Kresák: nem illik provokálni, a háta mögött felvenni egy képviselőt
Sokak viselkedése azonban nem ismer határokat, különféle oda nem illő vizuális segédeszközöket hoznak a parlamentbe, vagy egyenesen az ülés alatt készítenek mobiltelefonjaikkal videofelvételeket. „Meggyőződésem, hogy az ilyen viselkedés cirkuszt csinál a parlamentből” – szögezte le a Teraz.sk internetes hírportál TABLET.TV című műsorában.
Elmondása szerint, ha valaki mindenáron ellentmondásos vizuális eszközökkel kívánja megragadni a választók figyelmét, akkor azt tegye a saját sajtótájékoztatója keretén belül, de ne a parlamentben. „Ezen testület teljes neve a francia „parler“ kifejezésből ered, amelynek jelentése „beszélni”. Állítom, hogy a parlament elé állhatok egy érzelmektől fűtött felszólalással, tán még egy expresszív kifejezést is megengedhetek magamnak, de a parlament a gondolatok szóbeli kifejezésének, az érvelésnek a helye“ – mondta Peter Kresák jogász, a kormánypárti Most-Híd képviselője. „A mai kor, a technika hozadékait, hogy különféle dolgok kerülnek behozatalra a törvényhozásba, s különféle anyagok válnak a kifejezés eszközeivé, nem tartom sem helyesnek, sem pedig szükségesnek“ – fűzte hozzá.
Elmondása szerint hellyel-közzel már a múltban is volt példa hasonlóakra, amikor különféle transzparensekkel, vagy az állami címerrel, nagyméretű zászlóval jelentek meg képviselők a parlamentben. „Akkor sem volt ez helyénvaló. Szerintem kár, hogy már a múltban nem foglalkoztak az üggyel, mert ennek nincs vége. Ha ma nincs szabályozásunk az ilyen viselkedés betiltására, akkor bátran kimondhatjuk, ha ma ilyen plakát vagy más demonstratív eszközről van szó, akkor holnap egy csapat birka jöhet, amint arra közterületeken már volt is példa, vagy egy rakás trágya is jöhet. Az ilyesminek nincs helye a tárgyalóteremben“ – hangsúlyozta Kresák.
A kormánykoalíciót erősítő honatya véleménye szerint a mobileszközökkel készített üléstermi videofelvételeknek, vagy a közösségi hálókra való egyenes közvetítéseknek sincs helye a plénumban. „Nem kívánok neveket mondani, viszont köztudott, hogy két politikai párt képviselői is éppen erről híresek, s úgy tűnik, hogy az egyikük szánt szándékkal provokál, míg a másik a háta mögött állva a provokált kolléga reakcióit örökíti meg. Szerintem ez is egy olyan tevékenység, amely egyáltalán nincs összhangban az etikai és erkölcsi normákkal és tiszteletlen“ – mondta Kresák. „Ez afféle kampányolás. Ismételten csak színházba torkollik a dolog. Beszélhetünk arról, hogy miként biztosítsuk a közszolgálati közvetítéseket az ülésekről, de nincs ok arra, hogy a képviselők ilyen úton-módon egészítsék ki, vagy helyettesítsék a hivatalos felvételeket“ –emelte ki a kormánypárti képviselő.
Véleménye szerint a képviselők ilyetén, gyakran sértő, személyeskedő viselkedése rossz példát állít a választól elé, akik aztán ezt tartják követendőnek. Ezzel összefüggésben megemlített, egy a közelmúltban történ t esetet, amikor is két férfi durva, ellenségeskedő támadást intézett a volt miniszterelnök Mikuláš Dzurindával szemben. Kresák szerint a házszabály módosító javaslata egyelőre még csak a tárgyalások kezdeti stádiumában van. Véleménye szerint valamikor októberben, vagy novemberben szavazhatnák meg, s 2017. január elsejével léphetne hatályba. „Nem hinném, hogy indokolt lenne gyorsított eljárásban történő megtárgyalása,s úgy vélem, hogy ez nem is fenyeget“ – jegyezte meg.
Mint kifejtette, szívesen venné, ha a módosító javaslatban a parlamenti őrség kialakításának gondolatát is számításba vennék, amely szükség esetén fizikai értelemben is felléphetne a képviselőkkel szemben. A házelnöknek bizonyos esetekben ma is lehetősége nyílik arra, hogy kiutasítson valakit az ülésteremből, ám, ha a honatya ellenszegül, nem áll rendelkezésére megfelelő eszköz ennek kikényszerítésére.
Másrészt viszont szkeptikus, ami pártja elnökének, Bugár Bélának a javaslatát illeti, aki szerint a parlamenti felszólalásokat - osztrák mintára - időbeli keretek közé lehetne szorítani. Kresák Andrej Kiska köztársasági elnök azon döntését is véleményezte, hogy a parlament által még az elmúlt választási ciklusban javasolt alkotmánybíró-jelöltek egyikét sem nevezte ki. Kresák nem ért egyet mindazon bírákkal, akik szerint az államfő köteles a parlament javasolta két jelölt közül legalább az egyiket kinevezni.
„Személyes véleményem, hogy a végső szó joga a köztársasági elnököt illeti meg. Tekintettel az Alkotmánybíróság (ÚSSR) jelentőségére és pozíciójára helytelen és lehetetlen, hogy az alkotmánybírákat egyetlen testület, jelen esetben a parlament válassza ki“ – jelentette ki a Most-Híd képviselője.
