Ma foglalkozik az államfő vétkességével a parlament
A rendkívüli ülés összehívását az ellenzék kezdeményezte, amely azon az állásponton van, hogy Ivan Gašparoviè köztársasági elnök túllépte hatáskörét és szándékosan megsértette az alkotmányt, amikor másfél évig halogatta, végül megtagadta Jozef Èentéš főügyészi kinevezését. A rendkívüli ülés összehívását valamennyi ellenzéki frakció támogatta.
Az indítvány megszavazásához 90 képviselői voksra lenne szükség, az ellenzék azonban csak 67 képviselővel rendelkezik. Jana Laššáková, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) frakcióvezetője kijelentette: a kormánypárt nem bojkottálja majd a rendkívüli ülést, képviselői jelen lesznek a parlamentben. Marek Trubaè, az elnök szóvivője megerősítette, Ivan Gašparoviè nem vesz részt a tanácskozáson.
A kormány ma hivatalosan is bejelentette, hogy nem támogatja a vádemelési javaslatot. A kabinet álláspontja szerint az alkotmányból világosan következik, hogy az államfőnek jogában áll lelkiismeretének és meggyőződésének megfelelő döntéseket hozni. Ha az elnök így tesz és nem lépi túl jogkörét, eljárásával nem sérti meg az alkotmányt - állítja a kabinet.
Azt a kormány nem vonja kétségbe, hogy más kinevezésekhez képest ez esetben tovább tartott az elnök döntése, ám a kabinet ebben nem lát kivetnivalót, mivel az elnök viseli a felelősséget, hogy az a személy, akit kinevez egy adott tisztségbe, teljesíti az alkotmány által megkövetelt feltételeket. Emiatt a döntés meghozatalához szükséges időt minden körülmény figyelembe vételével lehet csupán megítélni - mutat rá a kormány hozzáfűzve: „az alkotmány a legfőbb ügyész kinevezését illetően semmilyen határidőt nem szab meg az elnök számára”. A kabinet szerint ebből egyenesen következik, hogy az államfő eljárását nem lehet hivatali visszaélésként értelmezni.
