Lesz elég elsős, a Rimaszombati járásban iskolabezárás nem fenyeget

Almágyban például az előző tanévhez képest 14-ről 21-re nőtt a beíratott diákok száma. Az almágyi iskola gyűjtőiskolának számít. A Medvesaljáról és távolabbi falvakból is járnak ide diákok, persze a demográfiai hullámok itt is érezhetőek. Legjobban az összlétszám mutatja meg a különbséget.

A településen az 1979/80-as tanévben kezdődött a teljes szervezettségű oktatás. Agócs Péter, az Almágyi Alapiskola és Óvoda igazgatója szerint a 80-as években 350 diákja is volt az iskolának, azóta ez a szám jelentősen csökkent, a 2000-es években 250 körüli volt a tanulói létszám.

Aztán volt, amikor 200 alá csökkent, az utóbbi években azonban újra 200 fölötti a létszám. A növekedés részben az óvodabővítésnek köszönhető. Pár éve egy helyett két óvodai csoport működik, és azok, akik ide járnak oviba, általában itt folytatják az iskolát is. A szakamberek szerint egyébként óvodákra nagyon nagy szükség van, ugyanis országszerte sok az iskolaértelen gyerek, főleg a szociálisan hátrányos helyzetű családokban, és általában épp ők azok, akik nem járnak iskolai előkészítőbe.

"Ha nincsen az optimális szinten fejlesztve a hét kritikus alapkészség, akkor a gyermek iskolaéretlen, és ha iskolaéretlen, akkor egész életében ezt a boldogtalanságot fogja cipelni magával. Ezen kellene tehát elgondolkodni, és nem kellene spórolni az óvodai férőhelyekkel, minden településre óvodát kellene építeni" - véli Ádám Zita, a Pedagógusszövetség alelnöke.

A járás legnagyobb iskolájába, a Rimaszombati Tompa Mihály Alapiskolába tavaly 45 diákot írattak be, idén 40-et, de jövőre valószínűleg ugyanúgy három osztály nyílik, mint idén. Az igazgató szerint a mérsékelten, ám folyamatosan csökkenő diáklétszám ellen nem tudnak mit tenni, az adatok rávilágítanak az ország és a régió problémáira.

"Sok fiatal nem vállal gyereket, vagy csak bizonyos kor után, és nagyon sokan külföldön tartózkodnak, közülük is csak kevesen jönnek vissza. A fiatalok nem térnek vissza Rimaszombatba, az ún. lokálpatriotizmus kiveszni látszik. Ugyanakkor ez érthető is, a régióban nagy a munkanélküliség, nehéz munkát találni, inkább választják tehát a nyugat-szlovákiai régiót. A jobb megélhetés szempontjából ott telepedszenek le, ott vállalnak gyereket és ezek a gyerekek az ottani magyar iskolákat látogatják" - fejtette ki véleményét Orosz István, a Tompa Mihály Alapiskola vezetője.

Serkében attól függ az iskolakezdők száma, hogy a külföldön dolgozó családok, hazajönnek-e szeptemberig. Ha igen, akkor 7 gyerekkel kezdenek, ha nem, akkor csak öttel. A kétosztályos összevont kisiskolában 1982 óta nem volt ilyen kevés elsős, de az iskola működését a csökkenés szerencsére nem veszélyezteti, az összlétszám ugyanis alig változik. "6 negyedikesünk van, ők több mint valószínű, tovább fognak menni ötödik osztályba, és 5 új gyerek jön. Egyszerű matematika, 1-el csökken a diáklétszám" - mondta Veres Ferdinánd, a serkei iskola igazgatója.

Az iskola igazgatója már az egyetemi gyakorlatát is összevont osztályban végezte és a sors úgy hozta, hogy azóta is összevont kisiskolákban tanít. Veres Ferdinánd azt mondja, ennek is megvan az előnye. "A kisebbek már emlékeznek rá, mit hallottak a másodikosoktól, és a következő évben, mégha csak hallásból is, de ez már benne van az agyukban".

A Rimaszombati járásban jelenleg az egyházasbásti és a csízi alapiskolába jár a legkevesebb gyerek. Ott 14, illetve 13 az összlétszám. A beiratkozási statisztika szerint az elsősök száma jövőre jelentősen, több mint tíz fővel csökkenhet Bátkában, Gömörmihályfalván, Gesztetén és a Dúsa úti roma lakótelep iskolájában, illetve legalább 5 fővel nő Radnótban, Rimaszécsen, Simonyiban és Feleden.