Külföldi sajtó: A szlovákok fasisztákat juttattak a parlamentbe

A napilap figyelmeztet: a problémát növeli, hogy néhány hónappal Szlovákia EU elnökségének átvétele előtt, első alkalommal egy szélsőjobboldali nacionalista párt is bekerült a parlamentbe. Emlékeztetett arra is, hogy Fico kampányát a migránsok szlovákiai befogadásának elutasítására alapozta, bár a tanítók, valamint az egészségügyi nővérek sztrájkja némileg csökkentette annak a közvéleményre gyakorolt hatását. A 2010-es forgatókönyv tehát megismétlődhet, amikor az Irány - Szociáldemokrácia (Smer – SD) ugyan megnyerte a választásokat, de nem sikerült kormányt alakítania, így ellenzékbe került.

A francia napilap, hasonlóképpen, mint az RTBF belga televíziós csatorna arra is kitért, hogy Ficónak a kormánykoalícióhoz legkevesebb két vagy három partnerre lesz szüksége. A másik lehetőség: a kormányalakításhoz létre kellene jönnie egy legkevesebb hat jobbközép pártból álló szövetségnek.

A 14 parlamenti hellyel rendelkező Kotleba-féla szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt (¼SNS) bejutását a parlamentbe a Le Monde „Fasiszták a parlamentben“ alcím alatt adta hírül. Ugyanakkor idézte Monika Flašíková-Beòová, Szlovákia európai parlamenti képviselőjének szavait is, aki „nagy szégyenként“ értékelte a helyzetet, mint mondta: „órási katasztrófa“ Szlovákiára nézve, hogy a szlovák parlamentben fasiszták ülnek, éppen akkor, amikor Szlovákia az Európai Unió soros elnöki tisztségének átvételére készül.

A francia napilap a választások eredménye kapcsán azt is megjegyezte, hogy Fico a választások előtt a multikulturalizmust „fikciónak“ nevezte, az Európai Bizottság által javasolt, a migránsok elosztását célzó kötelező kvótákat pedig elutasította. Nézeteivel nem volt egyedül Kelet-Európában, ugyanis hasonló a véleménye a lengyel kormánypárt vezetőjének, Jaroslaw Kaczynskinek, Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek és Miloš Zeman cseh államfőnek is.

A Politico európai online hetilap a szlovákiai parlamenti választásokat érintő első reakciója szintén Robert Fico pártjának, a Smer-SD-nek a jelentős visszaesésére utalt. Rámutatott arra, hogy Fico pártja messze elmaradt a 2012-es választásokon elért 44 százalékos eredménytől, amikor egyedül alakíthatott kormányt. Ugyanakkor megállapította, hogy Fico valószínűleg megkísérli a kormányalakítást, de ahhoz koalíciós partnerekre lesz szüksége. A Politico szerint Fico közvetlenül a választások előtti populista politikai húzásairól híresült el, mint a diákok és nyugdíjasok ingyenes utaztatása, vagy a gázár-visszatérítések.

Az AP hírügynökség a választások végeredményét „meglepő eredménynek“ nevezte, már csak azért is, mert a parlamentbe "Marian Kotleba neonáci pártjának is sikerült bekerülnie". Robert Fico kormányfőt is idézte, aki elismerte, a Smer-SD azt remélte, a 28,3 százaléktól legalább 4-5 százalékkal több szavazatot kap majd. Bár – mint ahogy azt a hírügynökség írta – Fico szerint ez még mindig „ egy tisztességes eredmény“. Az AP szerint a leköszönő kormányfő egy erős gazdasággal rendelkező országot szeretne, az Oroszország elleni szankciók bevezetése miatt bírálta a nyugati országokat, de muszlimellenes kijelentéseiről is ismert.

Szlovákián nem vonultak keresztül menekültek százezrei, a menekültválságot a tanítók és az egészségügyi nővérek sztrájkja árnyékolta be: ennek ellenére Fico kampányának központi témája mégis a migráció volt – jegyezte meg a hírügynökség. A választások egyik legfigyelemreméltóbb momentumának mégis a neonáci Mi Szlovákiánk Néppárt (¼SNS) 8 százalék fölötti szavazati arányát és 14 parlamenti székét tartja.

Az AP részletesen feleleveníti Marián Kotleba politikai múltját is, a romaellenes tüntetéseket és a második világháborús Tiso-féle bábállam éltetését. Ugyanakkor kitér arra is, hogy a NATO-t terrorszervezetnek tartják, és az Európai Uniót is rendre támadják.

A DPA hírügynökség nem felejti el azt sem megjegyezni, hogy Kotlebát a múltban többször megvádolták idegengyűlölet, rasszizmus és fasizmus eszméjének a hirdetésével, de elítélni soha nem ítélték el.

Az AP hírügynökség Miroslav Lajèák külügyminisztert is idézi, aki szerint "Szlovákia európai megítélését jelentősen megnehezíti, hogy a parlamentbe fasiszták is bekerültek", hiszen Pozsony a második félévben uniós elnök lesz.