Konferenciát rendeznek az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából

Az idén szeptemberben 5 éves Anyanyelvünkért polgári társulás elnöke, Cúth Csaba portálunknak korábban elmondta: azon dolgoznak, hogy nemzeti kisebbségek megismerjék nyelvhasználati jogaikat, a működő többnyelvűséget, illetve segítséget kapjanak anyanyelvük használatához. „Felvesszük a kapcsolatot Szlovákia minden olyan szervezetével, amelynek fontos, hogy mi, szlovákiai nemzeti kisebbségekhez tartozók valóban otthon érezzük magunkat Szlovákiában. Projektjeink is az említett célokat szolgálják” – fűzte hozzá.

Cúth Csaba január 14-i révkomáromi sajtótájékoztatóján két projektről számolt be, majd egy konferenciára hívta meg az érdeklődőket. Mint elmondta, a „Nyelvi jogaink egy helyen“ című projekt megvalósítására a kormányhivatal Nemzeti kisebbségek kultúrája program keretében nyertek pályázati pénzeszközöket.

„A projekt arra a problémára kívánt reflektálni, hogy Szlovákiában rengeteg nyelvhasználatot szabályozó jogszabály létezik, melyek közül az átlagpolgárok nagyon sokat nem ismernek. Nagy számuk miatt a rendszerük áttekinthetetlenül bonyolultnak tűnik, ebben kívántunk némi segítséget nyújtani. Összesen 364 hatályos jogszabályt gyűjtöttünk össze és töltöttünk fel az adatbázisunkba. Közös tulajdonságuk az, hogy valamilyen módon érintik a kisebbségi vagy az államnyelv használatát. Ha ugyanis az államnyelv használatát szabályozzák, az befolyással van a kisebbségi nyelvhasználatára is. A jogszabályoknak csak a nyelvhasználatra vonatkozó és ezzel szorosan összefüggő részeit töltöttük fel, hogy minél könnyebben meg lehessen találni a nyelvhasználati rendelkezéseket“ – magyarázta.

Az adatbázis a társulás oldalán érhető el. „A jobb áttekinthetőség érdekében a jogszabályokat címkékkel láttuk el. Ebből az is kitűnik, mely területek nyelvhasználatát milyen terjedelemben szabályozza a szlovák jog. Például ki szeretném emelni a fogyasztóvédelmet, amely kisebbségi nyelvhasználati szempontból is rendkívül fontos terület. A jogszabályok között a címkék, a szavak és a jogszabályszámok alapján egyaránt lehet keresni. Az államnyelvtörvényre 84, a kisebbségi nyelvhasználati törvényre 19 hivatkozást ad. Adatbázisunkat mindazok figyelmébe ajánlom, akik tudni szeretnék, hogy hol használhatják az anyanyelvüket. Továbbá azoknak, akik az egyes területeket kissé jobban is szeretnék átlátni, így az orvosoknak, a vállalkozóknak és a gazdasági szakembereknek, akik talán nincsenek is tisztában a saját szakterületüket érintő nyelvhasználati jogokkal és lehetőségekkel. Ez nem az ő kritikájuk akar lenni, hanem inkább a szerteágazó jogi szabályozás bírálata, amit szinte képtelenség áttekinteni“ – fogalmazott Cúth Csaba.

Az adatbázis a jövőben azokkal a Szlovákia által elfogadott nemzetközi jogi dokumentumokkal is bővül, amelyek hatással vannak a hétköznapi nyelvhasználatra. A projekt továbbfejlesztéseként a feltöltött jogszabályok magyarra fordítását is tervezik, s néhány már el is készült.

Az Anyanyelvünkért polgári társulás a sikeres projekthez is kapcsolódva február 27-28-án, Magyarország legrégebbi irodalmi társaságával, a székesfehérvári Vörösmarty Társasággal közösen, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, a „Nyelv, ami összeköt“ című projekt keretében konferenciát rendez Révkomáromban. A társulás a pontos helyszínről még nem határozott. Cúth hangsúlyozta: mivel méltó módon szeretnék megünnepelni az anyanyelv nemzetközi napját, ezért erre e dátumra időzítették a rendezvényt. Hozzáfűzte: anyagi lehetőségeik függvényében a jövőben is rendhagyó módon kívánnak majd megemlékezni erről a jeles napról.

„A konferencián nyelvhasználati területenként részletesen foglalkozunk majd a jogszabályok adta lehetőségeinkkel, és azzal is, hogy milyen jogszabály-módosításokra lenne szükség Szlovákiában. Olyan előadókat hívunk meg, akik előzőleg valamilyen módon már foglalkoztak a témakörrel, köztük civil szervezetek és politikai pártok képviselőit, illetve más szakembereket is. Szerencsére az utóbbi években elég sokan foglalkoznak a nyelvhasználati jogokkal Szlovákiában. Elérkezett az idő, hogy a különböző területeken működő szervezetek egy konferencia keretében eszmét cseréljenek a kérdésekről” – hangsúlyozta Cúth Csaba.

A kétnapos tanácskozás témája az anyanyelvhasználat lehetőségei Szlovákiában az egyes nyelvhasználati színtereken. A szervezők az előadásokat 3-3 , egy-egy délelőtti és két-két délutáni szekcióba osztják. „Az első öt, szakmai jellegű szekcióban elhangzik egy-egy jogászi, illetve nyelvészeti előadás, továbbá teret szeretnénk adni az egyes szakterületek képviselőinek, a jogszabály-alkotásban különböző szinteken résztvevő politikai pártok képviselőinek és független képviselőknek is. A szakmai jellegű szekciók felvezető előadásainak megtartására szóló felkérést elküldjük a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálatnak, a Gramma Nyelvi Irodának, a Hídnak, a Magyar Közösség Pártjának, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának, illetve az egyes szakterületek képviselőinek. Konferenciánkon azonban a meghívottakon kívül további érdeklődők is részt vehetnek“ – ismertette a részleteket Cúth Csaba.

„A tervezett szakmai jellegű témák: 1. közigazgatás, hivatalok, közélet, 2. belügy, külügy, honvédelem, 3. igazságszolgáltatás, munkajog, egészségügy, 4. gazdaság, pénzügy, mezőgazdaság, közlekedés, környezetvédelem, 5. oktatás, média, kultúra. Az első öt szakmai jellegű szekció után egy, az anyanyelv-nyelvhasználatot, kétnyelvűséget népszerűsítő szekciót tervezünk” – magyarázta Cúth hozzátéve: erre várhatóan február 28-én, péntek délután kerül majd sor. Ekkor civil szervezetek, aktivisták és politikai pártok képviselői és vezetői cserélhetnek majd eszmét a témában. „A konferencián elhangzottak alapján egy kötet kiadását is tervezzük“ – fűzte hozzá.

A keddi sajtótájékoztatón szó esett a társulás „Oktatási terminológia“ című projektjéről is, amely ugyan sikeresnek bizonyult, de a kormányhivatal mégis visszavonta a beígért támogatást. „E projektünknek az a lényege, hogy lefordítjuk a közoktatás legfontosabb törvényeit és rendeleteit, s azokhoz szószedetet készítünk. A fordításokat meg kell konzultálni jogászokkal, nyelvészekkel, pedagógusokkal, majd azokat össze kell fésülni már létező más fordításokkal, hogy a végeredmény az eddigi eredményeket összefoglaló, folyamatosan frissíthető anyag legyen. Minderről a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével is egyeztettünk“ – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A társulás megörült, mikor több évi próbálkozás után tavaly május 10-én a kormányhivatal jelezte, támogatja a projektet. „Huzavona vette kezdetét. Előbb a kérelmezett összeghez képest kevesebbet ítéltek meg számunkra, ezért módosítani kellett a költségvetést. Majd augusztusban arra kértek bennünket, hogy távolítsuk el a projektben megállapított tárgyi hiányosságokat. Akkoriban még semmiféle arra vonatkozó utalás nem történt, hogy esetleg mégsem kapjuk meg a 4500 euró támogatást. Egy levélváltás után december 9-én a Kormányhivatal illetékesei telefonon közölték velünk, hogy nem támogatják a projektet. Az általunk december 27-én megkapott válaszlevelükben a támogatás visszavonását azzal indokolták, hogy a szakmai anyagok nem tartoznak a kisebbségi kultúra körébe, és a projekttel forduljunk inkább az oktatási minisztériumhoz” – elevenítette fel az eseményeket Cúth Csaba.

„Negatív tapasztalataink ellenére nem adjuk fel a harcot, azaz január 31-ig ismét benyújtjuk az anyagunkat az idei kisebbségi kulturális pályázatok közé. A projekttel kapcsolatos munka javarészét már elvégeztük, és reménykedünk a sikerben. A felvidéki magyarság közös érdeke, hogy az anyag mielőbb felkerülhessen a honlapunkra“ – zárta tájékoztatását.