Krajòák távozik a Nemzeti Emlékezet Intézete éléről
„Formális elnökként nem óhajtok részt venni ezekben a tisztogatásokban. (…) A parlament indokolatlan beavatkozása a tisztség ellátásába arra az elhatározásra juttatott, hogy november 1- i hatállyal lemondok a Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöki posztjáról“ – jelentette be Krajòák. Hozzátette, megbízatási idejének végéig azonban az igazgatótanács tagja marad.
Krajòák még összehívja az igazgatótanács ülését, amelyre várhatóan november elején kerül majd sor. Az ülésen meg kellene majd választani az igazgatótanács új elnökét.
Ondrej Krajòák egyúttal azt is elmondta, nem készül arra, hogy az Alkotmánybíróságon támadja meg a Nemzeti Emlékezet Intézetére vonatkozó törvénymódosítást. „Ezt ráhagyom a parlament képviselőire” – mondta.
Véleményes szerint az igazgatótanácsnak mint törvényes képviselőnek megvan a kompetenciája, hogy cserélgesse a Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetőit. Nem tudja előre megmondani, de feltételezi, hogy az igazgatótanács megegyezésre törekszik majd az intézet és Martin Lacko és Ján Bobák történészek között, akiket elbocsátott.
Nem lehet sem hatékony, sem átlátható
Krajòák szerint a törvénymódosítás ötlete egy olyan időszakban jött, amikor a Nemzeti Emlékezet Intézete már a határokon túl is egyre nagyobb tiszteletnek örvendett. Emlékezetett arra, hogy a törvénymódosítás előterjesztőinek indoklásuk szerint az volt a célja, hogy hatékonyabb legyen az intézet irányítása. „Kilenc tag irányítása nem lehet sem hatékony, sem átlátható” – állapította meg Krajòák. Hozzátette, az igazgatótanács tagjai eddig elutasították, hogy az ülésük nyilvános legyen, ahogy azt is, hogy hangfelvétel készüljön.
A törvénymódosítás szerint a törvényes képviselői szerv az igazgatótanács lesz. Krajòák arra figyelmeztetett, hogy így az esetleges károkért senki nem vonható személyesen felelősségre.
„A törvénymódosítás előterjesztői a beterjesztést a feszült viszonyokkal indokolták. Szerintük az elnök konfliktusos személy, nem teljesíti kötelességeit. Ha ez igaz, akkor a törvénymódosítás személyes jellegű, ez pedig ellentmond az alkotmánynak” – figyelmeztetett Krajòák. Kifogásolta, hogy a módosítás előterjesztői közül senki nem látogatta meg őt, nem érdeklődött a kialakult helyzet felől. „Ha az ember ragaszkodik az elveihez, akkor konfliktusos személy lehet. A Nemzeti Emlékezet Intézetének ellenségei az egykori Hlinka-gárdisták, a kommunisták, ŠtB-sek” – jelentette ki Krajòák.
Szerinte a törvénymódosítás nem bővíti ki a Nemzeti Emlékezet Intézetének feladatait, de megcsonkítja az elnök jogköreit. „Kit zavart a törvénymódosítás előterjesztői közül a Kommunizmus Bűntettei Múzeumának kialakítása?” – tette fel a kérdést Krajòák. Elmondta, 2013-ban azért indult a tisztségért, hogy helyrehozza a múlt igazságtalanságait. Emlékeztetett arra, hogy egy olyan intézet vezetését vette át, amelyet azért bíráltak, hogy eltért az eredeti, Ján Langoš által megfogalmazott iránytól.
