Közösségünk fejlődésének egyetlen biztosítéka a teljes körű önrendelkezés
A kibővített ülésen Szili Katalin, Magyarország miniszterelnökének autonómiaügyi megbízottja, valamint a testület több szakértője, továbbá Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, Bedő Árpád jelenlegi, valamint Mécs László volt KMAT-titkár, illetve annak első napján vendégként Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP), Deli Andor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Bocskor Andrea, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) európai parlamenti képviselője is jelen volt. Szili Katalin az autonómiatervezetek egységesítésének szükségszerűségéről, Csóti György pedig az egyes jogsértések esetében vállalt jogi támogatás lehetőségeiről beszélt. Az EP-képviselők beszámoltak az Európai Parlament történéseiről, Csáky Pál, a Petíciós Bizottság alelnöke meghívta a KMAT képviselőit a PETI által májusban megtartandó kisebbségvédelmi meghallgatásra is. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a PETI bizonyos esetekben nyomásgyakorló vagy éppenséggel helyzetmegoldó eszköze lehet a külhoni magyarok ügyeinek. Sógor Csaba a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés jelentőségéről a közelgő aláírásgyűjtés kapcsán szólt. Néhány nyugat-európai európai parlamenti képviselő a jelenlevőket azokról a kezdeményezésekről tájékoztatta, amelyeknek köszönhetően az általuk képviselt országokban létrejöttek az egyes autonómiaformák.
- Ön az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnökeként mióta, milyen konkrét munkát végezve kapcsolódik be a KMAT tevékenységébe?
- Tavaly nyáron kapcsolódtam be a KMAT munkájába. Júliusban vettem részt először a KMAT munkacsoportjának az ülésén, amelyen kidolgoztunk egy ún. monitoringrendszert, illetve összesítettük azokat a kérdéseket, amelyekre az egyes tagszervezetek pontozás útján adták meg a válaszokat, vizsgálva egy-egy ország jogszabályait és valós helyzetét a kisebbségek jogállásának tekintetében. Tavaly szeptemberben konkrétan Szlovákiára vonatkozólag elkészítettük és leadtuk osztályozásunkat, miközben kollégáink Szerbia, Szlovénia, Ukrajna, Románia és Horvátország esetében is feldolgozták a kapott eredményeket. Ezt követően Tőkés László, a KMAT elnökének szervezésében az eredményekről egy sajtótájékoztató keretein belül tájékoztattuk a közvéleményt, itt Szlovákia vonatkozásában volt alkalmam ismertetni az eredményeket. A héten lezajlott brüsszeli KMAT-ülésen, melyre ismét meghívást kaptunk, a KMAT titkársága tájékoztatta a jelenlévőket a tavaly elvégzett állapotfelmérés beérkezett eredményeiről, és a monitoringrendszerből eredő összesítő megállapításokat is megfogalmaztuk. Ezenkívül az összes tagszervezet beszámolót tartott arról, hogy az érintett országokban milyen munkát végeztek az önrendelkezésekre vonatkozó törekvéseket illetően, illetve e téren milyen eredményeket ért el. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy az elmúlt időszakban sem az európai intézmények nem lettek érzékenyebbek ügyünk iránt, sem pedig az érintett utódállamokban nem sokat javultak az önkormányzatiság esélyei. Ennek ellenére bizakodunk, s az elkezdett munkát folytatjuk. A helyzet bemutatása mellett a további forgatókönyvről is megállapodtunk. E szerint, ha bármelyik vizsgált országban a tagszervezetek változás észlelnek a nemzeti közösségekhez tartozó személyek jogállásában és jogérvényesítésében, a változás kimutatásra kerül a további összegzésben. Arról is megegyeztünk, hogy a jövőben az európai színtéren majd hatékonyabban fogjuk képviselni az önrendelkezésre vonatkozó törekvéseket, hiszen az európai parlament új elnöke, Antonio Tajani által kinevezett kisebbségekkel foglalkozó tanácsadó teret adhat az önkormányzatiságra irányuló törekvéseink hatékonyabb bemutatásához. Végezetül az önrendelkezés megvalósításának esélynövelése végett a brüsszeli magyar képviselettel a jövőre nézve sokkal szorosabb együttműködésben állapodtunk meg.
- A brüsszeli ülés résztvevőit milyen konkrétumokról tájékoztatta?
- Ismertettem a legutóbbi szlovákiai népszámlálás eredményeit, amelyek megerősítették a többi magyarlakta KMAT-tagországban is tapasztalt tendenciát, hogy erősödik az asszimiláció, aminek következtében tovább csökken a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó személyek száma. Húsz év alatt csaknem 110 ezer magát magyar nemzetiségűnek valló személynek „veszett nyoma” Szlovákiában, s ez a magyar közösségen belül közel 20 százalékos veszteséget jelent. Hangsúlyoztam: a kultúrát, oktatást, médiát, kisebbségi nyelvhasználatot és a régió gazdaságát is érintő kisebbségi önkormányzás növelné a nemzeti közösségekhez tartozó személyek azzal kapcsolatos esélyeit, hogy identitásukat az asszimiláció veszélye mellett is megőrizhessék. Továbbá biztosítaná az adott régióban kitermelt gazdasági és szellemi javak helyi, azaz az ottélő polgárok javára történő felhasználását. Ismét részletezhettem az MKP által 2014-ben bemutatott, Szlovákia magyarságának megmaradását, gyarapodását és Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatását biztosító koncepció egyes pontjait. Kollégáimat tájékoztattam az általunk felhozott törvénymódosító javaslatokról – arról, hogy az egyes jogszabályok vonatkozásában milyen intézkedéseket tettünk elsősorban a kisebbségi nyelvhasználat és a jogérvényesítés hatékonyságának fokozása érdekében. Azt hiszem, hogy számos pozitív európai példát követve Szlovákiában is jó megoldást jelentene a különleges jogállású regionális önkormányzatok létrehozása, amit a perem- és szórványvidékekre vonatkozó kisebbségi önkormányzatokkal lehetne ötvözni.
- A brüsszeli tanácskozáson egy zárónyilatkozatot is elfogadtak, melyet az MKP nevében ön is aláírt. Mi áll ebben a nyilatkozatban?
- Zárónyilatkozatunkban az olvasható, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács, melynek valamennyi számottevő kisebbségi sorban élő magyar politikai szervezet a tagja, egyhangúlag megállapítja, hogy a magyar közösségek – európai sorstársaikhoz hasonlóan – szülőföldön boldogulásának egyetlen biztosítéka a tényleges és teljes körű önrendelkezés. A kárpát-medencei, őshonos magyar kisebbségek autonómiája a közép-európai térség és ez által egész Európa stabilitásának és békéjének záloga, ezért az Európai Unió alapvető érdeke. A társadalmi béke, a politikai stabilitás és a gazdasági prosperitás hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a kisebbségi sorba kényszerített magyarok is gyakorolhatják a teljes körű önrendelkezést. Megjegyezném: a KMAT szervezésében ősszel az önrendelkezéssel és az autonómia esélyeivel foglalkozó, reprezentatív konferenciára kerül sor, amelynek szervezése máris elkezdődött.
- Megválasztása óta a KMAT-ban végzett munkája mellett hazai és nemzetközi térfélen mit tartott prioritásának, illetve milyen eredményekről számolhat be?
- Az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnökeként számomra az első kihívást a november ötödikei időközi választások jelentették, amikor több MKP által jelölt polgármester és képviselő is bekerült az érintett községek önkormányzati szerveibe. Ezt akkor nagy örömként éltem meg – igazából ez volt az első közvetlenül értékelhető sikerélményem. Bár idén áprilisban újabb időközi választások zajlottak, ám ez alkalommal az MKP saját jelölteket nem indított, de akadt olyan polgármester-jelölt, akit a támogatásunkról biztosítottunk, és sikert ért el. Mivel bő fél év múlva lesznek a megyei önkormányzati választások, már most nagy munkát fektetünk a felkészülésbe, készülünk a járási konferenciákra, valamint a stratégiánkat és a választási kampányunk részleteit dolgozzuk ki. Az elmondottakon kívül már eddig is sokat foglalkoztam különféle kisebbségi ügyekkel, főként a kisebbségi nyelvhasználattal. Tavaly ősszel a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) képviseletében részt vehettem az ENSZ Kisebbségi Fórumán. Nagyon hasznos nemzetközi vonatkozású tapaszatalatot jelentett az, hogy miként lehet egy civil szervezet képviseletében nemzetközi fórumon ismertetni a nemzeti kisebbségek jogállását, helyzetét. Idehaza vizsgáltuk a műsorsugárzási törvényre vonatkozó módosító javaslatot, vagyis e témával továbbra is foglalkozunk. További jogi lépéseket használunk ki annak érdekében, hogy valóban érvényesüljön az arányosság elve a műsorsugárzásban. Aztán foglalkoztunk a bírósági nyelvhasználattal – figyelemfelkeltő sajtótájékoztatónk eredményeként módosult a vonatkozó törvény, azaz a perrendtartás terén visszaállt az az eredeti jogállás, ami 2016 júliusa előtt már biztosítva volt. Május 1-i hatályossággal újra visszakerül a Polgári Perrendtartásba és a Közigazgatási Perrendtartásba az anyanyelv használata és ez által az írásos beadványok és bizonyítékok kisebbségi vagy regionális nyelven való ingyenes beterjesztésének lehetősége. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a szlovák törvénytárban kizárólag szlovák nyelven hivatalosan publikált törvényes hangzások a Nyelvi Charta értelmében nem jelennek meg a nemzeti kisebbségi közösségek nyelvén. A szlovák közigazgatási portálon sem érhetők el a kisebbségek nyelvén a szolgáltatások. Ez ügyben Žitòanská miniszterasszonyhoz fordultunk segítségért. Olyan megoldást próbálunk találni, amely alapján a kisebbségek helyzetét érintő legfőbb törvényeket, jogszabályokat terminológiailag egységesítve egy akkreditált központi gyűjtőhelyen lehessen majd elérni. Köztudott, hogy e téren milyen sok eredményt mutathat fel a Pro Civis polgári társulás, de hangsúlyoznám: e társulás hiánypótló munkájával az állam kompetenciáját vállalta át, ami hosszú távon nem várható el az általam nagyrabecsült csapattól.
- Milyen stratégiai elképzelésekkel készülnek a megyei választásokra?
- Kiemelném, hogy az MKP a megyei önkormányzati szervekben jelenleg erős képviselettel rendelkezik: országszerte 3 megyei alelnökünk és 41 megyei képviselőnk van. Hatékony munkájukkal számos eredményt tudtunk elérni. Kulcsfontosságúnak tartom eredményeik megismertetését a választópolgárokkal. Gyakran tapasztalom ugyanis azt, hogy a polgárok alig ismerik a megyei önkormányzatok hatásköreit és eredményeinket. Bár nem túl széleskörű kompetenciákról beszélünk, de mégis a megyei közgyűlések polgárokra gyakorolt közvetlen hatásairól beszélhetünk közutaink felújítása, az oktatási és kulturális, valamint egyes egészségügyi intézmények működése, finanszírozása kapcsán. Az elért eredmények ismertetésén túl a világos, konkrét célok megfogalmazását is fontosnak tartom – mi mindent szeretnénk a következő választási ciklusban elérni e területeken, miképp javíthatunk az érintett lakosság életminőségén. Mindenkivel tudatosíttatni kell, hogy a megyei közgyűlésekben helyet foglaló MKP-s képviselők nem csak a magyar nemzetiség lakosság érdekében akarnak munkálkodni, hanem a megyében élő valamennyi polgár életét többé-kevésbé befolyásolhatják.
