Központi gulág-emlékművet avattak Kisgéresben

A bodrogközi településen tartott ünnepségen jelen volt Földváryné Kiss Réka, a budapesti Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, a Gulág Emlékbizottság tagja, aki ünnepi beszédében Csóry Sándor szavait idézte, aki azt mondta: felejteni sokféleképpen lehet, úgy is, ha nem jól emlékezünk.

„A közös történelmi sorsunk, magyaroknak, de egész Közép-Európának, az egykori keleti blokk országainak közös tragikus sorsa a diktatúra, amelynek talán a legfontosabb szimbólumai a málenkij robot, a gulág és a gupvi táborai, amelyek az embertelenséget, a diktatúrának való teljes kiszolgáltatottságot szimbolizálják” – mondta Földváryné Kiss Réka.

Akik hazatértek a munkatáborokból, azok a jogfosztottságból a jogfosztottságba kerültek vissza a szlovákiai magyarok körébe. Mivel ma már a szabadság korát éljük, nagyon fontos, hogy ismerjük múltunkat, hogy ezek a tragédiák ne ismétlődjenek meg – hangsúlyozta a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke.

A kelet-szlovákiai régióból kb. 3500 férfit hurcoltak el a szovjet munkatáborokba. A Felvidéken Kisgéres az a település, amelyből a legtöbb férfit hurcoltak el munkatáborokba, szám szerint több mint 170 főt, és akik közül a legkevesebben tértek haza, 104 férfit soha nem láttak viszont a hozzátartozóik.