Külföldről érdeklődnek a felmondás alatt álló szlovákiai nővérek iránt
Február elseje után közülük többen a munkahivatalban kötnek ki, mivel akkor lép hatályba a felmondásuk. Lazorová elmondta: ők belefáradtak a többéves túlterheltségükbe és a felmondási idővel összefüggő nehéz helyzetükbe, amikor nyomást gyakoroltak rájuk. A kamaraelnök nem konkretizálta azt, hogy hány nővér távozik külföldre és hányan kötnek ki a munkahivatalban. Február elején hozzávetőleg 600 nővér távozik az eperjesi (Prešov), zsolnai (Žilina), nagyszombati (Trnava), bajmóci (Bojnice) és kassai kórházból. Jelenleg közel 10 kórház 770 dolgozója áll tömeges felmondás alatt.
Az egészségügyi tárca továbbra is úgy véli, hogy a felmondások miatt nincs ok aggodalomra. Azok ugyanis elsősorban a zsolnai és eperjesi kórházban számítanak lokális problémának, mert ott mondott fel a legtöbb nővér.
"Biztosított az egészségügyi ellátás, mindkét kórház valamennyi szolgáltatást nyújtja. Ez ugyanígy lesz február elseje után is" – mondta Peter Bubla minisztériumi szóvivő. A tárca ezekkel a kórházakkal együtt, továbbra is jogi segítséget nyújt a nővéreknek a felmondásuk visszavonása miatt őket fenyegető 3300 eurós büntetéssel kapcsolatban. A tárca véleménye szerint azt nem kell kifizetniük, csak megfélemlítésről van szó. A kórházak ingyenes jogi segítséget nyújtanak a nővéreknek.
Lazorová nem hisz a tárca állításainak. Azt gondolja, hogy február elseje után válságosra fordul a helyzet Eperjesen, Zsolnán és Bajmócon. "A nővérek onnan majd hiányoznak a műtétek során, és olyan kulcsfontosságú részlegekről is, mint az ARO és a JIS" – figyelmeztetett.
A nővérek azért mondtak fel, mert elégedetlenek az egészségügyi dolgozók béréről szóló törvénnyel. Az 2016-tól annak ellenére módosította a bérüket, hogy Andrej Kiska államfő másodszorra sem írta alá az ellátást nyújtókról szóló törvénymódosítást.
Az egészségügyi alkalmazottak azt állítják, hogy a törvény nem reagál a követeléseikre. Szerintük annak valamennyi egészségügyi dolgozóra vonatkozva érvényesnek kell lennie, ők tehát növelni akarják a bér alaprészének kiszámításához szükséges koeficienseket, s ugyancsak minden három évnyi szakmai gyakorlat után emelnék a bér alap-összetevőjét.
Viliam Èislák egészségügyi miniszter viszont korrektnek és szolidnak tartja a béremelést. A felmondásokat a béremelés elleni tiltakozásnak nevezte. Azt elutasítja, hogy a kórházak nyomást gyakorolnának a nővérekre. Azt mondta: a nővérek szakszervezete gyakorol nyomást a kamarával együtt. Azok azonban cáfolják ezt az állítást.
