Lezárult az MKP petíciója a migránskvóták és a helyi népszavazások ügyében
Véget ért az aláírásgyűjtés, s a hatályos szabályozás értelmében a petíciós akció akkor zárul le, amikor az íveket a kezdeményező leadja a belügyminisztériumban. Ez ma koradélután meg is történt. „8.611 íven 79.798 aláírás. Ennyien támogatták az MKP petíciós akcióját” – jelentette be a leadást megelőzően a petíciós bizottság vezetője, Õry Péter. „Korábban ugyan elhangzott, hogy az aláírások száma meghaladta a 80 ezret, ám az ívek végső ellenőrzésénél mintegy 400 aláírás kiesett, mert voltak olyan ívek, amelyek nem feleltek meg a követelményeknek, például arról hiányzott a petíció szövege, ezeket tehát érvénytelennek kell tekinteni” – mondta a petíciós bizottság vezetője.
„Ez az aláírásgyűjtés a legsikeresebb a felvidéki magyarság történetében 1990 óta” – ezt már Forró Krisztián jelentette ki, hangsúlyozva azt is, hogy a petíció sikere annak tudható be, hogy az MKP olyan témával állt a választók elé, amit az emberek fontosnak tartottak, ezért is írták alá ennyien a kezdeményezést. „A petícióban megfogalmazott kérdéseket továbbra is napirenden tartjuk, s figyelemmel kísérjük ez ügyben a kormány ténykedését” – fogalmazott a volt választási kampány vezetője, aki egyúttal megköszönte az aláírásgyűjtésben részt vevő aktivisták munkáját is, akik nagyban hozzájárultak a petíciós kezdeményezés sikeréhez.
Mint ismeretes, a petíció két részből állt. Egyrészt tehát jogszabály-módosítást kezdeményez a helyi népszavazások érdekében, mégpedig a települések közbiztonságát – ide tartoznak a menekültügyi kérdések –, környezetvédelmi viszonyait és a névváltoztatását érintő ügyekben. Az utóbbi időszakban ugyanis két esetben is megtörtént, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta a települések lakóinak népszavazáson kifejezett akaratát. Pered esetében a magyar helységnévre vonatkozó referendum eredményét ignorálta a kormány, tavaly nyáron pedig a bősiek akaratát nem vette tudomásul, akik elutasították, hogy ismét menekülttábor legyen községükben.
A másik kérdés a kötelező kvóták ügye volt. Ebben a kérdésben az MKP úgy vélte, nem lehet a menekültek befogadására meghatározott kvótákat kötelezővé tenni. A migránsok befogadása csakis önkéntes alapon történhet.
"Abszurdnak tartjuk, hogy a közvetlen demokrácia eszközét, egy érvényes népszavazást, s annak eredményét a kormány lesöpörje az asztalról" - mondta Õry Péter, hozzátéve, az aláírásgyűjtés célja tehát az volt, hogy úgy módosuljanak a vonatkozó törvények, hogy a kormány számára a helyi népszavazások eredménye kötelező érvényű legyen. A kormány már 10 ezer aláírást köteles figyelembe venni és tárgyalást folytatni a petíciós akció kezdeményezőivel. Az MKP ennek a megszabott határnak a nyolcszorosát gyűjtötte össze, Õry Péter tehát úgy véli, hogy ennyi aláírás a népakarat olyan súlyát mutatja, amit a belügyi tárca nem hagyhat figyelmen kívül.
Az aláírt íveket a hattagú petíciós bizottság három tagja, Õry Péter, Berényi József és Knirs Imre ma délután leadta, ezek után a minisztériumnak 30 nap áll a rendelkezésére, hogy a találkozóra sor kerüljön. Õry Péter úgy véli, ilyen mértékű támogatásnál elvárható lenne, hogy a tárcavezető üljön le a petíciós bizottsággal tárgyalni.
Õry Péter azt sem titkolta, optimista az eredményességet illetően, hiszen korábban is volt arra példa, hogy a belügyi tárca elfogadta az MKP érveit, szakértői szintű tárgyalások után ugyanis módosította a választási törvényt a kétnyelvűség lehetőségének passzusaival, „van tehát pozitív példa” – mondta Õry, hozzátéve, „kezdeményezésünk fő célja az volt, hogy visszaadjuk a népszavazás intézményének a súlyát”.
