Levelet intézett az oktatási miniszterhez az MKP
A palament a tiltakozás és tüntetés ellenére pontosan két esztendővel ezelőtt, 2013. december 4-én fogadta el a közoktatási törvény módosítását, amely bevezeti az alap- és középiskolák osztályainak minimális létszámát. Mivel a probléma természetéből adódóan számos település iskolája került veszélybe, a parlament a választások idejét is figyelembe véve ugyan időközben elhalasztotta a törvény hatályba lépésének időpontját, a kérdést távolról sem oldotta meg – hangsúlyozta portálunkhoz eljuttatott közleményében az MKP oktatási és kulturális alelnöke.
A. Szabó László emlékeztetett: a Magyar Közösség Pártja alelnökeként és Dunaszerdahely város alpolgármestereként 2015 márciusában egy elektronikus levélben több száz érintett szlovákiai község polgármesterét szólította meg, csatlakozzanak egy kezdeményezéshez, amely révén levelekkel árasztanák el az oktatási miniszter asztalát, s ezáltal is megpróbálják őt jobb belátásra bírni a kisiskolák és falvaink sorsát illetően. „A kérésnek nagyon sokan eleget tettek, választ azonban a tárcától senki sem kapott” – közölte.
Az MKP alelnöke 2015 júniusában a Tt. 211/2000 számú, az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény értelmében a miniszterhez fordult, azt kérve, tájékoztasson arról, hány levelet kapott, hány és milyen tartalmú választ küldött ki, illetve a minisztérium számításai alapján a törvény értelmében hány iskola kénytelen bezárni kapuit, valamint az iskolák megszűnésétől az állami költségvetésben milyen anyagi megtakarítást remélnek, s ezt a pénzt mire szeretnék felhasználni. „Egyben arra is kíváncsi voltam, hogy a miniszter szerint a községek életében milyen negatív következményei lehetnek az iskolabezárásoknak. Ugyanakkor az alapiskolák kerettanterveivel kapcsolatban arra is rákérdeztem, kevésbé értelmeseknek tartja-e a szlovák iskolákban tanuló gyerekeket, ha heti 9 órában tanulnak írni és olvasni, míg a magyar iskolák tanulóinak erre csak 5 órát szán a miniszter” – fejtette ki A. Szabó László.
A kérdésekre a tárca részéről egy nappal a határidő után egy semmitmondó válasz érkezett, amelyben utalnak a szóban forgó törvény sajátos hivatalnoki értelmezésére. „Mivel a minisztérium azóta sem számszerűsítette, milyen következményekkel jár majd a törvény hatályba lépése, ismételten eljuttatjuk a szóban forgó kérdéseket az illetékes tárcavezetőhöz” – közölte A. Szabó László. „Kíváncsian várjuk reakcióját” – tette hozzá az MKP oktatási és kulturális alelnöke.
