Kövér László: II. Rákóczi Ferenc valóssággá tette a magyar szabadságot

Hideg szélben ugyan, de verőfényes napsütésben ünnepeltek a helyiek és a zarándokok, akik a Nagyságos Fejedelem születésének évfordulójára érkeztek a szülőházhoz. Nagy Csaba tárogatóművésznek, a Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesületnek és a Sárospataki Zemplén Lovas Egyesületnek köszönhetően a várkastély Rákóczi korának hangulatát idézte.

Az ünnep fő szónoka Kövér László volt.  “1676. március 27-én házunk Borsi kastélyában bevezettél ebbe a nyomorúságos életbe” - II. Rákóczi Ferenc Istennel folytatott belső monológjának ezen szavaival kezdte ünnepi beszédét a magyar Országgyűlés elnöke.

Kövér László ünnepi gondolatait történelmi visszatekintéssel folytatta, azt mondta: "a gondviselés itt, Borsiban, egy állam nélküli államférfit adott a magyarságnak, aki vállára vette a korábbi idők államférfi nélküli magyar államának bűnös örökségét, megtisztította a bűntől, és személyes áldozatával ismét élő valósággá tette a magyar szabadság, függetlenség és nemzeti összetartozás eszményét.

Kövér László ügy fogalmazott: történelmi korának területileg, politikailag és társadalmilag széttagolt és megosztott magyarsága erejét II. Rákóczi Ferenc úgy tudta összpontosítani, hogy "a nemzeti önérdek kinyilvánításával és a nemzeti önvédelem érvényesítésével a magyarokat a szolgaságból szabadságba, az alávetettségből a függetlenségbe segítette emelkedni," tette mindezt alázattal és áldozatra készen a "Történelem Ura által számára kimért rövid időben."

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett a középkori politika egyik tudósának Niccolo Machiavellinek szavaira, aki annak idején azt mondta: a fejedelemtől inkább féljenek, mint szeressék az emberek, "a magyarok vezérlő fejedelmétől azonban csak az ellenségei féltek, a népe nemcsak tisztelte, hanem szerette is őt". Mint mondta: a történelmi Báthoriak, Zrínyiek és Frangepánok családjából származó Rákóczira történelmi feladat várt, "nem ő kereste ezt a feladatot, hanem sorsszerűen a feladat találta meg őt."

A Szent István király által alapított és a mohácsi csatatéren elveszett önálló, független keresztény magyar állam helyreállítása volt történelmi feladata és eszménye sok évszázad legjobb magyar erőinek, a XVII. században a Bocskai-felkelés, a XVIII. században a Rákóczi-szabadságharc, a XIX. században az 1848-49-es forradalom és függetlenségi háború, a XX. században a Trianon utáni újrakezdés és az 1956-os forradalom a mérföldkövei ennek a hatalmas, múltat és jövőt éltető, erényekkel és áldozatokkal teli, mindig a legyőzetés által győzedelmes történelmi magyar erőfeszítésnek - hangoztatta Kövér László, aki részletesen ismertette a fejedelem életútját.

Beszédében kiemelten szólt arról, hogy II. Rákóczi Ferenc nélkül a nemzetét védő magyar állam eszménye nem lehetne olyan erős, hogy évszázadokon átívelően történelmi irányt és célt mutasson a magyar nemzedékek számára.

A házelnök párhuzamot volt a Rákóczi-szabadságharc kora és a mai Európa között is. Kiemelte, hogy bár napjainkban nem idegen elnyomás alatt élünk, de mégis meg kell küzdenünk minden nap azért, hogy a saját érdekeinket érvényesítsük egy olyan világban, nemzetközi erőtérben, ami nem mindig barátságos számunkra.

"Cum Deo Pro Patria et Libertate - Az Istennel a Hazáért és a Szabadságért.", a vezérlő fejedelem jelmondata mindannyiunkat kötelez, és mindannyiunknak erőt ad, "arra kötelez bennünket, mai magyarokat, hogy olyan államot építsünk, amely szolgálja, és nem kiszolgáltatja a magyar nemzetet, olyan államot, amely a nemzetközi együttműködésekben érvényesíteni tudja a magyar önérdeket, amely erősíti a Kárpát-medencei magyarság nemzeti összetartozását és társadalmi igazságérzetét; egy olyan államot, amely védi Magyarország és Európa keresztény szellemi gyökereit és értékeit, mint fennmaradásunk alapjait." - tette hozzá az Országgyűlés elnöke.

Azt is elmondta: "a nemzet megmaradásáért és fejlődéséért vívott mindennapi küzdelmeinkben ma is az ő eszméi vezérelhetnek bennünket, ma is tartást adhat nekünk az ő személyes példája, emberi és államférfiúi nagysága."

Végezetül megköszönte Borsi magyarságának, hogy őrzi és élteti Rákóczi Ferenc emlékét, "a Nagyságos Fejedelem emléke és öröksége pedig őrizze és éltesse a magyarságot, itt Borsiban és az egész Kárpát-medencében! - mondta Kövér László.

A Rákóczi-szabadságharc vezetője 1676. március 27-én itt látta meg a napvilágot. A helyiek egy csoportja mindent megtesz azért, hogy emlékét nagy tisztelettel őrizzék és a hagyatékot, amit a Rákóczi család Borsiban az utókorra hagyott, továbbörökítsék.

Az ünnepség részeként az emlékezők a magyar és a székely himnusz mellett egy közös imát is elmondtak.

Laczkó Lajos szervező, a II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás elnöke elmondta, a nagyságos fejedelem hite és tettei is arra kötelezik a borsiakat, hogy őrizzék ezt a szellemi örökséget. "Õ a példaképünk nemcsak kitartásban, szabadságharcban, hűségben, hanem a hitében is. Nem szabad feladni a hitünket, nem szabad feladni elveinket. Mi kitartunk ezek mellett, amit őseinktől kaptunk, ez egyben kötelességünk is, de ez egy emberi magatartás is kell, hogy legyen" - mondta a megemlékezés szervezője.

A II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás második alkalommal adta át az Igaz Ügyért Díjat, amely egy, a Nagyságos Fejedelmet ábrázoló bronz plasztika, a győri Lipovics János szobrászművész alkotása. Idén Berényi József, az MKP volt elnöke vehette át a díjat.

A várkastély teljeskörű felújítása az idei év őszén kezdődik el. Annak a magyar-szlovák megállapodásnak köszönhetően, amelyet Ivan Gašparoviè és Áder János elnökök 2013-ban tettek. A felújításhoz a magyar állam közel 900 millió forinttal járul hozzá.

Az emlékünnepség koszorúzással ért véget. Az emlékezők elhelyezték a tisztelet koszorúit a várkastély előtt álló II. Rákóczi Ferenc mellszobra előtt.