Közgyűlést tartott a Kerekasztal

 

A Kisudvarnokon tartott éves konferencia legfőbb témái közé tartozott Dél-Szlovákia gazdasági fellendülése, a nők és gyermekek esélyegyenlősége, valamint a kisebbségi kultúra finanszírozása és jogállása.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitóbeszédében megköszönte a lelkesedést és az önzetlen segítséget mind a Kerekasztal tevékenységében segédkező aktivistáknak, mind a tagszervezeteknek. „Közösségünk fennmaradása elsősorban a helyi szinten aktív, fáradhatatlanul dolgozó, energiájukat és szabadidejüket a régiók, falvak, városok, kisközösségek szolgálatába állító személyektől, egyénektől, társulásoktól függ. Az ő munkájukat és elszántságukat méltatlanul ritkán értékelik és köszönik meg” – mutatott rá.

A szóvivő szerint az Alapdokumentum elfogadását egy éve enyhe optimizmus, helyenként pedig egészséges kétkedés jellemezte, az idő pedig azt mutatja, szükséges tartalommal megtölteni az egyes pontokat és alaposan el kell gondolkodni az érdekérvényesítés módszerein is. „Nem elég csak azt tudnunk, hogy mit akarunk, hanem azt is látni kell, hogyan akarjuk mindezt elérni” – fejtette ki. Hozzáfűzte: a civil szervezeteket magyarságuk és a kormány központosítási, kritikát nem ismerő törekvései miatt is nyomás éri.

Tokár elmondta azt is, hogy a közösségnek sikerélményre, közös fellépésre, s ami még fontosabb, hatékony fellépésre van szüksége "a minket érintő ügyekben”.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke közölte: nagyra tartja a Kerekasztal munkáját. "Egy nagyon komoly felvidéki koordinatív szervezetről van szó, aminek a politika kapcsolatát nem akarom itt vitatni. A rombolás kormányszinten erőteljesen zajlik, közösségünk súlya, a megítélése jelentősen változna, ha a megkezdett utat jövő héten is folytatni tudnánk. A célom az, hogy tegyük félre az ellentéteket, és gondoljunk arra, hogy egy megválasztott megyeelnök mennyire megváltoztatná a hangulatot a közösség jövőjére nézve.” -mondta Berényi, aki a megyefőnök-választás második fordulójában a kormánypárt által támogatott Tibor Mikušsal méri össze erejét.

A Kerekasztal bizottságainak éves munkája kapcsán Tokár Géza örvendetesnek nevezte, hogy regionális szintű, helyi kerekasztalok jelentek meg többek között Zoboralján, Gútán és Rozsnyón. Kívánatosnak nevezte, hogy ezek hosszútávon is működjenek. A szóvivő arra is kitért, hogy a Kerekasztal szimbolikusan "beszállt" a vasúti nyelvhasználati küzdelembe is.

Tokár Géza szerint komoly probléma, hogy a magyar közösség csupán reagálni tud az országos vezetés lépéseire, azt azonban eredménynek tartja, hogy a szakmai szervezeteknek és pártoknak együtt tudnak működni a probléma megoldásában. "A kisebbségi támogatások egy másik terület, ahol sajnos szintén csak reaktívan tud fellépni a magyar közösség, a dotációk csökkennek, ahogy a magyar kisebbség súlya is. A Kerekasztal mozgástere korlátozott, de igyekszik jó kapcsolatokat kialakítani más szervezetekkel, ami által nagyobb erőt képviselhet. A Kerekasztal részt vett a budapesti Autónómiakonferencián" – írja beszámolójában a szervezet hivatalos portálja, a kerekasztal.org.

Bolemant Lilla, az Esélyegyenlőségi Bizottság vezetője a női esélyegyenlőséggel összefüggésben rámutatott:  különböző egyenlőtlenségek érhetőek tetten nemzeti, nemi és nyelvi szinten. “Szeretnénk, ha a szlovákiai magyar közösségen belül is elindulna egy párbeszéd” – tolmácsolta az esélyegyenlőségi bizottság alapvető célját

Hodossy Katalin a gyermekek jogai kapcsán elmondta: a bizottság munkájának központi témájává kell tenni a részvételi jogok megerősítését, s a diszkrimináció kizárását. Hozzátette,  olyan szakembereket keresnek, akiket érdekel ez a téma, és szeretnének a szakmai munka részesévé válni.

Rajkovics Péter, a Gazdasági Bizottság koordinátora szerint Dél Szlovákia lemaradottságának négy fő oka van: a hiányzó infrastruktúra, az oktatási nehézségek, az elnyúló munkanélküliség, a működő tőkebefektetések elmaradása. Ezek többségében nem nemzetiségi, hanem a többségi nemzetet is érintő problémák. “Ha nem találjuk meg a közös hangot a Dél- Szlovákiában élő szlovákokkal, nincs esélyünk. Elsősorban civil szervezetekkel kell felvenni a kapcsolatot, és közösen kell fellépni. Kezdődjön el egy olyan kommunikáció, ami előbbre visz bennünket”- hangoztatta.

Horváth Csaba, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Dunaszerdahelyi Iroda vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai termékek vásárlásával a hazai gazdaságot erősítjük és munkahelyeket teremtünk. A gazdapiacok létrehozására is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Bindics Gábor az őstermelői piacok létesítésének lehetőségéről beszélt, s pozitív példaként a pozsonyi KC Dunaj tevékenységét hozta fel, ahol a “for profit – non profit” metódus segítségével külső támogatás nélkül, önerőből is képesek fenntartani a klubjukat. “Ezek az önfenntartó és önmotiváló rendszerek a példái, hogy az államtól és a hatalomtól függetlenül is létre tudunk hozni működő, helyi vállalkozásokat.” – fogalmazott.

Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta: készül az iskolák állami finanszírozásának átalakítása, a kormány azt szeretné elérni, hogy a hatékonyság szerepe mindenhatóvá váljon. Az intézmények, az osztályok összevonása, a pedagógusok számának szűkítése már sok helyen megtörtént, s rengeteg kisiskolának meg vannak számlálva a napjai. Az alsó tagozatos iskolákat nézete szerint akár kevés gyermekkel is meg kell tartani, amit fejkvótaemeléssel lehet elérni. “Fontos, hogy kis szülői közösségek alakuljanak, továbbá hogy a nyugatra költöző fiatalokat itthon tartsuk. De itt vannak az iskolaprogramok is, amelyekkel megtarthatjuk a diákokat. Ne várjuk, hogy az állam segíteni fog. Nagyon fontos az oktatás minőségének javítása is. Nem csak az anyanyelvi oktatás, hanem a jó oktatás iránt is nagy az érdeklődés”- hangoztatta.

A kongresszuson elhangzott az is, hogy a szlovákiai kisebbségek 70%-át alkotó magyar kisebbség a Kormányhivatal Kisebbségügyi Bizottságában eddig öt taggal, megközelítőleg a szavazatok egynegyedével rendelkezett. A legutóbbi ülésen ezt a status quot felrúgták, s az Emberjogi Bizottság által még jóvá nem hagyott döntés értelmében minden kisebbségnek csak egy szavazata lehet. Öllös László, a bizottság egyik tagja kiemelte: “A döntéshez nem tudtuk a nevünket adni, ezért a magyar képviselők kivonultak az ülésről.”

Szekeres Klaudia, a kisebbségi támogatási rendszer helyzetét és annak változásait vázolta, aminek kapcsán elmondta, az újonnan elfogadott képlet megemeli a kisebb lélekszámú nemzetiségek pozitív diszkriminációját. A támogatások nagyságát három kritérium befolyásolja: nemzetiség (45%-ban), anyanyelv (50%-ban) és az anyaország nem léte (5%-ban). “Mivel még a jövő évi költségvetés nincs jóváhagyva, nem tudni pontosan mennyivel fog csökkeni a magyar kisebbségnek szánt keretösszeg”- tudatta. Hozzátette: akit jogsértés ért a polgári társulások és egyéb egyesületek regisztrációja kapcsán az állami szervek részéről, lépjen kapcsolatba a Jogsegélyszolgálattal, ugyanis az antidiszkriminációs törvény értelmében pert kívánnak indítani az állam ellen.

Az éves konferencián idén is átadták a Civil díjat, melyet a vágsellyei Pázmány Péter Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola kapott. A tanintézmény vezetősége, a diákok és szüleik, és a tágas régió összefogásával sikerült elérni, hogy az iskola a város központjában lévő patinás épületben maradhat, nem költöztetik ki a város szélére. “A vágsellyei közösségének az iskola az utolsó bástyája. A folyamatok, amiken keresztül mentünk, is azt mutatják, hogy a civil összefogással van kiút. Számunkra ez a díj azt bizonyítja, hogy érdemes harcolni, és továbbra is ezt fogjuk tenni”- köszönte meg a díjat Dohányos Katalin igazgatónő.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyitott, politikai pártoktól független, önkéntes és informális intézmény, amely a szlovákiai magyar szervezetek egyeztető fóruma. A Kerekasztal évente legalább egyszer ülésezik szakmai konferencia keretében. A köztes időszakban munkáját a Koordinációs Bizottság biztosítja, amely idén 23 tagú lesz.