Korlátozott a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak betartása

A jelentésben egyebek mellett az olvasható, hogy a közigazgatási szervek nyelvhasználatának néhány területén pozitív változások történtek, ugyanakkor hiányosságokra is fény derült. A dokumentum szerint 1712 esetben sérültek a nemzeti kisebbségek nyelvi jogai.

Egyes olyan falvak, ahol nemzeti kisebbségek élnek, nem tették lehetővé a polgárok számára a szóban és írásban anyanyelvükön történő kommunikációt, kérésükre nem adtak ki a kisebbség nyelvén határozatot, születési-, házassági- vagy halotti anyakönyvi kivonatot, nem biztosították be, hogy település neve a kisebbség nyelvén is fel legyen tüntetve, illetve nem biztosították be az információkat az általánosságban kötelező jogi normákról a kisebbség nyelvén.

590 esetben nem tartották be a nyelvi jogokat olyan esetekben, amikor azok betartása kötelező, de ha nem tartják be a jogokat, akkor sem követnek el vétséget. A közigazgatási szerv például köteles a kisebbség nyelvén megfogalmazott beadványra ugyanazon a nyelven válaszolni.

Emellett 2440 esetben nem használták ki, 698 esetben csak részlegesen használták ki azokat a nyelvi jogokat, melyeket a törvény lehetőséget ad. Erre példa az utcanevek feltüntetése a kisebbségek nyelvén, vagy a nyilvános hivatali ügymenet vezetése a kisebbség nyelvén.

A kabinet a kormányhivatal vezetőjének feladatul adta, hogy dolgozzon ki a nyelvhasználati törvényhez egy metodológiai irányelvet, továbbá hozzon létre egy tárcaközti munkacsoportot, amely az általánosan érvényes jogi előírások elemzését dolgozná ki ezen a területen, illetve a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával (ZMOS) együttműködve azonosítaná a szükségleteket a hivatalnokok képzésén belül.

Szlovákiában összesen 683 olyan település van, ahol meghaladja a 20%-ot valamely nemzeti kisebbség aránya. 87 %-uk tett eleget annak a követelménynek, hogy a község elején és végén található közlekedési táblán legyen feltüntetve a község megnevezése a kisebbség nyelvén is. Mérsékelten csökkent azon hivatalnokok száma a falvakban, akik ismerik a kisebbség nyelvét. A roma kisebbség esetében 2016-ban a hivatalnokok 10 %-a ismerte a nyelvüket, 2012-ben ez az arány még 26 % volt.

A jelentés első ízben foglalkozott a biztonsági és mentőalakulatok helyzetével. Amennyiben a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági erők, a tűzoltó- és mentőegység tagjai, illetve a helyi rendőrség alkalmazottai ismerik a kisebbség nyelvét, használhatják azt a kisebbség képviselőivel történő kommunikáció során. A kormányhivatal és a kisebbségi kormánybiztosi hivatal felméréséből kiderült, hogy az érintett 18 járási rendőrkapitányság 2206 alkalmazottja közül 387 szóban, 350 írásban tudta használni valamely nemzeti kisebbség nyelvét.