Különleges receptkönyvet kereszteltek Alsószeliben

A kiadványt a község első írásos említésének 800-dik évfordulója alkalmából sikerült összeállítani. Az alsószeliek olyan könyvet jelentettek meg, amely tartalmazza déd-és nagymamáik hagyományos receptjeit, valamint magába foglalja a falu gasztronómiai szokásait.

Élmény volt belépni az alsószeli kultúrházba a könyvkeresztelő ideje alatt, hiszen az ünnepi szertartás keretében az összegyűjtött receptek szerint készített ételeket is megkóstolhatták a jelenlevők. Mákos és tepertős pogácsa, hájas kifli, krafli, messzimama pogácsája illatozott az asztalokon, mintha egy szerető nagymama várná haza a családját.

A könyvkeresztelő estet Pukkai Judit képzőművész és Kovács Lajos, alsószeli polgármestere nyitotta meg.  A Hagyományos Alsószeli receptek című szakácskönyvet ezután a szerkesztők mutatták be a közönségnek.

Pukkai Ilona szerkesztő röviden ismertette a tájegység gasztronómiai történelmét, szokásait. Elmondta,  sokkal több volt a szegény, mint a módosabb család, ezért az összegyűjtött receptek is inkább a szegény népek táplálkozási szokásait tükrözik. Az 1922-ben beindult alsószeli henger- és műmalom nagyon jó minőségű liszttel látta el a falu lakosságát. A liszt a mindennapi kenyér, kalács és tésztafélék alapanyaga volt. A hétköznapok étrendjében nagy szerepet játszottak a tejes ételek és a kukoricából készült étkek. Húsos ételt általában csak vasárnap ettek.  A világháború alatt a katonáknak is küldtek a frontra a hazaiból.  A csomag kedvelt tartozéka volt a mákos pogácsa, ami sokáig eláll.

„Mikor arra vállalkoztunk,hogy összegyűjtjük Alsószeli jellegzetes ételeit, nem is gondoltuk volna, mennyire elkéstünk. Hamarabb kellett volna. Anyáink, nagyanyáink helyett lányaik mondták el vagy adták közre megörökölt receptjeiket, és mi lejegyeztük, mert szeretnénk megőrizni mutatóba valamit abból, ami helyi, jellegzetes, hogy az utókor emlékezzen és emlékeztethessen”- közölte Pukkai Ilona, majd hozzátette, a szerkesztők számára a munka örömet jelentett, hiszen felelevenedtek a gyerekkoruk emlékei, a falusi élet szokásai.

Puskás Margit szerkesztő elmondta, a szeli emberekben közös a múlt iránti tisztelet. Ezek az ételek az emberek egy részében gyerekkori emlékeket míg másokban a régi iránti vonzalmat ébresztenek .

„A szeli háziasszonyok nagyon gondoskodóak voltak, és minden ételmaradékot felhasználtak. A családi étkezést befolyásolta az a tényező is, hogy a lányok fiatal korukban módos pesti, pozsonyi esetleg galántai családoknál szolgáltak, így gazdagították a recepttárakat. A hagyományos heti menü Szeliben hétfőn minden esetben maradék volt. A kedd és a csütörtök volt a húsos nap, de inkább főzelék került az asztalra különböző feltéttel. A szerda és péntek volt a tésztás nap, különösen a katolikusoknál.  A szombat a kenyérsütés napja volt. Vasárnap volt a húsos nap. Annak ellenére, hogy baromfit, kacsát, libát tenyésztettek, ezeket inkább ünnepnapokra tartogatták”- mesélte Puskás Margit.

A szerkesztő elmondta a sütemények csak a polgárosodás végén kerültek be a falu történetébe olyan módon, ahogy a mai napig jelen vannak, addig a hagyományos rétest és kraflit sütötték főleg a lakodalmakra is. A könyvhöz megkapott receptek is körülbelül 70-80 évesek.

Francisti Erzsébet szerkesztő gyermekkori emlékeit idézte fel a könyvben megjelent receptek kapcsán és bemutatta a könyv szerkezetét. Az Alsószeli magyar konyha receptjei közül a levesek, főételek majd süteményes receptek követik egymást. A kiadvány másik felében helyet kaptak az Alószeli szlovák konyha Tótkomlósról származó receptjei is, hiszen a két település sorsa és történelme a kitelepítés időszaka óta összefonódik.

„ Sok étel receptjénél nem szerepel pontos mennyiség, marékra vagy bögrére mértek. Ezért a hozzávalók mennyiségét úgy határoztuk meg, hogy egy négy fős családnak bőven elég legyen egy étkezésre.  Néhány tésztaételnél a liszt minősége sem volt feltüntetve. Igyekeztünk a mindennapok gyakran használt ételeit felsorakoztatni”- mondta el Francisti Erzsébet.

A tótkomlósi receptek gyűjteményéről  Mária Lomjanská tartott ismertetőt.

A szerkesztők bemutatkozása után Kovács Lajos polgármester megejtette a Hagyományos alsószeli receptek című kiadvány ünnepélyes keresztelőjét. Az érdeklődők ezután megkóstolhatták a helyi háziasszonyok által elkészített ínyencségeket és tovább kérdezhettek a könyv körüli munkálatokról.

„A könyv összeállításának ötlete 2017-ben jutott eszembe. A falu első írásos említésének 800-dik évfordulója alkalmából valami olyat akartam kiadatni, ami eddig még itt nem volt, ami egyedi és hagyományos. Sem Szeliben, sem a régióban nincs ilyen gasztronómiai könyv. Így jött az ötlet. Mikor elmondtam az embereknek, a csapat szinte magától szedődött össze” – beszélt a könyv kiadatásának ötletéről portálunknak Kovács Lajos, Alsószeli polgármestere. Hozzátette a könyvet 500 példányban adták ki. Reményei szerint nem csak alsószeli emberek érdeklődnek majd a könyv iránt, hanem tágabb régióba is eljut, hiszen mindenhol szeretik kipróbálni a gasztronómiai táji jellegzetességeket.  A kiadvány kuriózumnak számít a környéken.

A könyvben a receptek szlovák és magyar nyelven is megjelentek, ezzel támogatva az együttműködést.

„Először személyesen kezdtük felkeresni az embereket. Valamint a helyi újságban közzétettünk egy felhívást a receptek gyűjtésére vonatkozólag. Aztán szépen lassan jöttek a népek, adták a további ötleteket. A szlovák, tótkomlósi receptekkel voltunk inkább bajban. Végül jelentkezett pár helyi lakos, a betelepült családok utódai és hozták a szépen összeállított receptkönyveiket. Felvettük a kapcsolatot a Komlósi Szlovákok Szervezete és Komlósi ízek kiadvány szerkesztőivel, akik engedélyezték a receptek felhasználását” – beszélt a Hírek.sk-nak a polgármester a receptgyűjtés folyamatáról. Hozzátette, több mint 150 recept és különböző összeállítás állt rendelkezésükre ahhoz, hogy egy minőséges kiadványt hozzanak létre.

A Hagyományos alsószeli receptek gyűjteménye megvásárolható a helyi községi hivatalban, valamint a március 26-án megrendezésre kerülő húsvétváró kézműves vásáron is.