Lajèák: Az EU megalakulása óta legnagyobb problémája a menekültválság
Františk Šebej, a Most-Híd képviselője, a parlament külügyi bizottságának elnöke a jelenlegi helyzetet az emóciók, részint a félelem, az aggodalom, az idegengyűlölet és az emberi jellem pozitívabb oldalai, mint a szolidaritás, vagy a segíteni akarás összecsapásaként látja. Véleménye szerint az emberek félnek az ismeretlentől, melyet még saját előítéleteik is táplálnak.
A menekültkvótákkal kapcsolatosan kijelentették, hogy a kierőszakolt szolidaritás vagy önkéntesség nem szolidaritás, de nem is önkéntesség. A vita ráadásul mellőzi a tényt, hogy a migránsok nem akarnak Szlovákiába jönni. „Ha el is jönnek, nem maradnak itt. Szlovákia 1993-tól mindössze 651 esetben ítélt meg menedékjogot. A nevezett személyek háromnegyede el is hagyta az országot. Az idén, az év elejétől 130 migráns folyamodott menedékjogokért, s ma csupán 28 tartózkodik az országban. Több mint 100 elment, azt sem várta meg, hogy lezáruljon a menedékjogi eljárás“ – mondta Lajèák hozzáfűzve, azért ellenzi a kötelező kvótákat, mert a migránsok nem fognak egyetérteni azzal, hogy Szlovákiában helyezzék el őket, ugyanis sem az országot, sem a kultúráját nem ismerik, ahol semmiféle hátországuk nincs. Véleménye szerint Szlovákia mindig is szolidáris volt.
„Az általunk felvázolt modell, mint például a bősi átmeneti tartózkodás, amikor a menekültek addig lesznek az ország területén, míg Ausztriában, esetleg valamelyik más országban lefolytatják a menekültügyi eljárást. Gondoskodni fogunk róluk, viseljük az anyagi terheket, s ha az eljárás véget ér, elmennek“ – nyilatkozta Lajèák.
Šebej viszont állítja, hogy a migránsokkal kapcsolatos érzelmeket sokszor a szavak korbácsolják fel. A vitában az zavarta a legjobban, hogy Rober Fico kormányelnök csak a veszélyről szónokolt, illetve, hogy a migránsok hány százaléka gazdasági bevándorló. „Nem a tettek, a szavak gerjesztik a félelmet“ – jegyezte meg Šebej hozzáfűzve, jó lenne, ha kimondanánk: gondoskodunk a menekültekről, de fölösleges szavak és ijesztgetés nélkül, mely akár úgy is tűnhet, hogy „a miénkből nem engedünk“. A kötelező kvótákat azonban ő sem helyesli.
Lajèák állítása szerint az általunk felkínált modell alkalmas az európai probléma megoldására. „Mi is a megoldás hívei vagyunk, de nem oly módon, hogy valaki az íróasztal mellett szétosztja a kvótákat. Mondjuk: ha az az érzésük, hogy a Szlovákia által felkínált arányszám alacsony, ha szakembereink kiküldéséről, humanitárius, tárgyi vagy anyagi segítségről van szó, hajlandók vagyunk arányokon felül teljesíteni“ – állítja Lajèák.
A külügyminiszter bírálta azt is, hogy a világ nem segít az országoknak, melyeket leginkább érint a menekülthullám. Véleménye szerint csökken az adományozók elhivatottsága. Mint mondta, Szlovákia az elmúlt három év alatt 1,3 millió euró támogatást nyújtott a szíriai menekülteknek.
Ami a szíriai helyzetet érinti, Šebej szerint Szíria elveszett ország. „Annyi a kölcsönös sérelem, hogy nem tudom elképzelni egy olyan politikai rendszer létrejöttét, melyben kölcsönösen megbékélnének. Úgy tudom elképzelni Szíriát, hogy a megnyugvást a térség több önálló részre való szakadása hozná meg“ – állítja Šebej, aki szerint a katonai megoldás irreális, mivel a térségben számos harcoló csoport létezik.
Lajèák állítása szerint meg lehetne találni a minden oldal számára alkalmas megoldást, de eddig még senki sem próbálta. „Senkinek sem fontos a menekültek problémája. A harc a jövőbeni Szíria arculatáért folyik“ – mondja Lajèák rámutatva, hogy valaki az Aszad-rezsimet, valaki az ellenzéket támogatja, így az állapot öt éve ugyanaz. Véleménye szerint megoldás lehetne, ha létrehoznának egy nemzeti egységkormányt, melyben mindenkinek lenne képviselete, akik aztán előkészítenék a demokratikus választásokat Szíriában.
