2018. március 2., 09:30

Komáromi könyvbemutató: A klán – maffia és politika a Felvidéken

KOMÁROM. Ján Kuciak oknyomozó újságíró és párja megdöbbentő kivégzése kapcsán a nyilvánosság figyelme ismét egyes szlovákiai politikusok és az alvilág közti összefonódások felé fordult. Emiatt is meglepő, hogy Szomolai Tibor, Rimaszombatban élő író hasonló témájú, A klán – maffia és politika a Felvidéken című könyvének a komáromi Csemadok-székházban március 1-én tartott bemutatóján mindössze egy tucat érdeklődő volt jelen. Pedig érdemes volt meghallgatni a szerző eszmefuttatását – immár harmadik kötetéről, a meèiari és a jelenlegi időszak közti hasonlóságokról...
201803020818350.DSC04087.JPG
Galéria
+3 kép a galériában


Sikerkönyv: a Felvidéki Ságából eddig több mint 11 ezer darab fogyott el

A Szomolai Tibor által magánkiadásban megjelentetett, bő 400 oldalas könyv ősbemutatóját egy hónappal ezelőtt szülőfalujában, Alsószeliben tartották. A komáromi író-olvasó találkozója elején elmondta: új kötete kapcsán hozzávetőleg 60 könyvbemutatóra kapott meghívást, amelyeknek Felvidék-szerte a tavasz folyamán kíván eleget tenni. Nem titkolta: reméli, hogy ez a könyve is olyan sikeres lesz, mint az elsőként kiadott Felvidéki Sága, amelyből – többnyire a könyvbemutatókon – már több mint 11 ezer darab fogyott el, így a rendszerváltás után kiadott felvidéki magyar szépirodalmi művek közül a legkapósabbnak bizonyult. Az Alsószelin és Királyréven játszódó családregényben a felvidéki magyarság nehézségekkel teli történetét foglalta össze - Trianontól napjainkig. Azt is hangsúlyozva, hogy földijei mindenkor igyekeztek felülkerekedni a problémákon, és megteremteni az emberhez méltó életkörülményeket.

„Ez a családregényem nagyon találkozott az olvasóközönség ízlésével, de a Fáklyavivő című 2. kötetem is már jól teljesített: eddig több mint 4 ezer példányban kelt el. Abban egyebek mellett azt vizsgáltam, hogy a hit, a vallás, a papság miként segíthet nekünk magyarként továbbra is megmaradni itt, a Felvidéken. Olvasóimat egyúttal arra késztetem, hogy gondolják át mindezek fontosságát és azt is, hogy milyeneknek kellene lennünk. Meggyőződéssel állítom, hogy jóval kevesebb gondunk-bajunk lenne, ha a Jóisten intelmei, útmutatásai szerint járnánk el...” – fogalmazott a szerző.

A politikusok szolgálataikért mentességet biztosítottak a maffiózóknak

Szomolai Tibor eredetileg harmadik könyvében a hazai cigányság problémáival akart foglalkozni – közel 150 oldalt már meg is írt a Cigányúton című kötetéből. Egy véletlen találkozás következtében azonban a gondolatai elterelődtek erről a témáról. Véletlenül összefutott ugyanis egy régi ismerősével, aki elárulta neki, hogy a múlt század 90-es éveiben belekeveredett a dunaszerdahelyi Pápay-klán illegális ügyeibe. Azt is elmondta, hogy a zsarolási és egyéb tetteikért sosem vonták őket felelősségre, mert a politikusok a maffiózók szolgálataiért cserébe mentességet biztosított nekik. Mivel az írónak  egyébként sem volt hízelgő véleménye a politikusokról, e nyomvonalon elindulva úgy döntött: a hazai politikai hatalom és a maffia összefonódásáról kell írnia.


„A klán... című könyvem története a rendszerváltás időszakában és aztkövetően a Csallóköz szívében játszódik. Akkoriban sokan örültek a remélt társadalmi változásnak, a demokráciának, de csak egy szűk réteg tollasodott meg, a többség elvárásai nem teljesültek. Az utóbbihoz tartozók ugyanis könnyebb boldogulásukhoz nem kapták meg a kellő feltételeket. A hatalom urai, Vladimír Meèiar kormányfővel az élükön ebben a sötét korszakban kimutatták a foguk fehérjét, miközben csak a saját embereiket engedték közel férkőzni az anyagi javakhoz” – magyarázta a szerző. Leszögezte: ez a mű nem a híres Keresztapához hasonló gengszterregény, abban ugyanis nincs ábrázolva a politikai háttér, amire viszont ő nagyon törekedett. Eközben a bűnözés útjára lépett csallóközi kisemberekről sem feledkezett meg, akik a gyors meggazdagodás érdekében bármilyen galád tettekre kaphatók voltak.

A privatizáció során az állami vagyon javarésze spekulánsok kezére került

„Könyvemben Vladimír Meèiar volt kormányfő, Ivan Lexa – a szlovák titkosszolgálat volt főnöke és helyettese, Jaroslav Svìchota is helyet kapott. Az utóbbi játszotta a politika és az alvilág közti összekötő szerepét. Beépült a maffiózók közé, átadta nekik a politikai megrendeléseket, amiért cserébe ők nyugodtan parádézhattak tovább. Az egykor Dunaszerdahelyen és távolabb tevékenykedő gengszterek, valamint a társaságukban felbukkanó nők javarészének csak a csúf- vagy becenevét írtam ki, de a Pápay Tibor-Vida Tamás-Sipos Milán-főnöki triumvirátus nevét nem mellőztem” – fejtette ki.

Arról is beszámolt, hogy míg akkoriban más országokban az orosz, ukrán és csecsen maffia uralta az alvilágot, nálunk azt a helyi maffiózók tették. A bűnbandákban nem voltak nemzetiségi problémák azok magyar, szlovák és roma tagjai között – „esetükben ez az egyetlen példaértékű dolog”. Hangsúlyozta, hogy míg a megfelelően működő országokban a bűnözést csírájában fojtják el, Szlovákiában erre nem került sor, az alvilág gátlástalanul garázdálkodott. „A politikusok tétlenül nézték végig, ahogy a privatizáció során az állami vagyon javarésze spekulánsok kezére került. Ahogy már utaltam rá: a meèiarizmus éveiben a maffia szolgáltatásait, verőlegényeit, bérgyilkosait a hatalom is igénybe vette. Sőt, Mikuláš Èernák, besztercebányai (Banská Bystrica) maffiavezér nagyszabású születésnapi partiját a Markíza TV is közvetítette, így láthattuk, hogy mellette Pápay Tibor foglalhatott helyet, jelezve elismertségét az alvilági körökben...” – fejtette ki.

A szerző előző nap fia születését ünnepelte a véres maffia-leszámolás helyszínén

A szerző úgy érzi, hogy a téma találta meg őt. A dunaszerdahelyi Fontána bár emeletén ugyanis 1999. március 25-én történt a tíz maffiózó életét követelő alvilági leszámolás, ő pedig előző nap éppen ugyanott ünnepelte Bálint fia megszületését.


„A sors valahogy nekem szánta ezt a témát” – vallja Szomolai Tibor. Hozzátéve: a történtekből levonható speciális tanulságok is érdekelték őt. Úgy véli, nem véletlen, hogy mindez éppen Dunaszerdahelyen játszódott le, mert „a városban és környékén mindig többnyire szorgos magyar emberek éltek, közülük sokan anyagi jólétben. Ahol pedig elég pénz van, ott a zsarnok bűnözők is előbb vagy utóbb, de mindig megjelennek. Dunaszerdahelyen is letelepedtek, és tönkretették a város életét...”. Azt is elmondta: bár a dunaszerdahelyi maffia-leszámolás ügyében 15 éven át két országban folyt a nyomozás, de a két merénylő kilétére mindmáig nem derült fény. Õ azonban a hátrahagyott jelekből arra következtet, hogy a tettesek profi orosz kommandósok voltak, akik 114-szer lőttek, rövid sorozatokat adtak le, miközben rájuk jellemző módon, önvédelem céljából 6 golyót a tölténytárban hagytak.

Megdöbbentő hasonlóságok az egykori és a mai történések között

Szomolai Tibor párhuzamot is vont a Meèiar-éra politikusai és a hatalom jelenlegi urai, illetve az egykori és a mai történések között. Hangsúlyozva: míg korábban szembetűnőbb volt a gátlástalanság, addig manapság azt jobban álcázzák, de létezik! Elmondta: ahogy Meèiart is mindig mutatós tanácsadó hölgyek vették körül, úgy Fico miniszterelnök mellett is található egy jól kinéző tanácsadónő. Meèiar idején a budapesti FTC, Fico alatt pedig a dunaszerdahelyi DAC szurkolóit verték meg. A Meèiar-korszakban Róbert Remiáš „felrobbantotta magát”, Fico uralkodása alatt pedig Malina Hedvig „verte meg saját magát”, egyes újságírók eltűnéséről és Ján Kuciakék meggyilkolásáról már nem is szólva...

A szerző végül hitet tett amellett, hogy sorsunk akkor fordulhat jobbra, ha a múlt hibáiból okulunk, s a különféle választások során majd alaposan megfontoljuk, hogy kiknek is szavazunk bizalmat.

Művei dedikálása előtt portálunknak nyilatkozva elmondta: a rendszerváltó-privatizáló hazai magyar politikusaink azért nem kaptak helyet a könyvében, mert „ők eleinte még labdába sem rúghattak, különösebben nem tudták befolyásolni a hajdani történéseket”. További tervei kapcsán pedig elárulta: meg szeretné írni a tervezett Cigányúton című könyvét, amelyben valószínűleg majd a krasznahorkaváraljai telekspekulációk, az ottani vár felgyújtása, a Kotleba-féle nacionalista túlkapások, a roma családok külföldi koldulásai, az örömlányok ténykedései és a roma politikusok lépései... is helyet kapnak.   

201803020818350.DSC04087.JPG
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.