Költségvetés: reális számok, vagy a papír mindent elbír?

Matus Tibor 2018. december 15., 13:45

Peter Kažimír mielőtt felállna a pénzügyminiszteri bársonyszékből, hogy felüljön a Szlovák Nemzeti Bank kormányzói trónusára, leadta utolsó költségvetési javaslatát. Ezt nemes egyszerűséggel különlegesnek nevezte, mert Szlovákia hosszú történelme során először fordul elő, hogy kiegyensúlyozottra tervezték. Hangsúlyozzuk: tervezték, merthogy mi is lesz a jövő év végén, azt csak néhány kiválasztott látja előre.

Fotó: Archívum

Kažimír hetedik alkalommal nyújtja be a parlament elé az ország költségvetését, s ezúttal valóban minimálisra sikerült a hiány, amit a kormányfő javaslatára el is tüntettek.

Innen elvettek, onnan hozzáadtak, hiszen politikailag szebben mutat a nulla, mint az egytizednyi deficit, és a papír amúgy is mindent elbír, és a polgár a felelősségteljes politikust láthatja, aki gondos gazdaként terelgeti Szlovákia nyáját.

Fotó: Archívum

Mindezt úgy, hogy a 2019‑es költségvetésnek több ágazata is nyertesnek érezheti magát, sőt a közszolgálatban is beígértek 10%‑os béremelést. Megtehetik, hiszen a szlovák gazdaság a válság utáni visszaesés óta folyamatosan bővül, az adó‑ és járulékbevételek – köszönhetően elsősorban a kisebb adóalanyoknak – viharos tempóban emelkednek. Igaz, a termelékenységi és teljesítményi mutatókat a betelepült multik hozzák.

A kiindulási számoknál meg is jegyzik, hogy a jövő évben a növekedést az export bővülésétől várják, amiben jelentős része lesz a Volkswagenben elindított új modelleknek, illetve a LandRover Jaguar termelésének.

Be is ígérték a 4,5%‑os gazdaságbővülést, miközben nem foglalkoztak azzal, hogy a növekedést lefelé korrigálhatja az USA és Kína, illetve Európa között kialakult kereskedelmi háború, vagy a Brexit hatása. Fő problémaként mindenképp számolhatunk a munkaerőhiánnyal, hiszen egyre nehezebb betölteni a keletkező munkahelyeket, miközben egyre többen vonulnak nyugdíjba.

A költségvetésre komoly hatással van, hogy a bérek növekedése gyorsabb a vártnál, 2019‑ben béremelkedés várható a közszférában és a magánvállalatoknál, elsősorban az ipar területén. Ami szintén meglepetésként hatott, az az infláció felgyorsulása volt. 2018 első kilenc hónapjában már 2,6% körül mozgott, így valószínű, hogy a 2019‑re tervezett 2,5%‑os infláció alulértékelt.

A jövő évi költségvetés továbbra is a közkiadások konszolidációjával számol. Már 2017‑ben is a mindenkori legalacsonyabb deficitével, a GDP 0,8%‑val számoltak. Ez csökkenne 0,1%‑ra, amit a kormányfő javaslatára korrigáltak egy szép kerek nullára.

A teljes közszférában 37 161 millió euró bevétellel számolnak, ami az előző évi tervhez képest 2 729 milliós, vagyis 7,3%‑os növekedést jelent. Ez elég durva emelkedésnek mutatkozik, főleg ha belegondolunk, hogy ennek zömét a mi adó‑ és járulékbefizetéseink teszik ki. Az előzetes eredmények alapján az idén a tervezetthez képest egymilliárddal többet tudtak beszedni, így az emelkedés a 2018‑as valósághoz viszonyítva csak 5% (1 773 millió euró). A kiadásokat 3,7%‑kal 37 258 millió euróra akarják emelni, így csak 97 millió euró hiány maradt volna.

Fotó: Archívum

Dőzsölő kormányzat

Ennyit a kiegyensúlyozott költségvetésről. Innentől viszont felejtsük el a 0 százalékos hiányt, mert ez a teljes közszféráról szól, az önkormányzatokkal, a biztosítókkal és a különböző intézetekkel egyetemben. A kormányzat számai azért már nem ennyire szépek, hiszen a hiánya 165 millió euróval, azaz 8,3%‑kal 2 138 millió euróra nő. Mégpedig úgy, hogy a 15 498 millió eurós bevételeknél 1 515 millió eurónyi (10,9%) növekedést, a 17 636 milliós kiadásoknál pedig 1 680 millió eurónyi (10,5%) emelkedést terveznek.

A minisztériumok közül kétségtelenül a védelmi tárca az egyik legnagyobb nyertes, hiszen költségvetése 581 millió euróval 1,66 milliárd euróra növekszik, ami a GDP‑hez viszonyítva 1,73%‑ot jelent, azaz közelítünk a NATO által megkövetelt két százalékhoz.

A szakértők kockázatokat látnak abban, hogy a minisztérium a megemelt eszközbeszerzéseket miként és mennyire átláthatóan lesz képes levezényelni.

A környezetvédelmi minisztérium esetében 348 millió euróval növekedhetnek a kiadások 540,6 millió euróra, amit az elindított EU‑projektekhez szükséges önrészekkel indokolnak. Ebben az esetben maga a számvevőszék is kockázatokat említ a programok irányításánál, mivel a vízvédelmi beruházásokat a projekt készenléti állapota, nem pedig a fontosságuk alapján indítják. Ugyancsak átláthatatlanok a szennyvízelvezetésre vonatkozó pályázatok, amelyeknél néhány esetben tízszeres túlárazásokat is megállapítottak.

A hulladékkezelés is nyitott kérdés, hiszen a szemétilleték emelésével a minisztérium Környezetvédelmi Alapja komoly bevételhez juthat (2019‑ben 15 millió, 2020‑ban 26 millió, 2021‑ben 75 millió), amelynek felhasználása még nem teljesen világos. A hulladékkezelésben amúgy is lógnak a botrányok, hiszen amiatt, hogy egy Zsolna melletti lerakatot nem zártak be, 2018 jú­niu­sában már kaptunk egy egymillió ­eurós büntetést az Európai Bíróságtól, és azóta napi ötezer eurót kell fizetnünk mindaddig, míg be nem zárják. Hasonlóan kockázatot jelent, hogy a vereknyei Dimitrovka‑lerakat elszigetelése során a költségek nem állnak meg a tervezett 34 millió eurónál.

Nyögjük az oktatást és az egészségügyet

Az iskolaügyi minisztérium költségvetését nem csökkentették, de nem is emelték, tehát várható, hogy az ágazatban továbbra sem mérséklődnek az intézmények fenntartásával kapcsolatos problémák. A kutatás és fejlesztés területén 2019‑ben, rövidlátó hozzáállással, csökkentik a kiadásokat.

Az egészségügyben továbbra sem várható megoldás a kórházak eladósodására, ami mostanra elérte a 760 millió eurót, úgy, hogy az év elején már volt egy 100 millió eurós adósságrendezés. Valószínűleg sok mindent megoldana, ha az állam a biztosítottjai után nem 4,5‑ször kevesebbet fizetne az egészségpénztárba, mint egy aktív polgár.

Képgalériánk:
Fotó: Archívum

A mezőgazdasági minisztérium úgy tervezte be az üzletláncokból befolyó bevételeket, illetve az erre kapcsolódó kiadásokat, hogy azt még jóvá sem hagyták. De a legnagyobb gond a kifizető‑ügynökség digitális átalakításával van, ahol fennáll a veszély, hogy a jövőben megvonják tőle az akkreditációt, és nem lesz, aki eljuttassa a gazdákhoz a 800 millió eurónyi közvetlen támogatást.

A közlekedési minisztériumban nincs vezetői válság, csupán hozza a szokásos többéves formáját, és állandó lemaradásban van az európai források felhasználásában. Az egyes területeket vizsgálva, az EU‑források kihasználtsága egyedül az utak építésénél kielégítő, de például a vasúti infrastruktúrák beruházásainál már hatalmasak a lemaradások (a 854 millió euróból csupán 76 milliót merítettek), és ezt 2019‑ben sem igyekeznek behozni. Veszélyként lehet értékelni a Zsolna és Rózsahegy közötti két igényes autópálya‑szakasz befejezését is, mert ha azt 2022‑nél tovább húzzák, elveszítjük a beruházás EU‑s forrásait.

A költségvetés egyik érdekessége, hogy bizonyára sokéves tapasztalatra építve, büntetésekből mintegy 33 millió euró bevételt terveznek.

A természetes személyeknek 2,8 millió, a jogi személyeknek 1,6 millió, az áfa‑fizetőknek 9,3 millió, a szociális járulék fizetőinek 15,6 millió euró büntetést kell majd befizetniük, amennyiben nem javulunk meg hirtelenjében.

Bevett gyakorlat a világ kormányzatainál, hogy az adósság alakulásakor általában nem az adósságtömeget, hanem az adósság GDP‑hez viszonyuló arányát vizsgálják, mozgásteret adva a kormányoknak.

A takarékos, meggondolt kormány képét rontja, hogy a szlovák közszféra adóssága 2019‑ben 1 752 millió euróval 45 719 millió euróra növekszik. Igaz, hogy ez 4 százalékos emelkedést jelent, de a gazdaság gyorsabb bővülése miatt a GDP‑hez viszonyítva mégis csökken az adósság mértéke, méghozzá 47,3%‑ra, azaz kikerül az alkotmánytörvényben meghatározott adósságfék szankcionáló sávjából.

Általánosságban elmondható, hogy a mostani jó időkben elég olcsón lehet kölcsönhöz jutni, amit az is mutat, hogy a kölcsöneink költségét mintegy 2,6%‑osra teszik, azaz a 2019‑es adósságszolgálatot 1 179 millió euróra tervezik. Tehát mindenképp lesz további kölcsönfelvétel, még ha kevesebb is annál a húszmilliárdnál, amit év közben az adósságfék eltörlésével egy időben forszíroztak.

Mostohagyermek önkormányzatok

Sokatmondó, hogy míg a kormány a saját kiadásainak 10 százalékos növelését tervezi, addig az önkormányzatok és a megyék kiadásainál csak 1,9–2,6%‑os emelkedést terveznek, ami jócskán alatta marad az ország gazdasági teljesítménye bővülésének. Ezeknek, az alapoknál képződő többleteknek, illetve még egyéb tényezőknek köszönhetően tudja elkövetni a kormányzat azt a mestercselt, hogy míg a saját büdzséjében növekszik a deficit, addig az összképben egy szép nullát tud kimutatni – papíron.

Az viszont nyilvánvaló, hogy Szlovákia fenntarthatóságát a kis‑ és középvállalatok, a kisemberek biztosítják. Látja ezt a kormány is, ezért számol azzal, hogy a természetes személyek adóbevételeiből a GDP növekedési rátájánál kétszer magasabb növekedést tervez.

„Mindössze” 3,4 milliárd adóbevételt (7,4%‑os növekedés), 8,1 milliárdnyi szociális (4% növekedés) és 4 milliárdnyi egészségpénztári (9,7%‑os növekedés) járulékot vár el tőlünk, természetes személyektől az állam, és végeredményben a 9 milliárdnyi áruforgalomra kivetett adók többségét is mi álljuk. Már csak az a kérdés, hogy miért nem minket szolgál ez a kormányzat?     

Az írás megjelent a Magyar7 2018/32. számában.  

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS