Lajèák: kudarcot vallott a multikulturális modell
POZSONY. Csődöt mondott a multikulturális modell projektje. Az elképzelés naiv volt, ahogy egyes államok bevándorlási politikája is – jelentette ki a franciaországi terrorcselekmények margójára Miroslav Lajèák külügyminiszter a közszolgálati rádió Szombati Párbeszédek című politikai vitaműsorában.
„Amennyiben olyan közösségekkel rendelkezünk, amelyek úgy érzik, hogy szociális és gazdasági értelemben véve is a társadalom peremén élnek, s ennek következményeként radikalizálódnak, akkor valami nincs rendben. Az embernek vigyáznia kell arra, kinek engedi meg, hogy az ő területén éljen” – figyelmeztetett Miroslav Lajèák. A külügyminiszter mindeközben nem gondolja, hogy létezik radikális iszlám. Elmondása szerint csak fanatikusok léteznek, akik ürügyként használják fel az iszlám vallást.
„A párizsi egy emberekkel és a demokráciával szemben elkövetett szégyenteljes cselekedet volt. Kerüljük azonban az erős kifejezéseket. Egyszeriben iszlám szakértők tucatjai bukkantak fel a semmiből. Nem kívánok minderre civilizációs háborúként, a vallások harcaként tekinteni. Ezek gyökere inkább gazdasági és szociális, s a könnyen befolyásolható egyének ebből fakadó személyes frusztrációja” – mutatott rá Lajèák, akinek nem tetszik, hogy napjaink történéseivel összefüggésben háborút emlegetnek. „Akkor aztán arra számíthatunk, hogy ténylegesen is háborúba keveredünk. Egy ilyen háború pedig megsemmisítő csapást mérne bolygónkra” – mondta a külügyminiszter rámutatván arra, hogy a támadások zöme a muszlim országok területén belül kerül végrehajtásra.
František Šebej, az ellenzéki Most Híd képviselője, a parlament külügyi bizottságának elnöke is úgy véli, hogy bizonyos európai országok bevándorlási politikája – ezen belül is elsősorban a skandináv államoké – gyakorlatilag teljes őrültség volt. „Ha túl akarnak élni, nem oldhatják meg Afrika problémáját azzal, hogy a földrész lakosságát átköltöztetik Skandináviába” – szögezte le Šebej.
Az ellenzéki politikus a terroristák kapcsán megjegyezte, hogy cselekvésükkel világossá kívánják tenni számunkra, mit is jelent az iszlám. „Az iszlám bizonyos értelmezése azt kívánja tudatni velünk, hogy alá kell vetnünk magunkat világlátásuknak, ellenkező esetben a halál vár ránk. Ez a mi értékrendünk elleni harc” – véli a Most-Híd politikusa, aki szerint a terroristák állnak velünk harcban, mi pedig csak védekezünk. „Emberek egész csoportjáról van szó, akik úgy határoztak, hogy háborút folytatnak a civilizációnkkal szemben. Nem kell, hogy elfogadjuk a háború kifejezést, de el kell fogadnunk azt a tényt, hogy emberek egy jelentős csoportja úgy döntött, hogy szent háborút folytat annak érdekében, hogy leigázza a világot” – mondta a parlament külügyi bizottságának elnöke.
A kérdésre, hogy a terrorcselekmények következményeként várható-e bizonyos szabadságjogok korlátozása, Miroslav Lajèák azt felelte, hogy ez már a 2001. szeptember 11-i eseményeket követően megtörtént. „Jelenleg az a kérdés, hogy rosszabbra fordul-e a helyzet. Ha szélsőséges iszlámellenes támadásokra kerül sor, akkor szemet szemért, fogat fogért jellegű harccá alakul a konfliktus“ – mondta a külügyminiszter.
A tárcavezető szerint Szlovákia nem tartozik a terrorizmus ezen formája által fenyegetett országok közé. „Csak egy kicsi és nem militáns iszlám közösség él itt, miközben nem úgy tekintenek ránk, mint a Nyugat egyik megtestesítőjére. Éppen ezért fontos, hogy kellő hangsúlyt fektessünk a megelőzésre, a monitorozásra. Kontraproduktív dolog restrikciós lépések megtétele, hogy tudnánk, azok valójában merre irányulnak“ – véli a szlovák diplomácia feje.
František Šebej arra figyelmeztetett, hogy a párizsi támadásoknak még a francia titkosrendőrség sem volt képes elejét venni, miközben az ottani hírszerző szolgálatok a leghatékonyabbak közé tartoznak a világon. „A dolgok gyökeréig kell nyúlnunk, az ideológiai központokra kell összpontosítanunk. Meg kell akadályozni, hogy a muszlim közösségek radikalizálódjanak. Ugyanakkor értelmetlen azt vallani, hogy ahány moszlim, annyi terrorista. Badarság kijelenteni, hogy a muszlim közösségek a veszély forrásai” – húzta alá.
„A párizsi egy emberekkel és a demokráciával szemben elkövetett szégyenteljes cselekedet volt. Kerüljük azonban az erős kifejezéseket. Egyszeriben iszlám szakértők tucatjai bukkantak fel a semmiből. Nem kívánok minderre civilizációs háborúként, a vallások harcaként tekinteni. Ezek gyökere inkább gazdasági és szociális, s a könnyen befolyásolható egyének ebből fakadó személyes frusztrációja” – mutatott rá Lajèák, akinek nem tetszik, hogy napjaink történéseivel összefüggésben háborút emlegetnek. „Akkor aztán arra számíthatunk, hogy ténylegesen is háborúba keveredünk. Egy ilyen háború pedig megsemmisítő csapást mérne bolygónkra” – mondta a külügyminiszter rámutatván arra, hogy a támadások zöme a muszlim országok területén belül kerül végrehajtásra.
František Šebej, az ellenzéki Most Híd képviselője, a parlament külügyi bizottságának elnöke is úgy véli, hogy bizonyos európai országok bevándorlási politikája – ezen belül is elsősorban a skandináv államoké – gyakorlatilag teljes őrültség volt. „Ha túl akarnak élni, nem oldhatják meg Afrika problémáját azzal, hogy a földrész lakosságát átköltöztetik Skandináviába” – szögezte le Šebej.
Az ellenzéki politikus a terroristák kapcsán megjegyezte, hogy cselekvésükkel világossá kívánják tenni számunkra, mit is jelent az iszlám. „Az iszlám bizonyos értelmezése azt kívánja tudatni velünk, hogy alá kell vetnünk magunkat világlátásuknak, ellenkező esetben a halál vár ránk. Ez a mi értékrendünk elleni harc” – véli a Most-Híd politikusa, aki szerint a terroristák állnak velünk harcban, mi pedig csak védekezünk. „Emberek egész csoportjáról van szó, akik úgy határoztak, hogy háborút folytatnak a civilizációnkkal szemben. Nem kell, hogy elfogadjuk a háború kifejezést, de el kell fogadnunk azt a tényt, hogy emberek egy jelentős csoportja úgy döntött, hogy szent háborút folytat annak érdekében, hogy leigázza a világot” – mondta a parlament külügyi bizottságának elnöke.
A kérdésre, hogy a terrorcselekmények következményeként várható-e bizonyos szabadságjogok korlátozása, Miroslav Lajèák azt felelte, hogy ez már a 2001. szeptember 11-i eseményeket követően megtörtént. „Jelenleg az a kérdés, hogy rosszabbra fordul-e a helyzet. Ha szélsőséges iszlámellenes támadásokra kerül sor, akkor szemet szemért, fogat fogért jellegű harccá alakul a konfliktus“ – mondta a külügyminiszter.
A tárcavezető szerint Szlovákia nem tartozik a terrorizmus ezen formája által fenyegetett országok közé. „Csak egy kicsi és nem militáns iszlám közösség él itt, miközben nem úgy tekintenek ránk, mint a Nyugat egyik megtestesítőjére. Éppen ezért fontos, hogy kellő hangsúlyt fektessünk a megelőzésre, a monitorozásra. Kontraproduktív dolog restrikciós lépések megtétele, hogy tudnánk, azok valójában merre irányulnak“ – véli a szlovák diplomácia feje.
František Šebej arra figyelmeztetett, hogy a párizsi támadásoknak még a francia titkosrendőrség sem volt képes elejét venni, miközben az ottani hírszerző szolgálatok a leghatékonyabbak közé tartoznak a világon. „A dolgok gyökeréig kell nyúlnunk, az ideológiai központokra kell összpontosítanunk. Meg kell akadályozni, hogy a muszlim közösségek radikalizálódjanak. Ugyanakkor értelmetlen azt vallani, hogy ahány moszlim, annyi terrorista. Badarság kijelenteni, hogy a muszlim közösségek a veszély forrásai” – húzta alá.
Forrás
TASR
