Lajèák és Gašparoviè is találkozott a NATO főtitkárával
Miroslav Lajèák és Anders Fogh Rasmussen találkozójának fő témája az ukrajnai biztonsági helyzet és annak a környező térségre gyakorolt hatása, illetve a lehetséges kiutak megvitatása volt. Mindkét fél egyhangúan elítélte az egyre jobban elharapódzó erőszakot és az Ukrajna belső destabilizációjára irányuló kísérleteket. Egyúttal hangsúlyozták: meg kell találni a konfliktushelyzet politikai megoldásának lehetőségeit, miközben tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog alapelveit, illetve Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
A felek különös hangsúlyt helyeztek a NATO feladatkörének adott helyzetben történő megítélésére, ami elsősorban tagországai biztonságának a szavatolásából áll, a kollektív védekezés alapelvének kihasználásával. Lajèák tájékoztatta a NATO főtitkárát Szlovákia hozzájárulásáról azokhoz az intézkedésekhez, amelyeket a szövetség az ukrán válság kapcsán foganatosított. Ez a téma képezi majd a szeptember 4-5-én a Dél-Walesben megrendezendő NATO-csúcstalálkozó egyik fő napirendi pontját. Lajèák miniszter megemlítette, hogy a csúcstalálkozón kellő figyelmet kell majd fordítani a katonai szövetség további kibővítésének lehetőségére, amivel kapcsolatban konkrét döntések várhatók.
Ivan Gašparoviè államfő elsősorban a védelemre költött pénzeszközök mennyiségéről és minőségéről tanácskozott a NATO-főtitkárral. Anders Fogh Rasmussen a kétoldalú találkozón arra a kötelezettségvállalásra hivatkozott, hogy a tagállamok kötelesek GDP-jük 2 százalékát védelmi célokra költeni. Szlovákia hozzávetőleg GDP-je évi 1 százalékát fordítja erre a célra. Rasmussen ugyancsak annak szükségszerűségét, hogy a hadsereg korszerűsítésével kapcsolatos beruházásokat meg kell erősíteni.
„Rasmussen nézeteivel azonosul Ivan Gašparoviè államfő is, aki Martin Glváè védelmi miniszter közvetítésével informálta a NATO képviselőjét a szlovák kormány ez irányú lépéseiről” – közölte Marek Trubaè, az államfő szóvivője.
Ivan Gašparoviè és Anders Fogh Rasmussen az ukrajnai válságról is tárgyalt. „Készek vagyunk segíteni Ukrajnának minden területen, amelyeken erre szüksége lesz” – szögezte le az államfő. Megemlítette, hogy Szlovákia Ukrajnát már eddig is támogatta, egészségügyi ellátást nyújtott sérült ukrán állampolgároknak. A köztársasági elnök egyúttal nagyra értékelte a NATO ukrajnai helyzettel kapcsolatos eddigi álláspontját is.
Gašparoviè a vendégével folytatott beszélgetés során kiemelte a szövetség jelentőségét Szlovákia számára. „A NATO-ba történő tíz évvel ezelőtti belépésünk stratégiai döntés volt az ország jövője szempontjából“ – hangsúlyozta. Szavai szerint a NATO-ra nem csupán úgy tekintünk, mint egy politikai szervezetre, hanem úgy is, mint a tagjai számára a külső veszélyek elől biztonsági és védelmi garanciát jelentő tömörülésre.
Anders Fogh Rasmussen szlovákiai tartózkodása alatt nemcsak a szlovák közjogi méltóságokkal találkozott, hanem a jelenleg zajló GLOBSEC 2014 kül- és biztonságpolitikai fórumon is felszólalt.
Rasmussen: a NATO nem tud Ukrajnának felderítéssel és eszközökkel segíteni
A NATO mint szervezet nem tud segítséget nyújtani Ukrajnának felderítésben és felszerelésben, az ilyen igényeket a tagországok egymás közötti kapcsolataiban kell megvizsgálni - közölte a pozsonyi kül- és biztonságpolitikai konferencián csütörtökön Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
"A NATO-nak mint szervezetnek nincsenek felszerelései, nincs hírszerzése. Ezek olyan kérdések, amelyeket kétoldalú alapon kell megvizsgálni" - mondta a főtitkár.
Emlékeztetett: a katonai szövetség úgy döntött, hogy megerősíti partnerségét Ukrajnával a haderőreform, a fegyveres erők korszerűsítése, a kölcsönös együttműködés fejlesztése területén, beleértve Ukrajna részvételét a hadgyakorlatokon.
Feltételezem, hogy a jövőben többet is tudunk tenni. De különbség van a NATO-tagság és a partnerség között. A kollektív védelem a washingtoni szerződés 5. cikke szerint csak a tagországokra vonatkozik" - hangsúlyozta Rasmussen.
Ukrajna márciusban átadott a NATO-nak egy listát, amely azokat a katonai-műszaki eszközöket tartalmazza, amelyekre az országnak szüksége lehet. Andrij Descsicja ügyvivő külügyminiszter leszögezte, hogy nem fegyverekről van szó.
frissítve 16:35
