Lajèák: Szlovákia sikeres csapatjátékos
Szlovákia további 9 tagjelölt állammal karöltve gyarapította 2004. május elsejei dátummal az Európai Unióban tömörülő államok kötelékét, amely az újonnan felvett államok révén akkor egy csapásra 25 fős szövetséggé vált.
Területe és lakossági számaránya ellenére a nagyobb tagországok képviselői is releváns partnerként tekintenek Szlovákiára. „Politikailag stabil államalakulat vagyunk, amely gazdasági mutatóinak köszönhetően az uniós tagállamok felsőházának tagja. Nem jelentünk megoldásra váró problémát az EU számára. Csapatjátékos vagyunk, amely képes támogatni az ésszerű megoldásokat. Szlovákia Európai Unióban elfoglalt helye meghaladja területi nagyságából, lakossági számarányából, az Európai Tanácsban lévő szavazati arányából és az Európai Parlamentben meglévő képviselői létszámából fakadó átlagos fajsúlyát. Súlyunk és befolyásunk révén reálisan erős ország vagyunk” – nyilatkozta a TASR hírügynökségnek Miroslav Lajèák.
A külügyminiszter elmondása szerint nem tudna egyetlen egy példát sem felhozni, amikor Szlovákia olyan hibás lépést tett volna, amely 10 éves uniós tagsága során gyengítette volna önnön pozícióját. Ugyanakkor megemlítette, hogy Iveta Radièová kabinetjének kormányzása idején olyan megbízhatatlan partnerként tekintettek Pozsonyra, amely nem képes tiszteletben tartani az Európai Unió egyik legalapvetőbb működési elvét, a szolidaritást. „Pontosabban egyoldalúan képesek voltunk igazodni ehhez az elvhez, nagyjából úgy, hogy ti legyetek szolidárisak velünk, viszont ne kívánjátok, hogy mi is azok legyünk veletek” – állapította meg Lajèák, példaként említve az ideiglenes Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kompetenciái megerősítésének kérdését, amelybe végül 2011 októberében belebukott Iveta Radièová kormánya.
Az újabb drámai pillanatot, amely aggodalmat keltett az EU berkeiben a Lisszaboni Szerződés ratifikálása jelentette. Három ellenzéki párt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS), a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a szerződés támogatását a sajtótörvényt érintő módosító javaslathoz kötötte. Hosszas huzavonát követően, 2008 májusában a Lisszaboni Szerződés ratifikációja az MKP támogatásának köszönhetően végül zöld utat kapott. Az MKP később le is vált az ellenzéki blokkról. „Ezek olyan események voltak, amelyek megingatták az Európai Unió belénk vetett bizalmát” – mondta Miroslav Lajèák.
Szlovákia uniós tagságáról szólva a külügyminiszter egyértelmű sikertörténetről beszélt.
Mint megjegyezte, ezt a sikert senki sem kérdőjelezheti meg. Pozitív példaként a bruttó nemzeti termék egy polgárra vetített 58 százalékos emelkedését említette, de szólt a külföldről Szlovákiába érkező beruházókról, a munkahelyteremtésről, a schengeni és az euróövezeti csatlakozásról, valamint arról, hogy a hazai közpénzek 80 százaléka európai uniós forrásalapokból van fedezve.
Mint rámutatott a gazdasági válság rányomta bélyegét az uniós integráció emberek általi megítélésére. „Manapság divatos kiemelni a negatívumokat és figyelmen kívül hagyni a pozitívumokat” – szögezte le a külügyminiszter, aki azért megemlítette, az uniós forrásalapokból megszerezhető pénzügyi eszközök hatékonyabb lehívása szükséges. Úgy véli, Szlovákia belső szabályrendszere meglehetősen bürokratikus, ami az egész folyamatot nehézkessé teszi.
