Közoktatási törvény - A parlament egy héttel elhalasztotta a szavazást

Az iskolafenntartók még jelentősebb jogköröket kapnak az iskolaigazgatók kinevezéséhez, mint azt eredetileg az oktatásügyi minisztérium ígérte. Jelenleg a polgármesternek muszáj kineveznie az iskolatanács által javasolt jelöltet, az oktatásügyi törvény módosítása azonban azzal számolt, hogy a fenntartó vétójogot kap. Ľubomír Petrák (Smer-SD) módosító javaslata viszont a fenntartóknak a második jelölt kiválasztásakor is biztosítékot ad azzal, hogy a helyi önkormányzathoz fordulhatnak az üggyel.

Az új törvény szerint ha az iskola fenntartója elutasítja az igazgatói posztra a jelöltet, ezt írásban meg kell indokolnia, majd új pályázati kiírás következik. Ha az iskola fenntartója az új jelöltet sem fogadja el, lehetősége lesz a helyi önkormányzathoz fordulni azzal a javaslattal, hogy fejezzék ki, nem értenek egyet a jelölt személyével. Ahhoz, hogy ne kerüljön sor az igazgató kinevezésére, a helyi képviselők szavazatának legalább a háromötödére szükség van. Ha a fenntartó nem szerzi meg a helyi önkormányzatban javaslatához a megfelelő mennyiségű szavazatot, ki kell neveznie az igazgatójelöltet a tisztségébe.

Ha viszont az iskola fenntartója elegendő képviselőt győz meg arról, hogy nem megfelelő a jelölt, a következő igazgató jelölése már nem az iskolatanács feladata lesz, hanem a közérdekű munkák végzéséről szóló törvény alapján pályázatot írnak ki a tisztségre. „Ezáltal jelentős módon kiegyenlítődik az állami iskolák fenntartóinak helyzete az egyéb iskolák fenntartóinak helyzetével. Az iskola fenntartójának másodszor is lehetősége nyílik arra, hogy kifejezze, nem ért egyet az iskolatanács által javasolt jelölt személyével, ezt a javaslatát viszont a helyi képviselők háromötödének támogatnia kell” – magyarázta Petrák.

A javasolt változás nem tetszik az ellenzéknek. „Mi a furcsa abban, hogy az igazgatót az iskolatanácson belük demokratikus választás során a szülők és a tanítók választják ki. Petrák úr, Ön kijelentette, hogy a demokrácia tulajdonképpen hülyeség” – mondta Ján Mièovský (OľaNO).

Martin Fronc (KDH) korábbi oktatásügyi miniszter elmondta, hogy az ilyen javaslatok által az iskolatanács fokozatosan veszíti el a jogköreit. „Azt mondják, a Smer-SD privatizálni fogja az iskolákat, én nem gondolom ezt. Az viszont tény, hogy a változás által a polgármestereknek kulcsfontosságú szerepük lesz abban, hogyan fog működni az adott iskola” – állapította meg.

Még a korábbi, a miniszter által kompromisszumosnak ítélt javaslat ellen is tiltakoztak nemcsak az ellenzéki pártok, de a szakmai szervezetek is. Ennek értelmében a magyarok aláírásgyűjétését követően a szlovák pedagógusok és szülők is petíciót indítottak az iskolák fenntartóinak igazgatóválasztással kapcsolatos hatásköreinek megerősítése ellen.

"Juraj Draxler oktatási minisztert arra szólítjuk fel, hogy abban az esetben, ha a módosító javaslatot második olvasatban olyan formában hagyják jóvá, hogy a beterjesztett indítvány keretén felül még jobban romlana az iskolai önkormányzat helyzete, a parlamentből vonja vissza az egész törvényjavaslatot" – követelték a petíció megfogalmazói, többek között a Szlovákiai Pedagógusok Kamarájának (SKU) elnöke, Mária Barancová és Zuzana Zimenová, az Új Oktatásügy (NŠ) polgári társulás képviselője is.

"Sok rátermett ember veszti majd el azon motivációját, hogy igazgatónak jelöltesse magát, s ekképp lehetőség nyílhat a korrupcióra, a klientelizmusra és a részlehajlásra“ – vélik a pedagógusok. Jelezték azt is, ha a parlament erősebb jogköröket szavaz meg az iskolák fenntartói számára, akkor készek petíciójukkal az államfőhöz fordulni.

A törvény vitájában felszólalt Vörös Péter, a Most-Híd képviselője is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a minisztérium nem egyeztet a szakmai szervezetekkel, sem a pedagógiai programokról, sem pedig az előkészítés alatt álló törvényekről.

Elmondta, a törvény legfontosabb hiányosságának a szlovákiai magyar oktatásügy szempontjából azt tartja, hogy nem foglalkozik a kisiskolák ügyével. Mint ismeretes, a törvény 2013-as módosításakor bekerült egy rendelkezés, amely megszabja az alapiskolák osztályainak minimális osztálylétszámát. „A most, azaz 2015 szeptemberében hatályba lépő módosítás következtében ugyanis veszélybe kerül a vidéki kisiskolák léte. Talán nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a legérzékenyebben ez a módosítás elsősorban a vegyes lakosságú területek iskoláit és különösképpen a nemzetiségi iskolákat érinti, amelyekben évről évre csökken a diákok száma” – jelentette ki Vörös.

A minisztérium is érzékeli a problémát, mert a törvénymódosításban bevezeti az évfolyam-összevonások lehetőségét. „Ez az intézkedés azonban csak tűzoltásra jó, néhány iskola időt nyer, de maga a probléma nem oldódik meg” - fogalmazott Vörös. "Az a jogszabály-tervezet, amit ma tárgyalunk, koncepciótlan, előkészítetlen és rendszeridegen. A részmegoldás pedig nem megoldás, mert a sürgető problémákat nem megszünteti, hanem még jobban elmélyíti és konzerválja.” – hangsúlyozta a Most-Híd parlamenti képviselője.

A törvény egy további problémát sem orvosol, amelyet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és más érdekvédelmi szervezetek hosszú ideje igényelnek, mégpedig az állami kerettanterv, az oktatási standardok és az egyes tantárgyakra jóváhagyott külön kerettantervek fordításának biztosítását a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvére. Ezért Vörös Péter módosító indítvánnyal élt, amely szerint az oktatási minisztérium biztosítja e dokumentumok fordítását a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvére. Indoklása szerint a „módosító indítvány jelentősen megkönnyítené a pedagógiai munkát és csökkentené a nemzeti kisebbségi iskolák tanítóinak adminisztratív terheit.”

Mivel Ľubomír Petrák terjedelmesebb módosító javaslatot terjesztett elő, amely előzetesen nem állt a honatyák rendelkezésére, Miroslav Èíž (Smer-SD) ülésvezető azt javasolta, hogy Petrák javaslata kerüljön vissza az oktatásügyi bizottsághoz. A plénumban nem mindenki értett egyet ezzel az eljárással. Ennek ellenére a képviselők jóváhagyták, hogy a törvényről ne szerdán, a vita végeztével, hanem csak egy héttel később, június 25-én szavazzanak.