Lajèák: még mindig megfelelő a szlovák-magyar alapszerződés
„Ahogy minden politikai szerződés, nemcsak 20 évvel ezelőtt volt alkalmazható a kölcsönös kapcsolatokban, hanem ma is. Az alapszerződéseket általában több tíz évre kötik, és ez visszatükrözi a bennük megfogalmazott kötelezettségek jellegét” – mondta Lajèák. Hozzátette, a szerződés állandó jelleggel hozzájárul a szlovák-magyar együttműködéshez.
A külügyminiszter arra is rámutatott, hogy a szerződés előkészítésének folyamatában az akkori kormányzat tárgyalást folytatott a jövendőbeli európai uniós és NATO-szövetségesekkel is, hogy a szerződés szövege megfeleljen azon államok viszonyának, amelyek az Európai Unió tagországai lesznek, hogy visszatükrözze az adott országok értékrendjét és politikai-jogi rendszerét.
„A nemzetközi közösség nagyra értékelte azt a tényt, hogy két szomszédos állam egy nem könnyű időszakban ebben a komplex dokumentumban egyezett meg. A szerződést régen és ma is úgy értékelik, hogy hozzájárult a térség viszonyainak stabilizálásához” – hangsúlyozta Lajèák.
Szerinte a szerződést betartják, mindemellett a dokumentum jelentős eszköz bizonyos nyitott kérdések megoldásában, amelyek időről időre megjelennek a kétoldali kapcsolatokban. „Ha vitatkozunk is bizonyos kérdésekről, ezt mindig jóhiszeműen és az alapszerződés értelmében tesszük” - fogalmazott. Megállapította, hogy bár nem voltak valós problémák a szerződés betartásával kapcsolatban, néhány részének értelmezésében azonban akadtak különbségek. A külügyminiszter nem szólt azonban semmiféle olyan jellegű igyekezetről, ami a szerződés esetleges átdolgozására irányulna. „Jelenleg sem tartunk nyilván ilyen jellegű igényeket, kéréseket” – tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a szóban forgó dokumentum támaszként szolgált a két ország közti bizalom megerősítéséhez, és kialakította az ún. vegyes bizottságok létrejöttének feltételeit. Az együttműködésnek ezt a formáját Lajèák nagyon hasznosnak tartja, mert lehetővé teszi a kétoldali kapcsolatok gyakorlati kérdéseinek megoldását.
„Bizonyos távlatból is olyan eszköznek tartom az alapszerződést, amely egyértelműen segítette kapcsolataink elmélyítését. Időközben jelentősen megváltozott Szlovákia és Magyarország nemzetközi megítélése, ma mindkét ország az Európai Unió és a NATO tagja, és ez a tény jelentős mértékben befolyásolta együttműködésünket és a közös párbeszédet. Ez a kontextus és a szerződés aláírásának 20. évfordulója jó lehetőség arra, hogy értékeljük a vegyes bizottságok működését és hatékonyságát az együttműködés konkrét területein” – tájékoztatott a külügyminiszter.
Egyúttal hangsúlyozta a kölcsönös politikai párbeszéd fontosságát Szlovákia és Magyarország között, amely az utóbbi időben, mint mondta, minőségileg új szintre került. Lajèák szólt a dinamikusan fejlődő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról, valamint az energetika területén zajló együttműködésről is. A külügyi tárca vezetője emellett beszélt az infrastruktúra területén elért jó eredményekről, és szólt a határokon átívelő és környezetvédelmi projektek egész sorának megvalósításáról.
A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közti jó szomszédságról és baráti együttműködésről szóló szerződést 1995. március 19-én írta alá Párizsban Horn Gyula magyar és Vladimír Meèiar szlovák miniszterelnök. 1996. május 16-án a ratifikációs iratok cseréje után lépett hatályba. Szlovákia hasonló jellegű alapszerződéseket más szomszédos államokkal, jelentős partnerekkel és szövetségesekkel is kötött.
