Lipšic: a Büntetőtörvénykönyv módosításának a bűnözők örülhetnek
POZSONY. A Büntetőtörvénykönyv módosításával a bűnözőket és a visszaeső elkövetőket ajándékozza meg a kormány – állítja az Új Többség elnöke, Daniel Lipšic. Elmondta, hogy a javaslat szerint változik a különösen súlyos bűncselekmények definíciója: azok közé a jövőben csak a legalább 12 évnyi börtönnel büntethető bűncselekmények tartoznak majd, míg eddig a minimális büntetés 10 év volt.
A módosítás következtében egyes bűncselekmények kikerülnek a legsúlyosabb bűncselekmények kategóriájából, s elkövetésük rövidebb börtönbüntetést vonhat maga után, így a bűnözők az eddiginél korábban szabadlábra kerülhetnek.
Míg a különösen súlyos bűncselekmények elkövetőit csak a büntetésük háromnegyedének letöltése után lehet szabadlábra helyezni, addig a hagyományos bűncselekmények elkövetői már akár a büntetésük kétharmadának letöltése után távozhatnak a börtönből.
A javaslat elfogadása esetén a klasszikus bűncselekmények közé tartoznak majd a következő tettek is: bűnbanda által elkövetett egészségkárosítás, halált okozó gyermekkereskedelem, halált okozó túszejtés, halálos következménnyel párosuló gyermekpornó készítése, halált okozó csempészet, valamint köztisztségviselő jogkörével történő, halált okozó visszaélés, továbbá kiterjedt korrupció, sikkasztás, csalás vagy uzsoráskodás.
"A minisztérium azt mondja majd, hogy ez csak a feltételes szabadlábra helyezés kérvényezésének lehetősége, ám a bíróságnak nem kell eleget tennie ennek a kérésnek" –mondta Lipšic, hozzáfűzve: ez egy komolytalan érv.
Lipšic az ún. rendkívüli büntetés-csökkentés lehetőségét is bírálja abban az esetben, ha az ügyész és a vádlott között megállapodás, vádalku történik. Eddig a megállapodás után a büntetést legfeljebb egyharmadával csökkenthették, ám Lipšic szerint még alacsonyabb büntetés-tarifák is létesülhetnek.
Lipšicnek az sem tetszik, hogy a módosítás után érdemben törölnének olyan tetteket, mint az egészségkárosítás, emberkereskedelem, túszok ejtése és a „háromszor és elég“ elv alapján történő rablótámadás. Szerinte megengedhetetlen az a javaslat is, hogy kaució ellenében szabadon engedjenek olyan személyt, akit összejátszás lehetőségének kizárása miatt vettek őrizetbe. Ez esetben ugyanis fennáll az a kockázat, hogy az illető befolyásolhatja majd a tanúkat vagy a társtetteseket, akadályozva ezzel a büntetőeljárás lefolyását.
"Hangsúlyozzuk, hogy a törvénymódosító javaslat egyetlen esetben sem tartalmazza a Büntetőtörvénykönyv külön részére vonatkozó büntetéscsökkentést, éppen ellenkezőleg: a bűncselekmények új érdemi lényegét vezeti be" – magyarázta az igazságügyi tárca szóvivője, Alexandra Donevová. Hozzáfűzte: a tárca a különösen súlyos bűncselekmények definiálásának mérséklése esetében a bűnözési ráta módosításával azt is lehetővé teszi, hogy a panaszok nagyobb hányadáról ne a szenátus, hanem egyetlen bíró döntsön, ami a büntetőeljárás felgyorsulásához és hatékonyságának növeléséhez vezethet. A törvénymódosítás a büntetés kiszabásának egyes alapelveit is módosítja annak érdekében, hogy minden esetben a lehető legigazságosabb és legarányosabb büntetést szabhassák ki.
Míg a különösen súlyos bűncselekmények elkövetőit csak a büntetésük háromnegyedének letöltése után lehet szabadlábra helyezni, addig a hagyományos bűncselekmények elkövetői már akár a büntetésük kétharmadának letöltése után távozhatnak a börtönből.
A javaslat elfogadása esetén a klasszikus bűncselekmények közé tartoznak majd a következő tettek is: bűnbanda által elkövetett egészségkárosítás, halált okozó gyermekkereskedelem, halált okozó túszejtés, halálos következménnyel párosuló gyermekpornó készítése, halált okozó csempészet, valamint köztisztségviselő jogkörével történő, halált okozó visszaélés, továbbá kiterjedt korrupció, sikkasztás, csalás vagy uzsoráskodás.
"A minisztérium azt mondja majd, hogy ez csak a feltételes szabadlábra helyezés kérvényezésének lehetősége, ám a bíróságnak nem kell eleget tennie ennek a kérésnek" –mondta Lipšic, hozzáfűzve: ez egy komolytalan érv.
Lipšic az ún. rendkívüli büntetés-csökkentés lehetőségét is bírálja abban az esetben, ha az ügyész és a vádlott között megállapodás, vádalku történik. Eddig a megállapodás után a büntetést legfeljebb egyharmadával csökkenthették, ám Lipšic szerint még alacsonyabb büntetés-tarifák is létesülhetnek.
Lipšicnek az sem tetszik, hogy a módosítás után érdemben törölnének olyan tetteket, mint az egészségkárosítás, emberkereskedelem, túszok ejtése és a „háromszor és elég“ elv alapján történő rablótámadás. Szerinte megengedhetetlen az a javaslat is, hogy kaució ellenében szabadon engedjenek olyan személyt, akit összejátszás lehetőségének kizárása miatt vettek őrizetbe. Ez esetben ugyanis fennáll az a kockázat, hogy az illető befolyásolhatja majd a tanúkat vagy a társtetteseket, akadályozva ezzel a büntetőeljárás lefolyását.
"Hangsúlyozzuk, hogy a törvénymódosító javaslat egyetlen esetben sem tartalmazza a Büntetőtörvénykönyv külön részére vonatkozó büntetéscsökkentést, éppen ellenkezőleg: a bűncselekmények új érdemi lényegét vezeti be" – magyarázta az igazságügyi tárca szóvivője, Alexandra Donevová. Hozzáfűzte: a tárca a különösen súlyos bűncselekmények definiálásának mérséklése esetében a bűnözési ráta módosításával azt is lehetővé teszi, hogy a panaszok nagyobb hányadáról ne a szenátus, hanem egyetlen bíró döntsön, ami a büntetőeljárás felgyorsulásához és hatékonyságának növeléséhez vezethet. A törvénymódosítás a büntetés kiszabásának egyes alapelveit is módosítja annak érdekében, hogy minden esetben a lehető legigazságosabb és legarányosabb büntetést szabhassák ki.
Forrás
Sme.sk
