Magyar állami kitüntetést kapott Mokos Attila és Görföl Jenő

Czimbalmosné Molnár Éva az ünnepélyes átadón mondott beszédében ismertette a magas rangú magyar állami kitüntetések hagyományát, rámutatott, a magyar államfő minden évben olyan külhoni magyaroknak ítéli oda őket, akik kiemelkedőt alkottak saját szakterületükön. Hozzáfűzte: a kitüntetéseket személyek kapják, ugyanakkor az általuk kifejezett megbecsülés az általuk képviselt közösségnek is szól.

Mokos Attila, a Komáromi Jókai Színház színművésze, hajdani megbízott igazgatója és művészeti vezetője saját bevallása szerint meglepetéssel fogadta a hírt, hogy a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntetik ki őt. Tavaly az akkor kerek életjubileumát ünneplő művész a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján Életműdíjat vehetett át „pályájának érdemdús szakaszáért“.

„Miközben az ember végzi a munkáját, nem számol azzal, hogy azért esetleg kitüntetik őt. Bő egy hete értesültem a rám váró megtiszteltetésről. Mivel arra egyáltalán nem számítottam, tényleg meglepődtem. Tény, hogy már bő két évtizede igyekszem a tőlem telhető legjobb alakításokat nyújtani a színpadon, közel száz szerep kötődik a nevemhez. Színtársulatunkkal a budapesti Thália Színházban, a József Attila Színházban és másutt is minden évben rendszeresen fellépünk, tehát a magyarországi közönség is megismerhetett bennünket. Mivel már több filmben is játszottam, az is meglehet, hogy azok láttán egy-egy filmfesztiválon figyeltek fel rám“ – nyilatkozta a Hírek.sk-nak Mokos Attila.

"Ez a kitüntetés nemcsak a személyemnek, hanem az egész felvidéki magyar színjátszásnak is szól, s elismerésként azért is fontos nekem és a színháznak is, mert erőt ad azokban a helyzetekben, amikor megzökken Déryné szekere" - mondta Mokos Attila a kitüntetést átvételét követően.

Portálunk kérésére azt is elárulta, hogy bár már 1993 óta több filmben is játszott, ám a filmszínészi pályája szempontjából meghatározó mérföldkőnek a Vladimír Balko által rendezett „Lelki béke“ (Pokoj v duši) című filmet tartja, mert annak sikere miatt a későbbiekben az addiginál is több filmszerepet kínáltak fel neki. E film kapcsán a Szlovák Filmakadémiától (SFTA) 2010-ben megkapta a szlovákiai viszonylatban legjelentősebb szakmai elismerésnek számító, legjobb férfi főszereplői alakításért járó díjat, s a Szlovák Filmszövetség (SFZ) IGRIC-díjában is részesült. A határ mindkét oldalán elismert felvidéki színművész az elmondottakhoz hozzáfűzte: egyébként mindig az a kedvenc filmje, amely forgatásában éppen részt vehet.

Az aktuális színházi és filmes munkáival kapcsolatban Mokos Attila portálunknak elmondta, a Jókai Színház március 27-én 19 órától mutatja be a Martin Huba m.v. által rendezett Bulgakov-színművet, az „Álszentek összeesküvését“, amelyben a főszereplő Jean-Baptiste Poquelin Moliéret alakítja. "A darab egy örökérvényű kérdést: a hatalom és a tehetség, illetve színészi erkölcs fel nem oldható ellentétét boncolgatja. Vajon meddig mehet el egy művész annak érdekében, hogy talpon maradhasson, és a tálentum mikor válik kínos teherré a hatalom számára? Mivel a hatalom a rendet, a zseni pedig a szabadságot képviseli, ezért Moliére fokozatosan a hatalmi önkény kiszolgáltatottjává, áldozatává válik. Izgalmas feladatnak tartom a főszereplő minél hitelesebb megformálását, mert ez manapság is időszerű üzenet“.

Ladislav Ballek „Akácok“ című művéből most készül az „Agáva“ című film. „Tavaszra befejeződik az Ondrej Šulaj által rendezett film forgatása, ami vélhetően már az ősz végén megtekinthető lesz. Egyeztetések folynak egy cseh film forgatásáról is, ami valószínűleg idén ősszel kezdődik, de arról további részleteket még nem szeretnék elárulni“ – mondta Mokos Attila.

Görföl Jenő a szlovákiai magyarság megmaradását, összetartását elősegítő Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségben, a Csemadokban, végzett önzetlen közösségi munkájáért kapta a kitüntetést, amelyet örömmel, s megtiszteltetésként fogadott, s azt egy egész közösségnek adományozott kitüntetésként értékelte.

A Csemadok országos titkára portálunknak elmondta, meglepődött azon, hogy éppen őt tüntették ki a Lovagkereszttel. „Azt hiszem, a Csemadok önkéntes kultúrmunkásai közül többen talán tőlem jobban is megérdemelnék ezt a lovagkeresztet, mert helyi szinten a szabadidejüket, energiájukat nem sajnálva nagy dolgokat hajtanak végre. Sosem szorgalmaztam azt, hogy főállású „csemadokosok“ sorakozzanak valamilyen kitüntetésekért. Úgy gondolom, hogy mivel azon kevés felvidéki magyar egyike vagyok, aki Szlovákiában a munkahelyén is állandóan az anyanyelvét használhatja, ez már magában is egyfajta díjnak számít. Meglepődtem, hogy végül rám esett a választás, amit nagy megtiszteltetésnek tartok, és ezúton is köszönök! Kinek ne esne jól az, ha odafigyelnek rá...?“ – fogalmazott a kitüntetett.

Görföl Jenő tehát munkaidejében a Csemadok folyamatos működését igyekszik biztosítani. Az egykori közel százötven fizetett Csemadok-alkalmazott helyett mindössze másfélmagával együtt.

„Ez idő tájt legfontosabb feladatnak a működés anyagi feltételeinek, hátterének a bebiztosítását tartom. Szerencsére, Bárdos Gyula személyében olyan országos elnökünk van, aki a határ mindkét oldalán köztiszteletnek, nagy tekintélynek örvend, s ez némileg könnyít a helyzetünkön. Örvendetes, hogy a Csemadoknak minden magyarlakta járásban van egy nagyszabású országos rendezvénye. Lehetőségeink szerint támogatjuk az egyes területi választmányaink ezen fesztiválok megrendezésére vonatkozó pályázatait, illetve ahol mód van rá, lobbizunk is azok érdekében. A Csemadok Országos Tanácsa nevében pedig megpróbáljuk előteremteni a járási szintű működéshez szükséges költségeket“ – foglalta össze dióhéjban munkáját a Csemadok-titkár.

Görföl Jenő emellett a Pro Patria Honismereti Szövetség titkári feladatkörét is ellátja, sosem tétlenkedik. Hasznos hobbiként végzett helytörténeti-honismereti kutatómunkája is elismerésre méltó. Nemrég jelent meg a Kovács Lászlóval együtt írt „A magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomaiban“ című könyve.