2016. április 14., 14:32

Közgazdász: túlságosan határozatlan a kormányprogram

POZSONY. Michal Páleník közgazdász úgy véli, hogy a kormány programnyilatkozata egyes területek kapcsán részletesebb is lehetne. Legalábbis nagyobb figyelmet kellene szentelni a tartósan munkanélkülieknek, az állástalan fiataloknak, valamint konkretizálni kellene az új munkahelyekről szóló ígéret teljesítését – mondta a Foglalkoztatottsági Intézet munkatársa.

„A dokumentumban semmi konkrétum nincs a romatelepeken élők munkanélküliségének megoldására vonatkozóan, ahogy a tartós munkanélküliség megoldása kapcsán sem. Csak általános frázisokról van szó, amelyek semmit sem oldanak meg“ – mutatott rá Michal Páleník, a Foglalkoztatottsági Intézet (IZ) munkatársa. Hozzátette: az intézet sikertelenül próbálta átültetni a tartós munkanélküliség csökkentését célzó pénzeszközök növelését.

Éppen ez jelenti azt a problémát, ami a munkapiac szempontjából Szlovákiát nagymértékben gyötri. Az egy évnél hosszabb ideje állástalanoknak nagy gondot jelent az elhelyezkedés. A programnyilatkozat ugyan megemlíti, hogy ezeket az embereket be akarja vonni bizonyos tevékenységbe, de azt nem tünteti fel, hogy miként – hangsúlyozza Páleník.

A kormány 100 ezer új munkahelyet szándékozik létrehozni, de ez Páleník szerint nem egyszerű dolog. Ahhoz ugyanis hozzá kell számítani további 160 ezer szabad helyet – hozzávetőleg ennyien mennek nyugdíjba a jelenlegi kormány négyéves megbízatási időszakában. „Ott vannak persze a fiatalok, ám ha az ember összeszámolja, akkor kiderül, hogy a munkanélküliek 45 százalékát kellene alkalmazni ahhoz, hogy ez az ígéret teljesüljön“ – mondta el Páleník. Hozzátette: a jelenlegi feltételek között, a szlovák munkapiacon kialakult helyzetben ez nem is olyan egyszerű dolog.

A dokumentum nem foglalkozik lényegileg a fiatalok munkapiacon történő elhelyezésével. Bár működik a pályakezdők szakmai gyakorlata, de akik ehhez már öregek – valójában azonban még fiatalok –, továbbra is problémákkal küszködnek. A Foglalkoztatottsági Intézet már régebben bírálja azt, hogy a foglalkoztatottság támogatására szánt pénzek háromnegyedét az 50 évnél idősebbekre költik, miközben a 30-35 évesek érdekében szinte semmit sem tesznek.

A programnyilatkozatban található intézkedésekkel kapcsolatos határozatlanságot Páleník a foglalkoztatottsági politika nagy problémájának tartja. Az ugyanis a kabinet fő pilléreinek egyikét képezte. „A programnyilatkozattal tulajdonképp megtagadták ezen kormány létének okát“ – fűzte hozzá Páleník.

A programnyilatkozat a minimálbér kérdését is érinti. Azzal kapcsolatban a szakszervezetek győzelmet emlegetnek, s arról már tárgyaltak is a kormánnyal. „Leszögezhetjük, hogy elvileg ez a programnyilatkozat megfelelő teret képez ahhoz, hogy a jövőben értelmes párbeszédet folytassunk majd a kormánnyal “ – nyilatkozta Slavomír Manga, a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának (KOZ) alelnöke. Ez azt jelenti, hogy az állami alkalmazottak nagyobb béréről további tárgyalások várhatók. „Elsősorban a bérkérdésekre helyeztünk hangsúlyt annak érdekében, hogy a fizetések összességében véve emelkedjenek, a minimálbér pedig elérje az átlagbér 60 százalékát“ – nyilatkozta Manga. „Továbbra is intenzíven tárgyalunk a minimálbérről és annak a 2017-es szintjéről“ – tette hozzá.

Robert Fico már a közelmúltban is szorgalmazta a minimálbér emelését, 500 eurót tervezett. Az emelés azonban önmagában nem jelent megoldást, két problémához is vezet. Manga szerint az egyik, hogy a növekvő minimálbérrel egyre többen lesznek olyanok, akik a bértáblázatban a minimálbér alá esnek – ha ugyanis valaki havi 280 eurót keres, akkor a minimálbérét ugyanúgy kiegyenlítik, minta annak, aki már két évtizede végzi ugyanazt a munkát, mégsem kereshet több pénzt. A szakszervezetek ahhoz ragaszkodnak, hogy a bértáblázatok a minimálbérrel kezdődjenek. Így egyesek fizetése akár 200 euróval is emelkedhetne.

A másik probléma is a minimálbérnél kevesebbet keresőket érinti. Páleník rámutatott, hogy a gyakorlatban nem mindenhol alkalmazzák azt. „A parlamentben is több olyan ember van, aki a minimálbérnél kevesebbért dolgozik” – jegyezte meg.

A Foglalkoztatottsági Intézet közgazdásza azt is kifogásolta, hogy a kormány nem szentel figyelmet a dolgozó nyugdíjasoknak, nincs megoldva az egyidejű nyugdíj- és bérfolyósítás. A két jövedelemmel kapcsolatos probléma az oktatásügyben is megmutatkozik – állítja Páleník. Amíg a fiatal pedagógusok magasabb bérekért sztrájkolnak, addig a két bevétellel rendelkező idősebb kollégáik teljesen más helyzetben vannak. „A kormány alapjában véve így a sztrájktörőket fizeti“ – jegyezte meg Páleník.

Megosztás