Lipšic: alkotmányellenes lenne, ha Gašparoviè nevezné ki az alkotmánybírákat
POZSONY. Ha Ivan Gašparoviè államfő nevezi ki a Alkotmánybíróság három új bíráját, az az Alkotmány szándékos megsértésének minősül, amit a parlamenti képviselők nem nézhetnek tétlenül – jelentette ki ma Daniel Lipšic független honatya az alkotmánybíró-jelöltek választásával kapcsolatos parlamenti vitában.
"Egyetértek azzal, hogy Gašparoviè államfő teljes gőzzel egészen június 15-ig éljen a hatásköreivel. Ám azoknak a bíráknak a kinevezéséről szóló döntését, akik csak július 4-én foglalják el a posztjukat, nem csupán méltatlannak, hanem alkotmányellenesnek is tartom. Azután már az is lehetségessé válna, hogy valakit három évvel korábban válasszunk meg. Milyen hülyeség ez?" – tette fel a kérdést Lipšic. Úgy véli, hogy Gašparoviè csak akkor nevezné ki legitim módon az alkotmánybírákat, ha az elődjeik megbízatási ideje június 15-ig letelne.
A parlamenti képviselő az elmondottakhoz hozzáfűzte: olyan kinevezésekről, amelyek csak június 15. után válnak hatályossá, csupán alkotmánysértő módon dönthet az az államfő, aki ezen időpont után már nem tölti be az államfői posztot. Ha mégis megtenné ezt, akkor a parlamenti képviselőknek beadványt kellene benyújtaniuk az Alkotmánybíróságra, hogy magyarázza meg a lépését. Ha pedig a bíróság elfogadná a magyarázatát, akkor Andrej Kiska új államfőnek ajánlanám az Alkotmánybíróság vezetőségének cseréjét" – üzente meg Lipšic az érintetteknek.
Az Új Többség (NOVA) elnöke szerint veszélyes precedenst teremtene, ha a posztjáról hamarosan távozó Gašparoviè nevezné ki a három új alkotmánybírát. Ezt a lépést értelmetlennek is nevezte. Lipšic a 13 alkotmánybíró-jelölt közül kettőnek különös figyelmet szentelt. Ján Bernátot, a Nyitrai Kerületi Bíróság munkatársát személyesen Jaromír Èižnár főügyész javasolta. Lipšic elmondta, hogy a jelölt az előző társadalmi rendszerben érsekújvári járási ügyészként dolgozott.
"Õ a kommunista nómenklatúra kádere volt. A forradalom után a főügyészségen tevékenykedett, és a speciális ügyész hivatalát vezette. Neki kellett a szervezett bűnözéssel és korrupcióval kapcsolatos fontosabb esetekre figyelmet fordítania. Ténykedése idején ezen az osztályon egyetlen vádat sem emeltek" – hangsúlyozta Lipšic. A másik jelölttel, Peter Filippel kapcsolatban, akit a Szlovákiai Ügyvédi Kamara jelölt, elmondta: vélhetően a világ egyetlen szegletében sem kerülhetne az alkotmánybírói posztra a bűnszövetkezetek legismertebb védőjének számító személy.
"A Meèiar-kormány idején a főügyészség bűnügyi osztályának az igazgatója volt ifjabb Michal Kováè elrablási ügyének a kivizsgálása és a meghiúsított referendum idején is... Természetesen, minden vádlottnak joga van saját védővel rendelkezni, de tény, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos majdnem mindegyik fontosabb ügyben Peter Filip az ügyvéd. Akár a Majský-, Hrbáèek-, Bielik-, Pio-ügyről legyen is szó, mindegyik ügyben a vádlottak védőjének számít" – hangsúlyozta Lipšic, hozzáfűzve: ez Filip magánügye, és nem büntetendő, ha azonban alkotmánybírává válna, azt nagyon botrányosnak tartaná.
A Szlovákiai Ügyvédi Kamara (SAK) már korábban kijelentette, hogy a törvénnyel összhangban élt azzal a jogával, hogy olyan jelöltet állítson az alkotmánybírói posztra, aki élvezi a kamara elnökségének a bizalmát, és őt az ügyvédek konferenciáján résztvevő kollégái demokratikus módon megválasztottak.
"A SAK az igazságügyi minisztérium igazgatása alá sem tartozik, és politikai nyomásnak sem tesz eleget. A nevezés egyetlen kritériumának a szakmaiság számított, aminek Filip tapasztalt jogászként és ügyvédként minden kétséget kizáróan eleget tesz. A SAK több jelöltet is megszólított, akik az alkotmánybírói posztra történő jelölésket különféle okokból elutasították" – magyarázta a kamara. Végül hangsúlyozta, hogy az ügyvéd sosem az ügyfele tettét, hanem az ő törvény által elismert jogait védi.
A parlamenti képviselő az elmondottakhoz hozzáfűzte: olyan kinevezésekről, amelyek csak június 15. után válnak hatályossá, csupán alkotmánysértő módon dönthet az az államfő, aki ezen időpont után már nem tölti be az államfői posztot. Ha mégis megtenné ezt, akkor a parlamenti képviselőknek beadványt kellene benyújtaniuk az Alkotmánybíróságra, hogy magyarázza meg a lépését. Ha pedig a bíróság elfogadná a magyarázatát, akkor Andrej Kiska új államfőnek ajánlanám az Alkotmánybíróság vezetőségének cseréjét" – üzente meg Lipšic az érintetteknek.
Az Új Többség (NOVA) elnöke szerint veszélyes precedenst teremtene, ha a posztjáról hamarosan távozó Gašparoviè nevezné ki a három új alkotmánybírát. Ezt a lépést értelmetlennek is nevezte. Lipšic a 13 alkotmánybíró-jelölt közül kettőnek különös figyelmet szentelt. Ján Bernátot, a Nyitrai Kerületi Bíróság munkatársát személyesen Jaromír Èižnár főügyész javasolta. Lipšic elmondta, hogy a jelölt az előző társadalmi rendszerben érsekújvári járási ügyészként dolgozott.
"Õ a kommunista nómenklatúra kádere volt. A forradalom után a főügyészségen tevékenykedett, és a speciális ügyész hivatalát vezette. Neki kellett a szervezett bűnözéssel és korrupcióval kapcsolatos fontosabb esetekre figyelmet fordítania. Ténykedése idején ezen az osztályon egyetlen vádat sem emeltek" – hangsúlyozta Lipšic. A másik jelölttel, Peter Filippel kapcsolatban, akit a Szlovákiai Ügyvédi Kamara jelölt, elmondta: vélhetően a világ egyetlen szegletében sem kerülhetne az alkotmánybírói posztra a bűnszövetkezetek legismertebb védőjének számító személy.
"A Meèiar-kormány idején a főügyészség bűnügyi osztályának az igazgatója volt ifjabb Michal Kováè elrablási ügyének a kivizsgálása és a meghiúsított referendum idején is... Természetesen, minden vádlottnak joga van saját védővel rendelkezni, de tény, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos majdnem mindegyik fontosabb ügyben Peter Filip az ügyvéd. Akár a Majský-, Hrbáèek-, Bielik-, Pio-ügyről legyen is szó, mindegyik ügyben a vádlottak védőjének számít" – hangsúlyozta Lipšic, hozzáfűzve: ez Filip magánügye, és nem büntetendő, ha azonban alkotmánybírává válna, azt nagyon botrányosnak tartaná.
A Szlovákiai Ügyvédi Kamara (SAK) már korábban kijelentette, hogy a törvénnyel összhangban élt azzal a jogával, hogy olyan jelöltet állítson az alkotmánybírói posztra, aki élvezi a kamara elnökségének a bizalmát, és őt az ügyvédek konferenciáján résztvevő kollégái demokratikus módon megválasztottak.
"A SAK az igazságügyi minisztérium igazgatása alá sem tartozik, és politikai nyomásnak sem tesz eleget. A nevezés egyetlen kritériumának a szakmaiság számított, aminek Filip tapasztalt jogászként és ügyvédként minden kétséget kizáróan eleget tesz. A SAK több jelöltet is megszólított, akik az alkotmánybírói posztra történő jelölésket különféle okokból elutasították" – magyarázta a kamara. Végül hangsúlyozta, hogy az ügyvéd sosem az ügyfele tettét, hanem az ő törvény által elismert jogait védi.
Forrás
TASR
