2016. november 19., 15:26

Közösségünk érdekeit kell előtérbe helyezni a magyar-magyar párbeszéd során

DUNASZERDAHELY. Széleskörű magyar-magyar párbeszéd indul a Magyar Közösség Pártja kezdeményezésére november 21-én a dunaszerdahelyi sportcsarnokban. Az országos szervezettségű intézmények, civil és szakmai szervezetek vezetői, illetve a szlovák kormány magyar tagjai, a parlament magyar képviselői, valamint a megyei és városi, helyi önkormányzatok vezetői, továbbá az egyházak képviselői közösen vitathatják meg a felvidéki magyarság helyzetének javítását célzó elképzeléseiket, a közérdekeket előtérbe helyezve munkálkodhatnak egy új jövőkép kialakításáért.
201611191537360.konf03.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

Nem volt még példa ilyen széleskörű egyeztetésre, ezért is tekintenek sokan komoly elvárásokkal a találkozóra. Teljesülnek-e a remények? A magyar-magyar párbeszéd új keretet adhat-e az egyes elképzelések megvitatásának, s vajon egy új jövőkép kialakítása milyen mértékben járulhat hozzá a hazai magyarság helyzetének javulásához? – portálunk egyebek mellett erről is kérdezett néhány meghívott vendéget.

Mivel a hétfői egyeztetés elsősorban az oktatásügyi problémáinkra összpontosít, a találkozón Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) országos elnöke is tart előadást, amely során a felvidéki magyar óvodák létrehozásának jelentőségére, illetve az óvodákból alapiskolákba való átmenettel kapcsolatos gondokra és a hazai egyetemeken folyó pedagógusképzés megreformálásának szükségszerűségére kíván fókuszálni.

„Készítettünk egy felmérést a hazai magyar óvodákról. Eközben rájöttünk arra, hogy nagyon sok magyarlakta településen nincs magyar nevelési nyelvű óvoda, illetve Párkánytól kelet felé haladva inkább csak vegyes nevelési nyelvű óvodák vannak. Mivel az önkormányzatok jogosultak óvodák létrehozására, e téren a testületben dolgozó független és pártok által jelölt képviselőknek a civil szervezetekkel és pedagógusokkal együtt kell működniük. A magyar óvodák számától ugyanis nagymértékben függ az, hogy mennyi elsős lesz majd a magyar tannyelvű alapiskoláinkban. Ha ezen a téren most nem fogunk össze, akkor egy történelmi lehetőséget halasztunk el, minek következtében öt-tíz éven belül rohamosan csökken majd a tanulók létszáma magyar iskoláinkban. Azt várom a hétfői találkozótól, hogy e téren széleskörű társadalmi-politikai összefogás alakuljon ki, s az előrelépés érdekében konszenzusra jussunk. Előadásomban arról is szólok majd, hogy mindenképpen meg kell reformálni a hazai egyetemeken folyó pedagógusképzést. Amíg ugyanis a ´80-as években a hazai tanárképző karokon háromszoros-négyszeres túljelentkezés mutatkozott, és azokra csak a jelentkezők javát vették fel, mostanában sok olyan fiatalt is felvesznek, akiknek más egyetemekre nem sikerült bejutniuk. Pedig minőségi iskolákra, nívós oktatásra van szükség, amit csak minőségi továbbképzésben résztvevő pedagógusok tudnak biztosítani. Véleményem szerint a magyar iskolának mindig a többségi iskolák előtt egy lépéssel kell járniuk, s a nívóemelés csak közös összefogással érhető el“ – mondta portálunknak az SZMPSZ elnöke.

Bárczi Zsófia, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánjaként a hazai magyar nyelvű felsőoktatást és a tudományosságot képviseli majd a maga nemében példátlan egyeztetésen. Úgy véli, hogy már maga a tény, hogy a hétfői találkozóra végre sor kerül, bizakodásra ad okot. „A tanácskozás résztvevői közül sokan a civil szféra különböző rétegeit képviselik, így ugyanannak a problémának eltérő aspektusait látják, ami jó kiindulási alap a szakmai párbeszéd  megkezdéséhez. A hétfői egyeztetéstől éppen azoknak a kérdéseknek a beazonosítását várom, amelyek kapcsán a továbbiakban ez a párbeszéd megvalósul“ – fogalmazta meg tömören saját elvárásait a KETK élén idén áprilistól álló dékán.

Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője is jó ötletnek tartja a magyar-magyar párbeszéd kezdeményezését, s tapasztalt politikusként azt javasolja, annak a koncepcióját a jövőben még világosabbá kell tenni. „Ezt saját tapasztalat alapján mondom, hiszen a kilencvenes évek elején Lévai értelmiségi fórumok címmel magam is szerveztem barátaimmal hasonló összejöveteleket. Nem az tehát az igazi kérdés, hogy egyszer-kétszer le tudnak-e ülni szlovákiai magyar személyiségek egy teremben és elbeszélgetnek közös dolgainkról, hanem az, hogy mi lesz ennek a kimenete, képesek-e egységes véleményt megfogalmazni, s azt a kormány asztalára tenni. Képesek-e egy ilyen fórumot valódi érdekképviseleti szervként működtetni a mindenkori hatalommal szemben? Ehhez kívánnék sok sikert!“ – nyilatkozta az EP képviselője.

Vörös Péter, a Most-Híd parlamenti képviselője, a parlament oktatásügyi bizottságának tagja kérdésünkre adott válaszában leszögezte: ahhoz, hogy tényleges együttműködés jöjjön létre, kölcsönös bizalomra és tiszteletre van szükség. „Bizalom nélkül nem maradhat fenn a társadalom, nem köttetik meg egyetlen házasság sem, bizalom nélkül még az üzleti kapcsolatok sem működhetnek. Ha van bizalom, ha van tisztelet, akkor lesz egyetértés is. E nélkül majd ismét csak elbeszélünk egymás mellett. Ideje megérteni mindkét oldalon, hogy az utak tekintetében lehetnek nézetkülönbségek, árnyalatnyi, akár nagyobb eltérések is, de a céljaink közösek. Vannak olyan ügyek, amelyekben nem egymást kell legyőzni, hanem egy irányba kell húznunk a szekeret. Iskoláink fejlődése, kultúránk továbbéltetése, nyelvhasználatunk biztosítása mindannyiunk közös érdeke. A bizalmat és a kölcsönös tiszteletet nem lehet egyik napról a másikra visszaállítani, de a hétfői találkozó az első lépés lehet” – hangsúlyozta a Most-Híd parlamenti képviselője.

Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztény Egyház püspöke felelősségteljesen átérzi az összefogás szükségszerűségének és a honi magyarság helyzete javulását szolgáló közös jövőkép kialakításának jelentőségét. „Külön-külön harci állásokat építve nem tudunk erőt demonstrálni, képtelenek vagyunk előbbre jutni. Ilyenkor az „oszd meg és uralkodj“ elv nagyon könnyen érvényesíthető. Ezért a hétfői egyeztetéstől azt várom, hogy mi, felvidéki magyarok végre megtaláljuk a közös hangot, amire már égetően szükség lenne, és konkretizálva lesznek a közös célok a magyarlakta régiók gazdasági fejlődése, az oktatásügy, a kultúra stb. terén. Közös jövőkép kell, amelynek lényege nem lehet más, mint a magyarság erősödése, előrehaladása és fejlődése, ezen belül a magyar családok boldogulásának elősegítése. Ezzel lehetne visszaszorítani az egyre erősödő asszimilációt és a fiatalok kivándorlását. Ehhez az kell, hogy személyes ambícióinkat, kapcsolatainkat, munkánkat ezen céloknak vessünk alá, háttérbe szorítva személyes érdekeinket. Ha a tárgyalás hétfőn ilyen indulattal fog zajlani, akkor nagy jelentősége lesz!“ – osztotta meg olvasóinkkal véleményét a református egyház püspöke.

Bárdos Gyula, a felvidéki magyarok legjelentősebb kulturális-társadalmi szervezetének számító Csemadok országos elnökeként elsősorban azt reméli, hogy ez alkalommal a közösségi érdek felülírja az egyéni és pártérdeket, s a hétfői egyeztetés a felvidéki magyar közösség életében egy sorsdöntő új fejezet kezdetét jelenti majd. „A felvidéki magyarság politikai és társadalmi megosztottsága, az aggasztó népszámlálási adatok, illetve a jövőnkre vonatkozó előrejelzések, az egyre gyorsabb ütemű asszimiláció – külön-külön is, de együttesen még hatványozottabban – olyan tények és jelenségek, amelyek párbeszédre kell, hogy ösztönözzenek mindenkit, aki bármelyik területen választott vagy megbízott közéleti szerepet tölt be. A dunaszerdahelyi találkozó – a meghívott résztvevők hozzáállásától és a fontos, húsbavágó és meghatározó jelentőségű közösségi témáinkhoz való viszonyulásától függően – egy fontos szakasz kezdetét jelentheti. Remélem, hogy nem egyszeri alkalomról beszélhetünk, s lesz folytatása a kezdeményezésnek. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a közösségi érdek felülírja akár az egyéni, avagy a pártérdeket“ – foglalta össze elvárásait a Csemadok elnöke.

Zachariaš István mérnök Kassa megye MKP-s alelnökeként a magyar-magyar párbeszéd kapcsán ara számít, hogy végre elindul egy folyamat, amire már nagyon régen várunk, s a termékeny viták során konkrét megoldások születnek, miközben minden résztvevő tudatosítja a közösségünkért érzett saját felelősségét. „A nagy kérdés, hogyan lehet megállítani a szlovákiai magyarság fogyását, illetve hogyan lehet a szlovákiai magyarságnak olyan politikai képviseletet biztosítani, amely eredményképpen a honi magyarság meg tud maradni itt, Szlovákiában nyelvében, kultúrájában, politikai jogaiban. Minden bizonnyal valamennyi résztvevő fél különbözőképpen láthatja a megoldásokat, de népünk csak egy, és ha elvész a nyelvünk, az iskolánk, a templomunk és a képviseletünk, akkor az asszimilációs folyamat megállíthatatlanná válik” – mondta, hangsúlyozva azt is, lehet, hogy a résztvevő felek másként látják a megoldásokat, de a felelősség egy és közös. „Nagyon remélem, hogy a most kezdődő párbeszédek, viták megoldást hoznak. Lehet, sőt biztos, hogy a Jóisten számára bármilyen nyelven elmondott Miatyánk egyformán kedves. De mi csak magyarul tudjuk őszintén, átérezve és valódi áhítattal elmondani azt. Ha nem fogunk már tudni őszintén, átérezve és áhítattal magyarul imádkozni, akkor elveszünk, beolvadunk. A hétfői egyeztetéstől azt várom, hogy ezt a veszélyt mindenki felismeri, s minden résztvevő azon kezd gondolkodni, mi az ő felelőssége ennek a negatív folyamatnak a megállításában, és közösen, mindnyájan felelősséggel fogunk tudni megmaradásunk érdekében cselekedni” – mondta Kassa megye alelnöke.

Dr. Hájos Zoltán a házigazda város, Dunaszerdahely polgármestereként is reméli, a hétfői felvidéki magyar-magyar párbeszéd mérföldkő lesz a magyar közösség életében, illetve távlatilag akár a magyar önkormányzatiság csírája is lehet Szlovákiában. „Hiszen a találkozó, amelyen a magyar közösség olyan megválasztott képviselői vesznek részt, akik hitelesen képviselik a Szlovákiában elő magyar nemzetközösség tagjait, azzal a céllal kerül megrendezésre, hogy kiutat találjanak/találjunk a magyar közösség fogyására. Nagy előrelépésre az első egyeztetés alkalmával nem lehet biztosan számítani, viszont egy folyamatnak indulhat el, amelynek az első lépése éppen Dunaszerdahelyen lehet, november 21-én“ – mondta. Saját bevallása szerint meg van győződve arról, hogy csak egy széleskörű egyeztetés vezethet a magyar közösség további fogyásának megakadályozáshoz, illetve közösségünk gyarapodásához, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásához. „A felvidéki magyar-magyar egyeztetésnek célja: meghatározni olyan konkrét lépések megtételét, amelyek nemcsak elvi szinten biztosítanák a Szlovákiában élő magyar közösség erősödését, hanem egy megvalósítható stratégia kidolgozásának kell következnie. A politikai pártok képviselőiből, a megválasztott magyar nemzetiségű képviselőkből, valamint az országos érdekképviseleti szervezetek képviselőiből álló tanácskozása távlatilag akár a magyar önkormányzatiság csírája is lehet Szlovákiában“ – véli Dunaszerdahely polgármestere.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője elmondta, az MKP kezdeményezését sokan úgy értelmezik, hogy a párt a Kerekasztal szerepkörét vette át ezzel a kezdeményező fellépéssel. Õ azonban úgy véli, hogy a Magyar Közösség Pártja által meghirdetett magyar-magyar párbeszéd fontos és értékes döntés volt. Azt gondolja, hogy jelentős kezdeményezésről van szó, amely nem mond ellent a civil szervezetek érdekének. „Hosszú távon is jó a társadalomnak, ha a két politikai párt, az MKP és a Most-Híd között elindul a párbeszéd, a politikai képviseletnek ugyanis beszélő viszonyban kell lennie, még ha nem is értenek egyet“ – fogalmazott Tokár, aki szerint azzal nincs gond, hogy a szervezők társadalmi legitimációt is hozzá kívánnak rendelni a kezdeményezéshez azzal, hogy civil és társadalmi szervezeteket is meghívtak. Tokár Géza véleménye szerint minden kezdeményezésnek van létjogosultsága, amely a közösségünk jövőjéről való gondolkodást szolgálja.

Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport országos elnöke hiszi: ha van ügy, amely megérdemli az állandó hazai pártoskodás legalább ideiglenes félre tételét, akkor a magyar iskolarendszer megmentése és fenntartása egyértelműen az. Bízik abban, hogy számos egyéb kezdeményezéshez hasonlóan ez az újabb „csúcstalálkozó” nem fut zátonyra. „Egyébiránt a hétfői értekezlet nyomán el kellene gondolkodni egy állandó testület működtetésén, melyet a felvidéki magyar választott képviselők és polgármesterek alkotnának, nevezzük azt bárminek is. A testület munkáját műhelyek segíthetnék, ahol a munkát az egyes témák szakértői és a civil szféra képviselői folytatnák. Úgy gondolom, egy felvidéki parlament növelni tudná közösségünk tekintélyét Szlovákiában, egyúttal serkentené autonóm cselekvéseinket is. Hétfőn sok minden eldőlhet abból a szempontból, lehetséges-e az ilyen együttműködés folytatása és intézményesítése. Egy biztos: csak őszintén van értelme“ – fogalmazta meg elvárásait a Via Nova elnöke.

201611191537360.konf03.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.