MÁÉRT - Menyhárt József: fontos a szlovák állampolgársági törvény megfelelő módosítása

– Ön a Magyar Közösség Pártja országos elnökeként december elsején Õry Péterrel, az MKP OT elnökével és Bárdos Gyula országos elnökségi taggal együtt részt vett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenáris ülésén. Milyen várakozásokkal tekintett a tanácskozásra, mit tartott kulcsfontosságúnak?

– A Magyar Állandó Értekezlet a határon túli és a magyarországi pártok kiemelten fontos egyeztető fóruma. Pártelnökként először vehettem rajta részt, így nagyon fontosnak tartottam, hogy a jelenlevők első kézből ismerjék meg a Magyar Közösség Pártja új vezetésének fő céljait. Örülök, hogy ezek fogadtatása a magyarországi és a határon túli magyar vezetők részéről egyaránt pozitív volt.

– Felszólalása során milyennek láttatta a felvidéki magyarság helyzetét – mely gondjainkat és eredményeinket tartotta hangsúlyosan is fontosnak kiemelni?

– Felszólalásom során a parlamenti választások óta eltelt időszakot elemeztem. A választás igazi politikai cunami volt, mely a felvidéki magyar közösséget sem hagyta érintetlenül. Az MKP vezetése a kedvezőtlen választási eredmények miatt lemondott, az újratervezésnek új OT-elnökkel, ötből három új alelnökkel és új pártigazgatóval fogtunk neki. Mindezek a körülmények természetesen idehaza ismertek, ám a MÁÉRT előtt fontosnak tartottam felvázolni e kronológiát, hogy hátteret is kapjanak a tények mellé. Elmondtam, hogy nyártól folyamatosan új témákat nyitottunk meg a kisebbségi jogok érvényesítése terén, illetve gazdasági kérdésekkel is foglalkoztunk, amelyeknek remélhetőleg hamarosan kézzelfogható eredményei is lesznek. Emellett kiemelt célunk a felvidéki magyar közösség összekovácsolása, pártszimpátiától függetlenül.

– Orbán Viktor miniszterelnök szerint az elmúlt hat év legnagyobb sikere a nemzetegyesítés volt, amit a magyar kormány a külhoni magyarsággal együtt valósított meg. Ön hogyan látja ebben a folyamatban közösségünket? Úgy véli, hogy a felvidéki magyarság az említett időszakban, akár az ellenszéllel is dacolva, mindig kellő bátorsággal kiállt az anyaország kormányának politikája mellett?

– A politikával nem hivatásszerűen foglalkozó – csak az egyszerűsítés végett, minden pejoratív konnotáció nélkül használva a szót – átlagemberek valószínűleg nem követik napi szinten a magyar kormányzati politikát, ahogy bizonyosan az anyaországban sem. Úgy gondolom, az olyan nagy, szimbolikus témákban, mint a migránskérdés, vagy éppen az Orbán Viktor által is említett nemzetegyesítés, teljes volt az egyetértés. Mély személyes meggyőződésem, hogy a magyar állampolgárság intézményét a jelenleginél jóval többen igényelnék, ha azt nem korlátozná az értelmetlen ficói ellentörvény. Itt a szlovák fél részéről lenne szükség némi nagyvonalúságra, belátva, hogy mindebből neki semmilyen kára nem származik.

– A magyar kormányfő elmarasztalóan szólt arról, hogy a kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak uniós csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hogyan látja: ki mit tehetne az e téren történő előrelépés érdekében?

– Egy valóban a nemzeti kisebbség egészét képviselő, jogilag garantált hatáskörökkel rendelkező országos önkormányzat stabil partnere lehetne az államnak, a mindenkori kormányoknak, amely által a kisebbségi jogok kérdése a pártpolitikai küzdőtérről a szakmai egyeztetések irányába mozdulhatna el. A kisebbségi nyelvhasználati jogok hiányos és néhol szinte kaotikus szabályozásának a gyökere is a stabil kisebbségi önkormányzat hiányában kereshető. Az elmúlt két évtizedben ezek a jogszabályok mindig pártpolitikai alku tárgyaként születtek meg és módosultak. A néha kapkodva megkötött kompromisszumok nem alapos szakmai egyeztetések, közösségi szempontok mérlegelése után, hanem kormánykoalíción belüli egyéni ötletelések eredményeként születtek meg, ami végül végrehajthatatlan vagy nehezen érvényesülő jogszabályokat eredményezett. A állam közigazgatási rendszeréhez szervesen kapcsolódó kisebbségi magyar önkormányzat pedig akkor is biztosítani tudná a magyar közösség érdekeinek képviseletét, amikor éppen nincs magyar nemzetiségű tagja a kormánynak, ami elég gyakran előfordul. Egy ilyen, a (felvidéki magyarok adójából is) fenntartott szlovák állami költségvetésből finanszírozott állandó intézményrendszer képes lenne mindazt a szakmai-személyi hátteret is biztosítani, ami például a nyelvhasználati jogok érvényesítéséhez még a legtökéletesebb jogi szabályozás mellett is szükséges. Mivel jelenleg ilyen rendszerszintű megoldásra számítani sem rövid, sem középtávon nem látszik nagy esély, ezért az MKP a közeljövőben kezdeményezni fogja a magyarlakta települések önkormányzatainak szorosabb együttműködését a magyar nyelvhasználat hivatali és nyilvános érintkezésben történő biztosításának, illetve támogatásának érdekében. Ez azért is fontos, mivel a szlovák kulturális minisztérium nyelvrendőrei jelenleg intenzíven munkálkodnak a magyarlakta településeken.

– Megítélése szerint mi volt a XV. MÁÉRT-ülés legnagyobb hozadéka?

– Romániában december 11-én parlamenti választásokat tartanak. Örülök, hogy az erdélyi magyarok megkapták az emiatt őket megillető figyelmet. Fontos, hogy határozottan kiálltak amellett: a szlovák parlament úgy módosítsa az állampolgársági törvényt, hogy ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azon magyar nemzetiségű polgárokat, akik magyar állampolgárságot szereznek; valamint hogy szorgalmazták az oktatási intézmények finanszírozási reformját oly´ módon, hogy az többletforrásokat teremtve biztosítsa a magyar iskolák esélyegyenlőségét. Több fontos nemzetpolitikai és gazdaságfejlesztési kérdésről is egyeztettünk. Remélem, mindezek eredményét a felvidéki magyar közösség mihamarabb kézzelfogható formában tapasztalja meg.