Létezett a fekete-fehér ősmadár
MANCHESTER. Fehéres-világos színű, szélein és csúcsain fekete tollakkal rendelkezett a legkorábbi ismert ősmadár egy új tanulmány szerint.
A kutatók röntgensugarakkal vizsgálták meg egy 150 millió évvel ezelőtt élt Archaeopteryx fosszíliáit, és a maradványokban ősi, mintákba rendeződött pigmentnyomokat azonosítottak. Az Archaeopteryx az eddig ismert legkorábbi és legprimitívebb madár: sajátos faj, amely átmenetet képez a madarak és a dinoszauruszok között. Voltak szárnyai és tollai, amelyek hasonlóvá tették a mai madarakhoz, ugyanakkor csontvázzal és fogakkal is rendelkezett, amelyek viszont a húsevő theropoda dinoszauruszok jellegzetességeit őrizték.
"Eredményeink azt mutatják, hogy már a madarak kifejlődésének korai szakaszaiban kialakultak komplex tollazatminták" - közölte Roy Wogelius, a Journal of Analytical Atomic Spectrometry című szakfolyóiratban megjelent tanulmány társszerzője, a Manchesteri Egyetem tudósa.
Összesen tizenegy Archaeopteryx maradványait fedezték fel eddig kutatók, akik sokáig azt hitték, hogy a dinoszauruszmadár tollazatának összetevői örökre megsemmisültek. Tavaly azonban olyan tollfosszíliákat találtak, amelyek a pigmentesteket - a festékek színét adó oldhatatlan, szilárd alkotórészeket - felépítő melanoszómasejtek nyomait tartalmazták. Azok alapján meg tudták határozni, hogy az ősmadár fekete tollakkal büszkélkedhetett, a teljes mintázatot azonban nem sikerült megrajzolniuk.
Annak érdekében, hogy részletesebb, átfogó képet kapjanak, Wogelius és kollégái szinkrontonsugárzás alkalmazásával nemcsak a megkövült tollakat, hanem a lelet helyszínén, a környező sziklákon felfedezett pigmentációt is elemezte. Az azonosított, pigmentekkel kapcsolatba hozható vegyi anyagok segítségével aztán rekonstruálták az állat tollazatának pontos mintáját. Kiderült, hogy Archaeopteryx nem fekete, hanem világos-sötét mintázatú tollazattal rendelkezett: a fehéres tollak széleit és végeit fekete sávok díszítették.
"Az, hogy ezek a festékanyagok százötvenmillió éven át megőrződtek, rendkívülinek tekinthető" - idézte a LiveScience.com tudományos hírportál Phillip Manninget, a Manchesteri Egyetem őslénytankutatóját. A tollak mintázatának megértése azért fontos, mert nemcsak az ősi teremtmények párzási rituáléira, hanem táplálkozási szokásaira és egészségi állapotára is következtetni lehet belőle.
"Eredményeink azt mutatják, hogy már a madarak kifejlődésének korai szakaszaiban kialakultak komplex tollazatminták" - közölte Roy Wogelius, a Journal of Analytical Atomic Spectrometry című szakfolyóiratban megjelent tanulmány társszerzője, a Manchesteri Egyetem tudósa.
Összesen tizenegy Archaeopteryx maradványait fedezték fel eddig kutatók, akik sokáig azt hitték, hogy a dinoszauruszmadár tollazatának összetevői örökre megsemmisültek. Tavaly azonban olyan tollfosszíliákat találtak, amelyek a pigmentesteket - a festékek színét adó oldhatatlan, szilárd alkotórészeket - felépítő melanoszómasejtek nyomait tartalmazták. Azok alapján meg tudták határozni, hogy az ősmadár fekete tollakkal büszkélkedhetett, a teljes mintázatot azonban nem sikerült megrajzolniuk.
Annak érdekében, hogy részletesebb, átfogó képet kapjanak, Wogelius és kollégái szinkrontonsugárzás alkalmazásával nemcsak a megkövült tollakat, hanem a lelet helyszínén, a környező sziklákon felfedezett pigmentációt is elemezte. Az azonosított, pigmentekkel kapcsolatba hozható vegyi anyagok segítségével aztán rekonstruálták az állat tollazatának pontos mintáját. Kiderült, hogy Archaeopteryx nem fekete, hanem világos-sötét mintázatú tollazattal rendelkezett: a fehéres tollak széleit és végeit fekete sávok díszítették.
"Az, hogy ezek a festékanyagok százötvenmillió éven át megőrződtek, rendkívülinek tekinthető" - idézte a LiveScience.com tudományos hírportál Phillip Manninget, a Manchesteri Egyetem őslénytankutatóját. A tollak mintázatának megértése azért fontos, mert nemcsak az ősi teremtmények párzási rituáléira, hanem táplálkozási szokásaira és egészségi állapotára is következtetni lehet belőle.
Forrás
MTI
