Küszöbön a gazdasági harc a kormányban

Küszöbön a gazdasági harc a kormányban. A három kormányzó párt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most-Híd egyaránt saját gazdasági-szociális intézkedéscsomaggal készül, miközben a javaslatok némelyike szöges ellentétben áll egymással. Míg a Smer-SD és az SNS baloldali lépéseket kíván érvényre juttatni, addig a Most-Híd inkább jobboldali intézkedésekkel operálna.

Mindenki a maga útján

A Smer-SD mindenekelőtt 500 euróra kívánja emelni a minimálbért, illetve magasabb éjszakai és hétvégi műszakpótlékot vezetne be. Az SNS a kötelező 13. havi fizetés ötletét lebegtette meg. Csakhogy még mielőtt valakinek többet helyeznének a tarsolyába, előbb valakitől el is kell azt venni. Mindkét esetben érvényes, hogy a kifundált ötletek megvalósításával járó anyagi terheket a vállalkozók viselnék.

Ezzel szemben Bugár Béla, a Most-Híd elnöke és párttársai az adómenetes adóalap a jelenlegi 3803 euróról 4650 euróra történő emelését javasolják. Mindez azt jelentené, hogy az alkalmazottak s az egyéni vállalkozóknak is nagyjából évi 160 euróval csökkenne a jövedelemadója. Ez az intézkedés ugyanakkor már nem lenne olyannyira fájdalommentes a politikusok szempontjából, tudniillik minél kevesebb pénz folyik be adó formájában, annál kevesebbet költhet a kormány, s mint az közismert a takarékoskodás politikája nem túl népszerű.

Fico, Danko és Bugár tudatában vannak annak, hogy javaslataik egymástól eltérőek, ám amint azt a kormány elnöke a koalíciós tanács ülését követően elmondta, állítólag kompromisszumra törekednek majd egymással. A szakemberek szerint ma még nehéz lenne felbecsülni, hogy a koalíciós pártok melyike lesz képes partnerei kárára érvényre juttatni akaratát.

A kormányzati javaslatok hatásai

Az F. A. Hayeka Alapítvány elemzője, Martin Reguli károsnak tartja a minimálbér emelését, az éjszakai és a hétvégi műszakpótlék emelését, valamint a kötelezően bevezetendő 13. havi bér gondolatát. Az alapítvány egyik alapítója, Ivan Švejna, a Most-Híd politikusa, így természetesen az intézmény értékelésében nem a baloldali megoldást preferálja.

„Kedvezőtlen hatással lesz a munkáltatókra, s bizonyos mértékben az ügyfelekre is, ha esetleg ennek következményeként korlátozzák majd a hétvégi nyitvatartást. Mindemellett megnőnek az állami kórházakra, és más egyéb hétvégén üzemelő közintézményekre nehezedő terhek“ – indokolta meg Reguli, aki a Most-Híd fentebb már említett javaslatát tartja a megfelelőbbnek.

Adócsökkentés

A Foglalkoztatási Intézet (IZ) vezetője, Michal Páleník szerint, ha a Smer-SD emelni kívánja a minimálbért, jó példát statuálva előbb a saját portája körül kellene összesepregetnie. Jelenleg ugyanis a közszférában több százezer a minimálbérnél is alacsonyabb fizetésért dolgozó ember van alkalmazásban, s a kormánynak először inkább velük kellene foglalkoznia.

Szociális csomag, adócsökkentés – mi jön még?

Az elképzelések kapcsán a napokban elmondta véleményét Németh Gabriella is. Az MKP szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnöke rámutatott, úgy látszik, kormánypártok háza táján nagy az idegesség. „Talán megkapták egy belső használatra készített közvélemény-kutatás eredményeit a pártpreferenciák állásáról, ami nagy valószínűséggel nem nyerte el a tetszésüket, sőt mondhatni pánikot keltett. Úgy gondolom, ennek tudható be, ahogy az utóbbi napokban a kormánykoalíció pártelnökei egymást túlszárnyalva jelentik be azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek a bérből és fizetésből élők életszínvonalát lesznek hivatottak javítani”.

A kormányfő többpontos szociális csomagja után a Most-Híd adócsökkentési javaslattal rukkolt elő, ami egyértelműen többet hozna az emberek konyhájára, mint a minimálbér emelése, de ami még fontosabb, hogy nagyon jól lehet kommunikálni és hálás téma a választók irányába – hívta fel a figyelmet Németh Gabriella. „Ha hozzáteszik még a járulékcsökkentési javaslatot is, valóban segíteni tudnak majd az embereken, aminek az MKP szociális alelnökeként nagyon fogok örülni, függetlenül attól, hogy ezt a megoldást az MKP már több éve szorgalmazza” – jegyezte meg.

Németh Gabriella szerint a munkáltatók szövetségének elnöke, aki hiányolta a szakmai párbeszédet a tervezett változtatások terén és rendszerszerű megoldásokat sürgetett, teljesen jogosan nevezte a kormányfő bejelentéseit célzott politikai marketingnek. „A minimálbér meghatározásánál pl. az EU szociális chartája által javasolt előző évi átlagkereset 50%-ban történő megszabása (ez is az MKP választási programjának része) kiszámíthatóvá tenné a munkáltatók számára azokat a többletkiadásokat, amelyekkel számolniuk kell majd. Ezzel szemben a mostani ad hoc javaslat a minimálbér emelésére sem nem rendszerszerű, sem nem kiszámítható” – szögezte le Németh Gabriella.