Lezárult a kisebbségi nyelvtörvény első olvasatos vitája
A törvénymódosítás első olvasatának háromnapos indulatos vitája, amelyben majdnem kéttucatnyi képviselő szólalt fel, pénteken délután befejeződött. Az indítvány egyebek között szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi 20 százalékról 15 százalékra csökkentsék.
A beterjesztő Rudolf Chmel válaszul az ellenzék bírálataira cáfolta, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása a többségi szlovák nemzet, és államnyelv kárára történne. Kiemelte: a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeinek kiszélesítése nem azt jelenti, hogy a nemzetiségileg kevert lakosságú területeken a szlovákoknak meg kell tanulniuk magyarul, s nem szűkülne az államnyelv használata sem. "A kisebbségek nem kapnak rendkívüli többletjogot. A mi polgárainkról van szó, adót fizetnek, itt élnek és itt is akarnak élni", hangoztatta a kormányalelnök.
Ondrej Dostál kifejtette: a törvénymódosítás elfogadása jelzésértékű lenne. Azt bizonyítaná, hogy az állam egyformán viszonyul a többséghez és a kisebbséghez. Mint mondta, pozitívan kell viszonyulni a kisebbségekhez, s államalkotónak kell tekinteni őket.
Az ellenzéki képviselők továbbra is ellenezték a törvénymódosítást. Többen felvetették: ha 15 százalékra csökkenne a kisebbségi nyelvhasználati küszöb, több településen a roma nyelv hivatalos használatát is engedélyezni kellene, ami megoldhatatlan, mert nincs kodifikált roma nyelv. A vita hevében néhány képviselő egymást kritizálta. Azon vitatkoztak, hogy ki a jobb szlovák, ki a nagyobb hazafi.
A parlament kedden határoz arról, hogy második olvasatba sorolja-e a kisebbségi nyelvtörvény módosító javaslatát. A javasolt változtatások sorsa a keddi szavazás eredményétől függően a végső szavazásnál, májusban dőlhet el.
