Lajèák: az eredményekre, s nem a hangzatos szavakra koncentráltunk a külügyben
Az európai uniós agendáról szólva Miroslav Lajèák külügyminiszter kiemelte Szlovákia soros uniós elnökségére való felkészülését, amelyre 2016 második felében kerül majd sor. Pozsony erre való felkészülése egyébként már 2012 júliusában megkezdődött. Mint megjegyezte, a közeljövő legfőbb prioritásáról van szó, amely által Szlovákia gyakorlatilag beteljesíti európai uniós integrációját. „Ez az egyedüli kihívás, amellyel mindezidáig nem volt alkalmunk megbirkózni az Európai Unió tagjaként. Aszerint, hogy miként bírunk el ezzel a feladattal, az elnökség teljesítményének minőségétől függően ítélik majd meg partnereink országunk hitelességét“ - fűzte hozzá.
Az elmúlt év végéig Szlovákia ezzel összefüggésben 19 dokumentumot hagyott jóvá, az állami közigazgatás központi, kormányzati szerveibe pedig átmenetileg 350 személyt vett fel. A minisztérium 27 intézmény részére 1092 alkalmazottat vetett alá szakmai továbbképzésnek, 76 közbeszerzés van folyamatban, s a Szlovák Köztársaság állandó brüsszeli képviselete egy bérelt, tágasabb épületbe költözött.
Rendkívül sikeresnek tartja Szlovákia a Visegrádi 4-ek élén betöltött egy éves elnökségét, amely 2015 júniusában ért véget. Megemlítette Pozsony segítségét a kijevi kormányzatnak a reformok véghezvitele terén, illetve a reverz földgázszállítás kérdését illetően. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) belül pozsonyi kezdeményezésre rendezték meg Ukrajna napját, amelyen a reformok végrehajtásának állapotán túl mindazon nemzetközi szereplők együttműködéséről is szó esett, akik részt vesznek az ukrajnai stabilizációs és reform folyamatban.
A további pozitívumok közül kiemelte a vállalkozói szféra számára kialakított „Vállalkozzunk külföldön” (Podnikajme v zahranièí) elnevezésű internetes szolgáltatásokat, ahogy az emberi jogok védelme országos stratégiájának elfogadását is. „Nagyon fontos az állampolgárainknak nyújtott konzulátusi segítség“ – hangsúlyozta a külügyminiszter. A szaktárca bevezette az üdvözlő és vészhelyzet esetén kézbesítendő SMS-szolgáltatást, illetve „Világjáró” (Svetobežka) néven kialakított egy okostelefon-alkalmazást. „Megerősítettük a társadalmat azt illetően, hogy fontos a külföldi utak előtti önkéntes regisztráció. Tavaly jelentősen, csaknem 70 ezerre emelkedett azok száma, akik így tettek" – mutatott rá Lajèák.
A külügyi tárca feje ugyancsak említést tett a 35 évesnél fiatalabb korosztály külföldi, konkrétan kanadai, taiwani, új-zélandi és ausztráliai egy éves munkavállalását elősegítő szerződések megkötését.
Végső szakaszába érkezett az ország egységes logójának és vizuális megjelenítésének négy éves folyamata. A tavaszi hónapokban, a márciusi parlamenti választásokat követően bemutatják a nyilvánosságnak azt a Szlovákiát reprezentáló márkajelzést, amely minden egyes tárca esetében egységes lesz.
František Šebej (Most-Híd), a parlament külügyi bizottságának elnöke szerint némely kijelentés azt a hatást keltette, hogy Szlovákiának kétféle külpolitikája van. „Az, amelyet ésszerűen és nyugodtan folytat a külügyi tárca, és az amelyet Roberta Fico kormányfő retorikája fémjelez" – mondta el a TASR hírügynökségnek a szlovák diplomácia elmúlt 4 évét értékelve az ellenzéki politikus. Mint fogalmazott, úgy véli, hogy a szaktárcát profi módon vezetik, miközben a pozsonyi diplomácia által az alapvető kérdésekben tanúsított, európai uniós külügyminiszteri szinten képviselt állásponton nem lát sok kivetnivalót.
Ugyancsak jónak találja az államtitkárok megválasztását, így a korábban a posztot betöltő Peter Javorèíkot, és Peter Buriant, valamint a jelenleg tisztségben lévő Igor Slobodníkot és Ivan Korèokot is a szlovák diplomácia tarsolyában található legjobb választásnak tartja. „Ez ugyancsak összefüggésben áll a június elsején kezdődő soros uniós elnökség előkészületeinek pozitív fogadtatásával az Európai Tanácson belül. Úgy vélem, hogy Szlovákia felkészülten vág majd neki, bár sok minden függ attól, hogy miként alakul majd az ország a választásokat követő politikai berendezkedése" – fűzte hozzá František Šebej, aki szerint Szlovákia az ukrajnai válsághelyzet kérdését is megfelelő módon kezelte, ám Robert Fico a menekültekkel kapcsolatos megnyilvánulásai rontott az ország megítélésén.
