Lajèák: Moszkvában már valamit sejthetnek Fico szándékáról
POZSONY. Robert Fico kormányfő továbbra sem döntötte el, hogy részt vesz-e a II. világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából rendezendő moszkvai ünnepségeken. Sergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentése azzal kapcsolatosan, hogy Moszkvába várják a szlovák miniszterelnököt, vélhetően azzal függ össze, hogy valamit sejtenek Fico szándékaival kapcsolatban. Mindezt a TA3 hírtelevízió vasárnapi politikai műsorában mondta el Miroslav Lajèák külügyminiszter.
„A Szlovák Köztársaság részt vesz az európai uniós vitában. A lehető legszélesebb platformon belül van érdekeltségünk. A vita zajlik, miközben meg kell találnunk az egyensúlyt a szovjet hadseregnek a fasizmus leverésében játszott szerepét, valamint a Krím-félsziget törvénytelen annektálását illetően" – magyarázta Lajèák, megjegyezvén, hogy a moszkvai ünnepségeken való esetleges részvételt illetően az Európai Unión belül megoszlanak vélemények. „Van, aki a győztesek oldalán harcolt, míg más a legyőzöttekén” – jegyezte meg a szlovák diplomácia feje. Elmondása szerint az esetleges szlovák részvételt illetően több forgatókönyv is játékban van még.
František Šebej, a parlament külügyi bizottságának elnöke, a Most-Híd képviselője meg van győződve arról, hogy meg kell hajolni mindazon szovjet katonák emléke előtt, akik hozzájárultak a fasizmus legyűréséhez és Szlovákia területén belül estek el. „De idehaza, ahol harcoltak és elestek. Való igaz, hogy nincs jelentős különbség abban, hogy valaki a normandiai partraszálláskor vagy éppen Duklánál esett el. Azonban az ünnepi megemlékezésekre az a normandiai partokon került sor, és nem egy washingtoni vagy egy londoni katonai díszszemléről volt szó" – jegyezte meg Robert Fico hasonlatának margójára.
Šebej egyben emlékeztetett, hogy a Vörös Hadsereg azt követően, hogy a fasizmus elleni harcban jeleskedett, valami egészen más eszközévé vált. „Ahol csak megvetette a lábát, kommunista rezsimeket honosított meg, amely elnyomta a szabadságot és a demokráciát. Ugyanazon seregről van szó, amely 1968-tól Csehszlovákiát megszállta. Egy ilyen katonai díszszemlén egyetlen közjogi méltóságunknak sem szabadna részt vennie” – fogalmazott Šebej, aki szerint szégyenteljes lenne, ha a szlovák miniszterelnök egy diktátorral, Kim Dzsong Unnal állna egy pódiumon.
Lavrov áprilisi szlovákiai látogatása kapcsán – amelyre még 2012-ben hívták meg az orosz külügyminisztert – Lajèák biztosított, hogy minden bizonnyal az ukrajnai állapotokról is szót ejtenek majd, megismételvén, hogy Ukrajnának békére és reformokra van szüksége. „A reformot az Európai Uniónak kellene irányítania. El kell látnunk őket tanácsokkal, útba kell őket igazítanunk és egyben felügyelnünk is, hogy némi szabad kezet is kapjanak” – állapította meg.
Šebej szerint reformokat véghezvinni és békét teremteni egyidejűleg gyakorlatilag lehetetlen küldetés. Ugyanakkor egyetért Lajèákkal abban, hogy egy uniós koordinátor javára válhatna Ukrajnának. „Szolidaritással tartozunk Ukrajnának. Érdekünkben áll, hogy sikerüljön nekik. Érdekünk, hogy egy versenyképes szomszédunk legyen”- mondta.
A vitázó felek az Oroszországgal szemben foganatosított szankciók kérdését is érintették „A brüsszeli csúcs végeredménye megfelel Szlovákia álláspontjának. Nem látjuk értelmét annak, hogy most, márciusban a szankciók meghosszabbításával kapcsolatos döntést fogadjunk el, hiszen azok még négy hónapig érvényben lesznek. Milyen eszköz maradna akkor a kezünkben? A szankciók bevetésének lehetősége erősebb, mint felhasználásuk” – mondta Lajèák, aki szerint azoknak elsősorban gazdasági hatásuk van, amelyek révén Oroszország gazdasága meggyengült.
Tekintve, hogy a katonai beavatkozás a Nyugat szemszögéből nem jöhet szóba Šebej a büntetőintézkedéseket tartja az egyedüli hatásos eszköznek, amellyel Vlagyimir Putyin jobb belátásra bírható. „Vannak elemzők, akik úgy vélik, hogy a szankciók nélkül már Odesszát is elfoglalták volna”- mondta a parlament külügyi bizottságának elnöke.
František Šebej, a parlament külügyi bizottságának elnöke, a Most-Híd képviselője meg van győződve arról, hogy meg kell hajolni mindazon szovjet katonák emléke előtt, akik hozzájárultak a fasizmus legyűréséhez és Szlovákia területén belül estek el. „De idehaza, ahol harcoltak és elestek. Való igaz, hogy nincs jelentős különbség abban, hogy valaki a normandiai partraszálláskor vagy éppen Duklánál esett el. Azonban az ünnepi megemlékezésekre az a normandiai partokon került sor, és nem egy washingtoni vagy egy londoni katonai díszszemléről volt szó" – jegyezte meg Robert Fico hasonlatának margójára.
Šebej egyben emlékeztetett, hogy a Vörös Hadsereg azt követően, hogy a fasizmus elleni harcban jeleskedett, valami egészen más eszközévé vált. „Ahol csak megvetette a lábát, kommunista rezsimeket honosított meg, amely elnyomta a szabadságot és a demokráciát. Ugyanazon seregről van szó, amely 1968-tól Csehszlovákiát megszállta. Egy ilyen katonai díszszemlén egyetlen közjogi méltóságunknak sem szabadna részt vennie” – fogalmazott Šebej, aki szerint szégyenteljes lenne, ha a szlovák miniszterelnök egy diktátorral, Kim Dzsong Unnal állna egy pódiumon.
Lavrov áprilisi szlovákiai látogatása kapcsán – amelyre még 2012-ben hívták meg az orosz külügyminisztert – Lajèák biztosított, hogy minden bizonnyal az ukrajnai állapotokról is szót ejtenek majd, megismételvén, hogy Ukrajnának békére és reformokra van szüksége. „A reformot az Európai Uniónak kellene irányítania. El kell látnunk őket tanácsokkal, útba kell őket igazítanunk és egyben felügyelnünk is, hogy némi szabad kezet is kapjanak” – állapította meg.
Šebej szerint reformokat véghezvinni és békét teremteni egyidejűleg gyakorlatilag lehetetlen küldetés. Ugyanakkor egyetért Lajèákkal abban, hogy egy uniós koordinátor javára válhatna Ukrajnának. „Szolidaritással tartozunk Ukrajnának. Érdekünkben áll, hogy sikerüljön nekik. Érdekünk, hogy egy versenyképes szomszédunk legyen”- mondta.
A vitázó felek az Oroszországgal szemben foganatosított szankciók kérdését is érintették „A brüsszeli csúcs végeredménye megfelel Szlovákia álláspontjának. Nem látjuk értelmét annak, hogy most, márciusban a szankciók meghosszabbításával kapcsolatos döntést fogadjunk el, hiszen azok még négy hónapig érvényben lesznek. Milyen eszköz maradna akkor a kezünkben? A szankciók bevetésének lehetősége erősebb, mint felhasználásuk” – mondta Lajèák, aki szerint azoknak elsősorban gazdasági hatásuk van, amelyek révén Oroszország gazdasága meggyengült.
Tekintve, hogy a katonai beavatkozás a Nyugat szemszögéből nem jöhet szóba Šebej a büntetőintézkedéseket tartja az egyedüli hatásos eszköznek, amellyel Vlagyimir Putyin jobb belátásra bírható. „Vannak elemzők, akik úgy vélik, hogy a szankciók nélkül már Odesszát is elfoglalták volna”- mondta a parlament külügyi bizottságának elnöke.
Forrás
Topky.sk
