Krio-elektronmikrószkópiáért hárman kapják a kémiai Nobel-díjat
A három szakember a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagy felbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért részesül az elismerésben – fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság.
Közleményükben leírták, a Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson kifejlesztette krio-elektronmikroszkópia egyszerűsíti és tökéletesíti a biomolekulák leképezését. A módszer új területet nyitott meg a biokémia előtt.
A tudományos áttörések gyakran az emberi szemnek láthatatlan objektumok sikeres leképezésére építenek. A biokémiai térképek viszont régóta tele vannak hiátusokkal, hiszen nagyon nehéz képeket készíteni az élet molekuláris gépezeteinek többségéről. A krio-elektronmikroszkóp mindezen változtatott.
Az elektronmikroszkópokról hosszú ideig úgy hitték, csak elhalt anyag vizsgálatára alkalmasak, mivel az erős elektronsugár elpusztítja a biológiai anyagot. Azonban 1990-ben Richard Henderson sikeresen alkalmazott elektronmikroszkópot egy fehérje háromdimenziós leképezésére atomi felbontásban. Az áttörés bizonyította a technológiában rejlő potenciált.
Az Akadémia közleménye szerint Joachim Frank tette alkalmazhatóvá a technológiát. 1975 és 1986 között kifejlesztett egy olyan képfeldolgozó módszert, amellyel az elektronmikroszkóp homályos, kétdimenziós felvételeit elemzik és egyesítik az éles, háromdimenziós struktúra feltárásához.
Jacques Dubochet pedig bevezette a vizet az elektronmikroszkópiába. A folyékony víz elpárolog a készülék vákuumában, aminek hatására a biomolekulák összeomlanak. A korai 80-as években Dubochet-nak sikerült olyan gyorsan lehűtenie a vizet, hogy az egy biológiai minta körül kristályosodás nélkül, üvegszerűen megszilárdult (vitrifikálódott), ami lehetővé tette, hogy a biomolekulák vákuumban is megőrizzék természetes formájukat.
Eme felfedezéseket követően az elektronmikroszkóp minden alkatrészét optimalizálták, majd 2013-ban sikerült elérni a kívánt atomi felbontást, a kutatók mára már rutinszerűen képezhetik le a biomolekulák 3D-s struktúráját.
A svájci tudós a Lausanne-i, két kollégája pedig a New York-i Columbia, illetve a Cambridge-i Egyetem munkatársa. A kitüntetettek összesen 9 millió svéd koronával (291,6 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
