Lomnici kontra EP-per: Szlovákia az EP mellé állt, mit lép Magyarország?!

Beatrix Ricziová, a szlovák igazságügyi minisztérium megbízottja, a kérelem benyújtója április 15-én, kedden az MTI-nek megerősítette, hogy a beavatkozási kérelmet a Szlovák Köztársaság nevében március 28-án valóban benyújtotta, annak alapján Szlovákia az Európai Parlament (EP) oldalán kérte belépését a luxemburgi perbe. A kérelem elbírálásának nincs határideje.

Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke tavaly decemberben fordult panasszal a luxemburgi bírósághoz az EP petíciós bizottságának "sorozatos jogsértéseire" hivatkozva, azt követően, hogy a testület tavaly októberben levette napirendjéről a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványát, amelyben a szlovák hatóságok által a szlovák állampolgársági törvény alapján elkövetett jogsértéseket kifogásolta. 

De mik is voltak a lépés előzményei? Lomnici a felvidéki jogfosztottak kérésére fordult 2012-ben petíciójával az EP Petíciós Bizottságához, amely többhónapos vizsgálat után megállapította, hogy a felvetett probléma az EP eljárási szabályzata szerint elfogadható, mivel az Európai Unió tevékenységi körébe tartozik.

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága 2013. május 27-i Brüsszelben tartott ülésen zárt ülést rendelt el, ami által sérült a nyilvánosság elve. A tárgyaláson a Brüsszelbe kiutazott jogfosztottakat is kitessékelték a teremből. A zárt tárgyaláson a szlovák kormány képviselője kifejthette álláspontját, de a petíció másik aláírója, Gubík László, aki jelen lehetett az ülésen, nem mondhatta el ötperces hozzászólását, mivel a vita elhúzódása miatt a tolmácsok távoztak, így a petíciót aláíró másik személy nem élhetett az anyanyelv használatának jogával.

A tárgyaláson az a határozat született, hogy a szlovák alkotmánybíróság a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos döntésének megszületéséig nem veti el a beadványt. Erre október 17-én mégis sor került – az ügyet minden indoklás nélkül irattárba helyezték, holott a kassai székhelyű alkotmánybíróság a mai napig nem hozott döntést az ügyben... A Bizottság gyakorlata szerint, ha egyetlen képviselő ragaszkodik a napirenden tartáshoz, akkor nem helyezhető irattárba a petíció. A magyar képviselők nem voltak jelen a tárgyaláson, írásban fejtették ki ellenvetésüket. Egyedül Göncz Kinga EP parlamenti képviselő, aki személyesen vett részt a tárgyaláson, tiltakozott határozottan. Mindez indokolta Lomnici Zoltán lépését: pert indított az Európai Parlament ellen. 

Miután Szlovákia az Európai Parlament oldalán kérte belépését a luxemburgi perbe, dr. Fehérné Tamás Judit nyílt levélben kérdéssel fordult az illetékesekhez, elsősorban Magyarország kormányát és a magyar külügyminisztériumot kérdezte: mit kívánnak lépni ebben az ügyben?

„Most nem csak arról a néhány jogfosztottról vagy Malina Hedvig esetéről, hanem a félmilliónyi felvidéki magyarról van szó! Amennyiben a magyar kormány nem tesz pozitív lépéseket ebben az ügyben, úgy az egy nagyon rossz üzenet azoknak a kettős állampolgároknak, akik a mostani szavazataikkal támogatták a folyamatosságot. De rossz üzenet az összmagyarságnak is! Tudomásul kell végre venni, hogy a szlovák–magyar felhőtlennek mondott viszonnyal Szlovákia az elmúlt években rendre visszaélt, és visszaél. Elvárnám, elvárnánk a magyar kormánytól, fontolja meg, hogy hasonlóan a szlovák kormányhoz, beavatkozóként részt vegyen a perben. Ennek erkölcsi jelentősége lenne. A határidő szoros: április 22.“ – olvasható a portálunkhoz is eljuttatott levélben.

„Azért indítottam ezt a pert, mert a petíciós eljárás megszüntetése nyilvánvalóan jogszerűtlen volt. Tudom, hogy nagyon nehéz az EP ellen pert nyerni, hiszen a bíróság is nagyon óvatos a hatáskörét illetően. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 51. szakasza kimondja, hogy az EU minden szervének eljárása során be kell tartania az uniós törvényeket, szabályokat. Mindaz, amit a beadványomban felsoroltam, tehát, hogy kiküldték a jogfosztottakat, zárt tárgyalást rendeltek el, Gubík László nem mondhatta el saját anyanyelvén a felszólalását, nem indokolták meg a határozatot, nem volt tisztességes a lefolytatott eljárás – ezek mind az uniós jog megsértését jelentik. Ezért gondolom, hogy a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságnak van olyan joga, hogy megállapítsa a jogsértés tényét, és megsemmisítse az EP határozatát.

Kétségtelen tény, hogy az Európai Bíróság még nem hozott ilyen jellegű döntést, illetve hét évvel ezelőtt csak egy esetben született  olyan döntés, amikor nem indokolták, hogy miért nem fogadták be a petíciót, és akkor megsemmisítették a döntést. Amióta azonban az Alapjogi Charta hatályba lépett, annak 51. cikkelyének első bekezdése még nem nyert értelmezést, tehát ez egy nagyon nehéz per. Ennek ellenére mégis bizakodó vagyok. Nyilvánvaló, hogy a keresetemnek van valamilyen alapja, egyébként Szlovákia nem jelentette volna be: annak érdekében avatkozik be, hogy elveszítsem a pert, nehogy folytatódjon a szlovák hatóságok jogsértésének a kivizsgálása“ – fejtette ki portálunknak Lomnici Zoltán. 

Az EMT elnöke azt is elárulta, hogy dr. Fehérné Tamás Juditban merült fel: mivel az édesanyja, Ilonka néni, Fehér István, Gubík László és a többiek esetében kivétel nélkül magyar állampolgárokról van szó, ezért célszerű lenne Magyarországnak is belépni a perbe, és támogatni a szlovák hatóságok által elkövetett jogsértések európai fórumok általi kivizsgálását.

„Tamás Ilonka néni már Anikó lányát is elveszítette a küzdelemben, ami feljogosítja őket arra, hogy nyílt levélben ilyen kéréssel forduljanak a magyar szervekhez. Nekem nincs erkölcsi alapom arra, hogy ilyet kérjek a magyar kormánytól, de úgy érzem, hogy nekik a többi felvidéki jogfosztottal együtt van, mert elég sok zaklatást kellett elviselniük az elmúlt években. A szlovák alkotmánybíróság pedig már lassan három éve nem hajlandó dönteni, már háromszor halasztotta el a határozathozatalt. Én azért is hiszek ebben az eljárásban, mert a felvidéki jogfosztottakért folyó harcnak ezen a peren kívül nem nagyon maradt más jogtere, mert úgy tűnik, hogy az alkotmánybíróság ez ügyben nem akar dönteni. Mivel a szülőföldjükön élő, felvidéki őshonos magyaroknak vissza kellene kapniuk a szlovák állampolgárságukat, ezért ezt az igazságért vívott harcot valamilyen színtéren folytatni kell!“ – magyarázta Lomnici Zoltán.

Végül elmondta: neki is jól esne, ha Magyarország kiállna az újdonsült magyar állampolgárai mellett. „Egy biztos: én a végsőkig velük, az ő igazukért küzdök, pillanatnyilag ez a per a mozgásterem. Úgy az anyaországi, mint a felvidéki sajtó részéről is nagy figyelem övezi ezt az eljárást, és sokan kíváncsiak arra, hogy Magyarország belép-e a perbe. Majd az illetékes tisztviselők eldöntik, hogy szerintük van-e Magyarország részvételének értelme. Bár kicsi az esély az EP-vel szemben, de ha a szlovákok láttak rációt a saját belépésükben, akkor szerintem főleg erkölcsi szempontból ezt Magyarország is megfontolhatná. Ezzel pozitív üzenetet küldene a félmilliós felvidéki magyarságnak – ez egyfajta kiállás lenne Magyarország részéről...“ – hangsúlyozta a felvidéki magyar jogfosztottak érdekeinek védelmezője.

Ezzel kapcsolatban levélben fordultunk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM) Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez és Nagy Anna sajtószóvivőhöz. „Miután a Lomnici kontra Európai Parlament-perben Szlovákia az alperes EP mellett beavatkozóként kíván részt venni (március 28-án beavatkozási kérelmet nyújtott be a szlovák kormány), Magyarország esetleg részt kíván-e venni a felperes Lomnici Zoltán mellett a perben?” – kérdeztük a címzettektől. Kérdésünkre a következő tömör választ kaptuk: „A KIM Sajtó Osztálya ezúton tájékoztatja, hogy a perben való részvételt illetően a Kormány hivatalos álláspontjának kialakítása még folyamatban van”.