Közös adatbank szolgálhatja a kisebbségkutatást

A két intézmény szakemberei eddig is együttműködtek, most pedig pályázati forrásokból újabb közös kutatási programokat szeretnének indítani. Első lépésként egy közös digitális adatbank létesülhet a létező szlovákiai magyar adatbankra épülve.

„A mostani adatbankunkban van hang, kép, fényképek, képeslapok, bibliográfiák, a szlovákiai magyarok lexikona, valamint nagyon sok olyan digitalizált tartalom, amelyeket eddig sikerült feldolgoznunk a levéltárunkban és a könyvtárunkban” – mondta Tóth Károly, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója. Terveik szerint a jövőben kettéválasztják az intézet portálját és a somorjai adatbankot. Szeretnék, ha a jövőben több intézményt tudnának kiszolgálni, s több adatot begyűjteni, amelyek más intézményekben lelhetőek fel.

Az együttműködés első szakaszában az intézmények két olyan kutatási területre szeretnének összpontosítani, amelyek pontosabb képet adhatnak a felvidéki magyarság lélekszámának csökkenéséről és annak lehetséges okairól. Papp Z. Attila, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója szerint a felsőoktatásban jelenleg Szlovákiában megközelítőleg 6000 magyar nemzetiségű hallgató, Magyarországon pedig körülbelül 2600 szlovák állampolgárságú fiatal tanul. Ez jól mutatja az arányokat. Konkrét kutatás hiányában lehetetlen megmondani, hogy a külföldön tanulók vissza akarnak-e majd térni szülőföldjükre, mutatott rá.

A másik kutatási terület a kisebbségi jogokat vizsgálná a Magyarországgal határos országokban. Egy-két éve az MTA Kisebbségkutató Intézetében elindult egy olyan projekt, amelynek célja annak feltérképezése, hogy  Magyarországon és a környező országokban milyen  törvények illetve rendeletek születtek, amelyek valamilyen formában szabályozzák a kisebbségek jogait. "Ezek egyfajta összehasonlító elemzése készül el" – magyarázta az igazgató.

A konferencián a határon túli magyar közösségek helyzete kapcsán szóba került a nyelvészek által egyre gyakrabban használt "detrianonizáció" is. Bárdi Nándor történész ennek kapcsán kifejtette: a nemzetet "sokközpontúnak" fogják föl, ami egy mozaikból, különböző elemekből áll össze.

„Nagyon fontos, hogy ha mi állandóan egy veszteség-narratívából vagy egy politikai kohézióteremtő autonómiai diskurzusból indulunk ki, akkor azt az emberek vagy a választók egyre kevésbé érzik magukénak. Olyan jövőképre van szükség, amely valamiféleképpen harmonizál ezen emberek társadalompolitikai jövőképével” – mutatott rá. Bárdi Nándor  fontosnak tartja a kisebbségi kompetenciák bővítését, olyan tudás nyújtását a kisebbségi közösségek számára, amely biztosítja a nemzeti önazonosságuk újratermelését.

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete olyan célokat tűz ki, amelyek támpontokat adhatnak az asszimiláció megállításához és a magyar önazonosság megerősödéséhez.

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ