Lomnici: európai jogsértési üggyé kell tenni a felvidéki jogfosztottak ügyét

A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság a felvidéki jogfosztottak: Tamás Ilona, Dolník Erzsébet, Kassai Gyula, Fehér István és Gubík László (Boldoghy Olivér családjával Londonba költözött) beadványa ügyében a következőképpen döntött: „A kérelemben foglalt panaszok – annyiban, amennyiben a Bíróság hatáskörébe tartoznak – nem felelnek meg az Egyezmény 34. és 35. cikkében részletezett elfogadhatósági feltételeknek...“, ezért további fellebbezés lehetőségének a kizárásával elfogadhatatlannak nyilvánította a kérelmüket.

Az ügy háttere szempontjából minden bizonnyal nem mellékes, hogy a beadvány a 3-as szekcióként jegyzett adminisztratív egységhez került, melynek egyebek mellett szlovák, szerb és román bíró is a tagja. Az ügyben egyesbíróként a moldáv Gritco bíró hozta meg a döntést, elfogadhatatlannak nyilvánítva tehát a kérlemet. Az ügyet jogi előadóként a nevéből ítélve feltelhetően szlovák nemzetiségű Marková jegyezte, az érintetteknek a bírósági döntésről szóló levelet is ő írta alá.

A bíróság döntését elsőként Tamás Ilonka néni kapta meg, még április 2-án, ő ugyanis korára való tekintettel soronkívüliséget kért. Az elmúlt hetekben folyamatosan a többiek is megkapták a bírósági döntésről szóló értesítést, a szöveg mind az öt jogfosztott esetében pontosan megegyezett, ugyanakkor az ügy kérdőjeleit szaporítva – megmagyarázhatatlan okból – Dolník Erzsébet szlovák nyelven írt értesítést kapott. Miután mindnyájan megkapták az elutasításról szóló határozatot, az öt felvidéki jogfosztott úgy döntött, nem adják fel a harcot, s további jogorvoslatért folyamodnak.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke az általa képviselt felvidéki jogfosztottakkal történő hétfői egyeztetés után június 30-án hivatalos levéllel fordul Martin Schulzhoz, az Európai Parlament (EP) elnökéhez.

„Kiindulópontunk az volt: lehetőleg olyan módon jöjjünk ki az ügyből, ami nem használ a szlovák kormánynak. Az eddigi módszereken a jogfosztottak egyetértése után annyiban változtattam, hogy a szlovák kormány ellen kezdeményezett eljárásban nem kizárólag a több mint félszáz magyar állampolgárságot is felvevő felvidéki kettős állampolgárra koncentráltam, hanem az 1084 német-szlovák, osztrák-szlovák, cseh-szlovák, amerikai-szlovák ... kettős állampolgárra. Abból a tapasztalatból indultam ki, ami az európai uniós fórumokat az állampolgárság megvonása során jellemezte: azt mindig két ország vitájának tekintették. Ezt egy román EP-képviselő ki is mondta a petíciós eljárás során: azért javasolja a Szlovákia jogsértéseivel kapcsolatos eljárás megszüntetését, mert azt Szlovákia és Magyarország vitájának tartja. Szerintünk azonban az emberi jogsértés mindenkinek a közös ügye. Nos, az EP elnökének kedden küldendő hivatalos panaszunkkal ezen a szemléleten szeretnénk változtatni“ – mondta el portálunknak hétfőn délben Lomnici, aki 5 oldalas levelében rámutat: Szlovákia az uniós csatlakozáskor vállalta, hogy betartja az uniós jogrendet. Az EMT elnöke azonban az uniós jogszabályok megsértését sorolta fel, és külön utalt a jogorvoslat kizárásának a lehetőségére.

Lomnici Zoltán levelében kitér a kassai alkotmánybírósági döntésre, s azon belül a konkrétumokat is felsorolja, így a tulajdonhoz való jog sérelmét azáltal, hogy több hónapra minden érintettől megvonták az ingyenes orvosi ellátást. Nem történt hatékony jogosorvoslat a választói jog megvonása esetében sem... "Mindezek felsorolása után panaszunkban annak a megállapítását kérem, hogy az EP tűzze napirendjére, és vitassa meg ezeket a jogsértéseket. Hangsúlyozom: nem csupán a magyar állampolgárságot felvevők, hanem a többiek esetében is az uniós jogot megsértve hoztak döntéseket. Strasbourg szerint ezt a kérdést a szlovák Alkotmánybíróságának kellene eldönteni, viszont az alkotmánybíróság megtagadta a döntést, ami szintén a jogbiztonság elvét sértő mozzanat“ – magyarázta az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

Lomnici Zoltán fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is: a szemléletváltás tehát a korábbihoz képest az, hogy bár őt csak a felvidéki magyar jogfosztottak kérték fel az ügyük nemzetközi fórumok előtt történő képviseletére, a többi állampolgárságát szintén elvesztő személy nem, ám arra hivatkozik, hogy az EU Alapjogi Chartájának 44. cikke és az EU EMESZ 201. cikke 1. bekezdése alapján bármely uniós ország polgára bármely olyan tagállammal szemben, amely megsérti az uniós normákat vagy a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségeit, kérheti az EP-től az ügy kivizsgálását. „Most tehát az említett 1084 polgár nevében adom be a hivatalos panaszt, azaz az eddiginél szélesebb frontot nyitunk. Mindenképpen be szeretném bizonyítani az uniós fórumok előtt, hogy a Szlovák Köztársaság e tekintetben az uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségeit megszegte, tehát most kötelezettségszegés állapotában van“ – hangsúlyozta.

Mivel Szlovákiában a szlovák állampolgárság elvételével kapcsolatban már semmiféle jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre, emellett Dolník Erzsébet és Gubík László beadványa ügyében idén májusban a Nyitrai Kerületi Bíróságon kedvezőtlen döntés született, a felvidéki jogfosztottak továbbra is ragaszkodnak a jogsértő helyzetük nemzetközi fórumokon történő felmutatásához.

„Jogos és érthető a kérésük, hiszen például Tamás Ilonka nénitől megtagadták a bankszámla-nyitást, nem kaphatta meg a rokkantsági igazolványát, amelyekre a további konkrét jogsértésekkel együtt szintén utaltam a levélben. Az EP köteles lesz érdemben foglalkozni ezzel a hivatalos panasszal, mivel ez az ügy a vonatkozó jogszabályok értelmében nem tekinthető az állam belügyének – ezt is beírtam a levélbe. A jogfosztottak által aláírt levelet postai úton és e-mailben is elküldöm Martin Schulz elnök úrnak. Azt gondolom, hogy arra kora ősszel valamilyen választ kell kapnunk. A nyári szünet ugyanis csak a képviselőkre vonatkozik, az apparátusra nem“ - fogalmazott a jogfosztottak jogi képviselője.

Lomnici Zoltán kiemelte: gyakorlatilag valamennyi magyarországi politikai erő, parlamenti párt erkölcsi támogatásáról biztosította a felvidéki jogfosztottakat. A Nemzeti Összetartozás Bizottságában is be kellett számolnia a tevékenységéről. Onnan tehát nem éri őket bírálat a magyar állampolgárság felvételéért, miközben odahaza rosszindulatú, támadó cikkekben is bírálták őket. Szlovákiát is valamilyen szinten folyamatosan foglalkoztatja a kérdés, Kaliòák belügyminiszterék törvény- , illetve rendeletmódosításokon gondolkodnak, egyetlen polgár pedig már visszakapta a szlovák állampolgárságát.

„Mindezek miatt is nekünk maximális mértékben az a feladatunk, hogy az üggyel kapcsolatos figyelmet ébren tartsuk, és valamilyen módon azt is elérjük, hogy a magyar kormány támogatásában is részesüljünk. A Tamás Ilonka néninek adott Becsületrend egyértelműen igazolja, hogy a magyar kormány elismeri ezt a harcot. Azt szeretnénk, ha ehhez széleskörű segítséget kapnánk. Lehetetlen, hogy ezt a jogtalanságot lenyeljük, a felvidéki jogfosztottak továbbra is hisznek a saját igazukban – abban, hogy jogállamban ilyen módon senkivel sem szabad eljárni. Ez tehát nem Szlovákia és Magyarország vitája, hanem az EU és Szlovákia vitája, hiszen az uniós jogszabályok be nem tartása azt jelenti, hogy az állam nem megfelelően jár el az ügyben. Meg kell hát próbálnunk egy szélesebb értelemben vett európai jogsértési üggyé tenni a felvidéki magyarok problémáját“ – zárta portálunknak adott tájékoztatását Lomnici Zoltán.