Lajèák felveti a kisebbségi kormánybiztos kérdését Ficónak
POZSONY. Miroslav Lajèák külügyminiszter a három legnépesebb hazai nemzeti kisebbség képviselőinek megígérte, hogy Fico kormányfővel, illetve a kormánnyal hamarosan tárgyalásokat folytat majd a kisebbségi kormánybiztos funkciójának betöltéséről és az új szavazási módról. Megígérte, hogy megoldást találnak javaslataik teljesítésére.
A kisebbségi bizottságban összesen 13 kisebbség képviselői foglalnak helyet. Közülük a három legnépesebb, azaz a magyar, a roma és a ruszin kisebbség hiányolja a kisebbségi kormánybiztos létét. A kabinet tavaly nyáron saját kérésére hívta vissza funkciójából A. Nagy László (Most-Híd) kisebbségi kormánybiztost. Akkor a hivatal irányításával Mária Jedlièkovát bízta meg, aki előzőleg projektmenedzserként dolgozott a kormányhivatalban – írja a Pravda napilap.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője elmondta: Jedlièková ténykedése és a bizottság működése is azt igazolja, hogy a kialakult káosz tovább tarthatalan, és hosszútávon káros hatást gyakorol a kisebbségek ténykedésére. Hozzáfűzte: nincs saját jelöltjük a kisebbségi kormánybiztosi posztra, mert nem azt tartják elsődleges szempontnak, hogy magyar nemzetiségű legyen, inkább azt, hogy hozzáértő szakember legyen. A Pravda értesülései szerint a kisebb létszámú kisebbségek képviselői Lajèáknak írt levelükben viszont azt javasolják, hogy Jedlièková legyen a kormánybiztos.
Peter Susko, a külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatója megerősítette azt az értesülést, hogy a tárcavezető a napokban tárgyal majd a kormányfővel az új kormánybiztos kinevezéséről. Konkrét nevet nem árult el, csak megjegyezte: a posztot olyan embernek kell betöltenie, aki a jogi és kisebbségi kérdések szakértője.
A három legnépesebb kisebbség a jelenleginél nagyobb befolyást szeretne elérni a bizottságban. Azt tavaly novemberben vesztették el, amikor megváltozott a szavazás módja, azaz mindegyik kisebbségek – népességére való tekintet nélkül – csupán egy-egy szavazatot kapott a bizottságban. Azelőtt ez másként volt: valamennyi bizottsági tag rendelkezett szavazati lehetőséggel. Például a magyar nemzeti kisebbségnek 5 bizottsági tagja és 5 szavazata, míg a jelentéktelenebb cseh kisebbségnek csupán 2 volt.
Peter Medviï, a Szlovákiai Ruszinok Kerekasztalának szóvivője is úgy véli, hogy a változásra csak a három legnépesebb, azaz a magyar, a roma és a ruszin kisebbség fizetett rá. Szerinte az lenne az igazságos, ha a szavazatok számán tükröződne az egyes kisebbségekhez tartozók létszáma, nehogy a kis nemzetiségek képviselői leszavazhassák őket.
Tokár Géza azt gondolja, hogy csak akkor kerülhet sor kompromisszumra, ha elfogadják a bizottság új statútumát. Ezzel a roma kisebbséget képviselő Agnes Horvathová is egyetért.
A kevésbé népes kisebbségek nem látják ilyen drámainak a kialakult helyzetet. „A kormány tanácsadó szervéről van szó, s azt a nézetet valljuk, hogy mindegyik kisebbségnek egy-egy tanácsadói szavazattal kell rendelkeznie…“ – fejtette ki Dagmar Takácsová, a kassai Cseh Egyesület képviselője. Ez a csoportosulás Lajèáknak írt levelében leszögezte, hogy problémamentesnek tartja a bizottság munkáját.
A szavazással kapcsolatos változásról előzőleg maga a bizottság döntött. Lajèák a tiltakozó kisebbségeknek megígérte, hogy egy munkacsoportot hoz létre, amely megoldást keres a bizottság statútumának esetleges módosítására. Várja a bizottsági tagok változtatással kapcsolatos javaslatait.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője elmondta: Jedlièková ténykedése és a bizottság működése is azt igazolja, hogy a kialakult káosz tovább tarthatalan, és hosszútávon káros hatást gyakorol a kisebbségek ténykedésére. Hozzáfűzte: nincs saját jelöltjük a kisebbségi kormánybiztosi posztra, mert nem azt tartják elsődleges szempontnak, hogy magyar nemzetiségű legyen, inkább azt, hogy hozzáértő szakember legyen. A Pravda értesülései szerint a kisebb létszámú kisebbségek képviselői Lajèáknak írt levelükben viszont azt javasolják, hogy Jedlièková legyen a kormánybiztos.
Peter Susko, a külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatója megerősítette azt az értesülést, hogy a tárcavezető a napokban tárgyal majd a kormányfővel az új kormánybiztos kinevezéséről. Konkrét nevet nem árult el, csak megjegyezte: a posztot olyan embernek kell betöltenie, aki a jogi és kisebbségi kérdések szakértője.
A három legnépesebb kisebbség a jelenleginél nagyobb befolyást szeretne elérni a bizottságban. Azt tavaly novemberben vesztették el, amikor megváltozott a szavazás módja, azaz mindegyik kisebbségek – népességére való tekintet nélkül – csupán egy-egy szavazatot kapott a bizottságban. Azelőtt ez másként volt: valamennyi bizottsági tag rendelkezett szavazati lehetőséggel. Például a magyar nemzeti kisebbségnek 5 bizottsági tagja és 5 szavazata, míg a jelentéktelenebb cseh kisebbségnek csupán 2 volt.
Peter Medviï, a Szlovákiai Ruszinok Kerekasztalának szóvivője is úgy véli, hogy a változásra csak a három legnépesebb, azaz a magyar, a roma és a ruszin kisebbség fizetett rá. Szerinte az lenne az igazságos, ha a szavazatok számán tükröződne az egyes kisebbségekhez tartozók létszáma, nehogy a kis nemzetiségek képviselői leszavazhassák őket.
Tokár Géza azt gondolja, hogy csak akkor kerülhet sor kompromisszumra, ha elfogadják a bizottság új statútumát. Ezzel a roma kisebbséget képviselő Agnes Horvathová is egyetért.
A kevésbé népes kisebbségek nem látják ilyen drámainak a kialakult helyzetet. „A kormány tanácsadó szervéről van szó, s azt a nézetet valljuk, hogy mindegyik kisebbségnek egy-egy tanácsadói szavazattal kell rendelkeznie…“ – fejtette ki Dagmar Takácsová, a kassai Cseh Egyesület képviselője. Ez a csoportosulás Lajèáknak írt levelében leszögezte, hogy problémamentesnek tartja a bizottság munkáját.
A szavazással kapcsolatos változásról előzőleg maga a bizottság döntött. Lajèák a tiltakozó kisebbségeknek megígérte, hogy egy munkacsoportot hoz létre, amely megoldást keres a bizottság statútumának esetleges módosítására. Várja a bizottsági tagok változtatással kapcsolatos javaslatait.
Forrás
Pravda
