Külügyminiszteri találkozó – Törökország és a terrorizmus volt a fő téma
Törökországról összesen két alkalommal, előbb szeptember 2-án, pénteken, tagországi szinten, majd szeptember 3-án, szombaton a török európai ügyekért felelős miniszterrel egyetemben tárgyaltak az Európai Unió (EU) külügyminiszterei. „Arról értekeztünk, hogy miként látjuk a törökországi helyzetet, illetve miként tekintünk az EU és Törökország kapcsolatainak további fejlesztésére" – közölte Miroslav Lajèák.
A külügyi tárcavezetők a tárgyalás alakalmával kiértékelték a minszki folyamat teljesítését, illetve azt, hogy mit szükséges megtenni annak dinamikussá tételéért. Ugyancsak foglalkoztak a közelmúltban elfogadott globális uniós stratégia teljesítéséhez szükséges lépések megtételével, hogy a dokumentum konkrét, tagországi szintű tevékenységek tervezetévé alakuljon.
A pozsonyi nem hivatalos uniós találkozón a tagjelölt országokból (Montenegró, Szerbia, Macedónia, Albánia) érkezett partnerek is jelen voltak. „A tárgyalások olyan témáknak lettek szentelve, mint a radikalizmus és a szélsőségesség megelőzése, valamint a terrorellenes harc. Ezek olyan témák, amelyekben partnerek vagyunk, egyformán érintenek bennünket ezért közösen kell felvennünk velük a harcot” – fűzte hozzá Lajèák.
A miniszterek egy, a Keleti Partnerség államaival való találkozót is megejtettek a platform jövőjét, víziójának beteljesítését, illetve további működését illetően.
Lajèák történelmi eseménynek nevezte Szlovákia szempontjából a pozsonyi Gymnichet. Annak ellenére, hogy számára ez már a 12 ilyen külügyi csúcs volt, nem tudott felidézni egyetlen olyat sem, amikor megszakítás nélkül ennyire intenzív beszélgetés folyt volna.
Mielőtt Mogherini ismertette volna a Gymnich konkrét eredményeit, közölte, hogy Szlovákia nem csak Európa és a térség, hanem a világ fennmaradó része számára is nehéz időkben látja el az EU soros elnöki tisztségét. „Ha az elmúlt két nap rendkívül intenzív munkája alapján megengedtetik nekem, hogy megítéljem, akkor a szlovák elnökség már most nagy siker, amely valóban jelentős mértékben hozzájárult közös álláspontjaink továbbépítéséhez, miközben számos fontos kérdésben eredményezett előrelépést” – értékelte Szlovákia teljesítményét az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Az uniós külügyminiszterek élükön Mogherinivel szolidaritásukról biztosították a török európai ügyekért felelős minisztert, valamint mély tiszteletüket fejezték ki annak kapcsán, amint az intézmények és az emberek összefogtak – beleértve az ellenzéket is – azért, hogy megvédjék a demokráciát a puccstól. „Az EU az elejétől kezdve a legitim, demokratikus úton megválasztott intézményeket védte, beleértve a parlamentet, és a támogatásunkról biztosítottunk” – állapította meg Mogherini. A szombati ülést a jövő héten esedékes, ankarai csúcs előkészületeinek szentelné.
A török féllel folytatott tárgyalás közös üzenete ismételten a párbeszéd folytatása. „Mindenekelőtt kölcsönösen kevesebbet kell beszélnünk egymásról, többet együtt, és főként jobban meg kell hallgatnunk a másikat, meg kell értenünk egymást" - figyelmeztetett. Egyben megerősítették, hogy minden már megkötött egyezmény be lesz tartva (többek között a vízumkényszer liberalizációja, a vámunió fejlesztése vagy a migrációs csatornák irányítása).
Mogherini szerint az EU-nak meg kellene őriznie nyitottságát a jogállamról, az igazságos bírósági eljárásokról, a véleménynyilvánítás szabadságáról, valamint a halálbüntetés újra bevezetéséről folytatott vitában. „Kulcsfontosságú, hogy minden programpontnak időt szenteljünk, azaz nincs tabu téma” – tette hozzá. Kiemelte, a vitának nyíltnak, konstruktívnak és barátságosnak kell lennie.
Ami a tagjelölt országokkal folytatott tárgyalásokat illeti, az uniós képviselők teljes támogatásukról biztosították a jelölt országok a csatlakozási folyamatban történő előrelépési szándékát, főként a Nyugat-Balkánt illetően. Mogherini a radikalizmussal, terrorizmussal és a migrációs áramvonalak irányításának területén elvégzett munkát is nagyra értékelte. A globális stratégia végrehajtásának kérdésében a miniszterek egyetértettek abban, hogy ez az út vezet az előrelépés irányába, ám az további kidolgozást igényel.
Szijjártó: Magyarország nemzetbiztonsági érdeke a török stabilitás
Magyarország nemzetbiztonsági érdeke, hogy Törökországban ne legyen újabb államcsíny, mivel az ország destabilizálódása a tavalyinál is komolyabb bevándorlási hullámhoz vezethet - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Pozsonyban, az Európai Unió külügyminiszterei informális találkozójának második, befejező napján a magyar közmédiának nyilatkozva.
A magyar diplomácia vezetője erről az uniós tagországok külügyminisztereinek Törökország küldöttségével folytatott tárgyalása után beszélt. Elmondta: a találkozón részt vevő uniós külügyminiszterek egy része aggályokat vetett fel az államcsínyt követő elszámoltatás miatt. A magyar kormány álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy az államcsíny komoly dolog, és nem meglepő, ha arra a török vezetés komoly választ ad - fogalmazott.
"Mi mindenben kiállunk a demokratikusan megválasztott török elnök és kormány mellett" - hangsúlyozta Szijjártó Péter, hozzátéve: a magyar kormány támogatja azokat a lépéseket, amelyek egy esetleges újabb államcsíny elkerülését szolgálják, mivel Törökország destabilizációja az európai biztonságot veszélyeztetné, újabb bevándorlási hullámot indíthatna el.
Kérdésre válaszolva a magyar külügyminiszter elmondta: továbbra is két álláspont van, a bevándorlás megállítása mellett kiálló országok "józan hangja" egyre erősebb, de a másik, a bevándorlók szétosztását erőltető vélemény is nagyon erősen jelen van. Hozzátette: a közép-európai országok és még néhány, ezt a véleményt osztó ország - egyedüli helyes válaszként - a bevándorlás leállítását akarja, és azt, hogy Brüsszel fejezze be a törvénysértő bevándorlást ösztönző politikáját.
"Ez is azt mutatja, hogy a magyar népszavazásnak nagyon komoly jelentősége van, mert ez lehet az első alkalom, amikor nem brüsszeli bürokraták, hanem emberek nyilvánulnak meg a bevándorlás kérdésében" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Az uniós külügyminiszterek kétnapos találkozójának második napján meghívott partnerként Törökország mellett az uniós tagságra pályázó más nyugat-balkáni országok - Montenegró, Szerbia, Macedónia és Albánia - küldöttsége is részt vett. Ennek az egyeztetésnek a terrorizmus elleni harc, valamint a radikalizálódás és a szélsőségesség terjedésének megelőzése volt a központi témája.
Szijjártó Péter a nyugat-balkáni országok küldöttségeivel folytatott tárgyalásról azt mondta: a térségben az elmúlt időszakban nagyon komoly, aggodalomra okot adó eseményeket lehet megfigyelni, nő a feszültség bizonyos országok között, amit kihasználnak a radikális vallási szervezetek, és ez a terrorfenyegetettség növekedésével jár.
"Mivel ez a szomszédunkban van, ezért Magyarországnak az is nemzetbiztonsági érdeke, hogy ez a sebezhető nyugat-balkáni térség minél hamarabb kapja meg az előrejutás lehetőségét az integrációs folyamatokban" - emelte ki a magyar külügyminiszter. Hozzátette: ezért Magyarország szorgalmazza, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások Szerbiával 2020-ig záruljanak le, Macedóniával pedig minél hamarabb kezdődjenek meg.
"A Nyugat- Balkánon az integráció felgyorsítása az egyetlen útja annak, hogy a régió sebezhetőségét csökkentsük (...) és a terrorfenyegetettséget visszaszorítsuk" - hangsúlyozta, megjegyezve: a térség destabilizációja újabb bevándorlás hullámot idézhetne elő a magyar határ irányába.
Mogherini és Hahn Ankarában fog tárgyalni az EU-török kapcsolatok jövőjéről
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn bővítési biztos szeptember 9-én közösen Ankarába látogat, hogy az EU és Törökország kapcsolatainak jövőjéről tárgyaljon a törökországi államcsínykísérlet után - jelentette be Mogherini szombaton Pozsonyban az uniós külügyminiszterek informális találkozója után tartott záró sajtóértekezleten.
Mogherini elmondta, hogy a 28 uniós tagország külügyminiszterei az Ömer Celik európai uniós ügyekben illetékes török miniszterrel folytatott tanácskozáson nyíltan megvitatták az aktuális problémákat. "Közösen megerősítettük arra vonatkozó szándékunkat, hogy minden korábbi megállapodást teljesíteni fogunk, ideértve a menekültügyi egyezményt is" - hangsúlyozta az uniós főképviselő. Egyben felszólította Törökországot arra, hogy "gondolkozzon el a halálbüntetés visszaállításának kérdésén, amely komoly aggodalmat kelt az Európai Unióban".
A török politikus ezzel összefüggésben a sajtóértekezleten elmondta: a halálbüntetés visszaállítása nem szerepel az ankarai parlament napirendjén.
Mogherini nem adott választ olyan újságírói kérdésekre, hogy Ankara mikorra várhatja az uniós vízummentességet.
Celik viszont leszögezte: Törökország elzárkózik bármilyen, a migrációs válság kezelését szolgáló új uniós mechanizmustól, amennyiben nem kapják meg az EU-tól a vízummentességet. Hozzáfűzte: a menekültek visszafogadásáról szóló EU-val kötött megállapodás teljes körű teljesítése sem lehetséges a vízumkényszer eltörlése nélkül.
A menekültügyi megállapodásban az EU egyebek mellett vállalta, hogy felgyorsítja a törökökre érvényes vízumkötelezettség megszüntetését célzó folyamatot, azonban Ankara eddig nem teljesítette az EU által előírt feltételek mindegyikét, így például nem módosította a terrorizmus elleni küzdelemről szóló jogszabályokat. Ezzel összefüggésben Celik kijelentette: az EU ne várja Ankarától az utóbbi szabályozás megváltoztatását, de a jövőben az Európa Tanács keretében tanácskozhatnak Törökország újabb kötelezettségeiről a terrorellenes küzdelemben.
A török miniszter rámutatott: az uniónak új megoldásokra van szüksége a menekültügyi válság kezelésében. "Sajnos a jelenlegi mechanizmus nem kielégítő ahhoz, hogy megbirkózhassunk a válsággal. Az +egyet egyért+ séma nem elég, szükség van egy új mechanizmusra" - utalt Celik a menekültügyi megállapodásra, amelynek értelmében március 20-tól Ankara minden illegálisan Görögországba érkező, menekültstátuszra nem jogosult vagy azt nem is kérő migránst visszafogad, cserébe az EU minden visszaküldött szíriai állampolgár helyett törvényes úton befogad egy-egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a pozsonyi tanácskozáson közölte: Mevlüt Cavusoglu török kollégája a jövő héten Strasbourgba utazik, hogy az Európa Tanács lehetséges szerepéről tárgyaljon a július 15-i meghiúsult török puccskísérlet nyomán induló eljárások előkészítésében.
A kelet-ukrajnai konfliktusról szólva Mogherini leszögezte, hogy a Donyec-medencében szeptember 1-jén életbe lépett fegyvernyugvás a válság hosszú távú megoldásának alapja lehet. Hozzáfűzte, hogy az EU továbbra is kitart a minszki megállapodások maradéktalan betartásának követelése mellett.
A főképviselő elmondta, hogy a pozsonyi találkozón nem érintették az Oroszország ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedések fokozatos megszüntetésének ügyét.
