Lomnici Zoltán: a héten a strasbourgi bírósághoz fordulunk

November 26-án Anna Panèúrová a Hírek.sk-val telefonon tudatta: kollégái még a vonatkozó határozat indoklásának a korrektúráját végzik, ezért nem tudja megmondani, hogy ez a folyamat pontosan mikorra fejeződik be. Portálunk kérdésére, hogy az érintett személyeknek még 2014-ben kézbesítik-e a határozat írásbeli változatát, a szóvivő így válaszolt: „Nem látom annak az okát, hogy erre miért ne kerülhetne sor még idén, ezt azonban nem tudom szavatolni önöknek“. Végül is a végzést a múlt héten kézbesítették.

Abszurdnak, törvénytelennek és az önkényuralmi rendszerre emlékeztetőnek tartja a szlovák belügyminisztérium az állampolgárság visszaszerzését lehetővé tevő, februártól életbe lépett rendeletét a Most-Híd. Erről Lucia Žitòanská és Gál Gábor beszélt a vegyespárt csütörtöki pozsonyi sajtótájékoztatóján. Gál rámutatott: az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványukról – amelyet jogilag ő képviselt – közel négy év után hozott döntést az alkotmánybíróság, amely a tavaly szeptemberi döntéséről csak február első hetében küldte el a végzést. Egy másik kérdésre adott válaszában ugyanakkor azt mondta: bár a rendeletet több szempontból is rossznak és jogellenesnek tartja, a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyaroknak mégis ajánlani fogja, hogy éljenek a rendelet által nyújtott lehetőséggel.

Gál az esetleges további lépésekkel kapcsolatban portálunknak kedden elmondta: „Miután három és fél évet vártunk az Alkotmánybírósági döntésre, illetve a határozat kézbesítésére, nem nagyon látom értelmét annak, hogy megint a taláros testülethez forduljunk. Persze, teljes mértékben nem kizárt, hogy ez ügyben majd újra az Alkotmánybírósághoz fordulunk, de az eddigi tapasztalataink azt súgják: talán újabb négy évet várhatunk majd a döntésre. A taláros testület pedig végül esetleg megint úgy dönt, hogy nem dönt...“.

A parlamenti képviselői beadvány megfogalmazója hangsúlyozta: lehetőség van azonban arra is, hogy az érintett személyek egyéni jogsérelem miatt a strasbourgi bírósághoz forduljanak. Végül a „Kaliòák-rendelet“ kapcsán leszögezte: Szlovákia szerinte amiatt is elmarasztalható, hogy törvénytelen rendelettel adja vissza egyes személyek szlovák állampolgárságát.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke az alkotmánybírósági döntés után portálunknak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy nem fejezik be a harcot, ahelyett inkább további lépéseket tesznek. A lehetséges lépések megtételét eddig éppen az írott határozat kézbesítésének az elodázása gátolta. Felmerül a kérdés: az Alkotmánybíróságnak mi volt a szándéka azzal, hogy ilyen sokáig nem küldte ki a végzést, amivel kényszerhelyzetbe hozta a jogfosztottakat és jogi képviselőiket.

„A legidősebb jogfosztottal, Tamás Ilonka nénivel és Judit lányával pénteken megbeszéltük, hogy ezen a héten mindenképpen a strasbourgi bírósághoz fordulunk azzal a beadvánnyal, amely már novemberben kész volt, de ahhoz eddig a saját hibánkon kívül nem sikerült csatolni az alkotmánybírósági határozatot. Ilonka néni magas életkorára való tekintettel kérjük a soronkívüliséget. A jogalap a jogorvoslat lehetőségének a hiánya, hiszen a szlovák állam semmilyen jogorvoslatot nem biztosított az állampolgárságuktól megfosztott személyeknek. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye pedig előírja, hogy minden állam köteles hatékony jogorvoslatot biztosítani, ami ebben a konkrét esetben elmaradt. Közel öt hónap telt el az alkotmánybírósági döntés óta, nekünk azonban hat hónapon belül be kell nyújtani a beadványunkat, mert azt hat hónap múlva már érdemi vizsgálat nélkül elutasítanák. Furcsa és gyanús dolognak tartom, hogy miután nem döntöttek, az írásos végzés fölött ilyen sokáig ültek...“ – magyarázta olvasóinknak a jogfosztottak budapesti jogi képviselője.

Egyéni döntésektől függ majd a továbbiakban, hogy a legidősebb jogfosztotton kívül még ki bízik az európai fórumokban, és ki határoz úgy, hogy már nem próbálkozik tovább. Lomnici ez ügyben személyesen az európai ombudsmanhoz is fordul, de ezen panasza alapjául is az alkotmánybírósági határozatnak kell szolgálni, amit szerinte „sokáig elszabotáltak“.

Lomnici Zoltán a Hírek.sk-nak az említett miniszteri rendeletet is véleményezte, cinikusnak nevezve azt: „Ez a rendelet annak az elégedetlenségnek a következménye, amit a szlovák társadalmon belül néhány külföldön élő, ismert művész és élsportoló szlovák állampolgárságának az elvesztése okozott – a hatalom csak ezt kívánta orvosolni. A magyar kisebbség problémáira ez nem jelenthet megoldást. Azt eleve úgy fogalmazták meg, hogy akik Szlovákiában élnek, és külföldön nincs bejelentett állandó lakhelyük, ne kaphassák vissza az elvett állampolgárságukat. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy cinikus és belpolitikai célokat szolgáló jogszabály“.

Láthatóan az uniós tagországok nem nagyon érzékenyek a felvidéki jogfosztottakat ért sérelmekre, és az üggyel kapcsolatban mindenhonnan elutasítást kapnak, Lomnici Zoltán ennek ellenére fontosnak tartja a gyakran reménytelennek tűnő küzdelem folytatását.

„Azt gondolom, hogy a felvidéki jogfosztottak számára az lenne a legrosszabb megoldás, hogy ha úgy éreznék: az anyaország elengedte a kezüket, végleg a sorsukra hagyta őket. Mindaddig, amíg különösebb illúziók nélkül is igénylik a segítségemet, becsületbeli kötelességemnek tartom élni a további külföldi jogorvoslati lehetőségekkel“ – hangsúlyozta végül az EMT elnöke.