Kolek Zsolt: az MKP tervezete előremutatóbb a korábbi dokumentumoknál
POZSONY. A Magyar Közösség Pártja nyilvánosságra hozta és közvitára bocsátotta „A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei” című közel 70 oldalas dokumentumát. Annak véleményezésére portálunk Kolek Zsolt publicista-politikai elemzőt kérte fel.
Elsőként arról kérdeztük Kolek Zsoltot, hogy megítélése szerint mennyiben más az MKP stratégiai dokumentuma, mint a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala vagy a Most-Híd által korábban kidolgozott hasonló anyag. „Olyan helyzet alakult ki, amelyben a jövőképek versenyét látjuk, hiszen a Kerekasztal által összeállított dokumentumot hozzávetőleg három évvel ezelőtt Fiala János állította össze, a Most-Híd tavaly rukkolt elő a Vízió elnevezésű dokumentumával, az MKP pedig most mutatta be az önigazgatási koncepciós tervét, amelyben az önigazgatási modellt nem nevezi autonómiának. Ez utóbbi az előzőknél mindenképpen előremutatóbb, hiszen azoknál sokkal konkrétabb megoldási javaslatokat kínál. Ugyanis míg a Kerekasztal nemzeti tanácsokban, nemzeti közösségekben gondolkodik, a Most-Híd megmaradt a perszonális autonómiánál, a nyelvhasználattal, továbbá oktatási és kulturális jogokkal foglalkozik, addig az MKP a tömbben élő magyarságnak területi elvű önigazgatási modellt kínál, ami mindenképpen előrelépés a korábbi dokumentumokhoz képest. Persze, mindhárom dokumentum esetében a megvalósíthatósághoz törvénymódosításra lenne szükség. Az alkotmány ugyan nem zárja ki egy ilyen területi jellegű önigazgatási modell kialakítását, viszont a törvénymódosításhoz parlamenti háttér, támogatás kellene, az MKP azonban most parlamenten kívüli erő. Bugár Béla, a vegyespárt elnöke pedig szerdán azt nyilatkozta, hogy az MKP javaslatával nem kíván foglalkozni, saját frakciója azt a parlamentben nem fogja támogatni. Ezért is nagyon fontos, hogy ha a magyar közösségünk magáénak érzi ezt a stratégiai dokumentumot, akkor a 2016-os parlamenti választások során az MKP-t mindenképpen juttassa be a törvényhozásba“ – fogalmazott.
A politikai elemző az MKP bejelentésének időzítésével kapcsolatban elmondta: bár december elseje a magyarság számára jelképes történelmi gyásznapnak, Romániában pedig nemzeti ünnepnapnak számít – Gyulafehérváron aznap mondták ki Erdély Romániához való csatolását –, inkább nem állítana erdélyi párhuzamot. „Tény, hogy az autonómia egy olyan igény, ami már évtizedek óta jelen van a felvidéki magyarság körében, illetve annak a véleményformáló részénél. Más kérdés, hogy a közösségünk nagyobb része nem érti annak lényegét, azt nem érzi a magánénak. Az illetékeseknek a következő hetekben, hónapokban kialakuló társadalmi vita során kell megismertetniük azt a szélesebb közvéleménnyel. Az időzítésről annyit: nagyon fontos, hogy ez az autonómiakoncepció ne legyen az aktuálpolitika tárgya, tehát az ne telepedjen rá. Ezért az MKP bölcsen kivárta a különféle választások végét, és mivel most nincs kampányidőszak, remélhető, hogy a témára tényleg nem telepszik rá az aktuálpolitika. Most van tehát a legalkalmasabb idő arra, hogy a társadalmi vita ilyen politikai felhangoktól mentes legyen“ – magyarázta.
Berényi József, az MKP elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a szlovákiai magyarság utóbbi két évtizedben bekövetkezett drámai fogyása és Dél-Szlovákia rossz gazdasági helyzete is szükségessé tette a reformelképzelés kidolgozását. Ezzel kapcsolatban Kolek hangsúlyozta, hogy mindkét indokot lényegesnek tartja. „Az elmúlt húsz évben 110 ezer fővel fogyott a szlovákiai magyarság. Ha pedig ez a tendencia tovább tart, az már veszélyezteti a közösségünk létét. Mindenképpen kell tehát egy olyan önigazgatási modell, ami teret kínál arra, hogy a hazai magyarság megerősödjön, s a közösség a jövőben képes legyen energiáit mozgósítani. Egyfajta jövőképet ad tehát a szlovákiai magyarságnak. A tömbmagyarság részére egy olyan önigazgatási modellt kínál, aminek komoly jogkörei lennének az általános kisebbségi jogokon túl a kultúra, az oktatásügy és a nyelvhasználat kérdéseit illetően. Komoly állami hatáskörök kerülnének át a különleges jogállású regionális egységhez. Az etnikai szempontokon túl ez nem irányulna semmiféle Szlovákiában élő, más nemzetiségű polgár ellen, hiszen a szlovákságnak is érdeke az, hogy a regionalizmus megvalósuljon Szlovákiában. Mindenkinek a megélhetése, a gazdasági lehetőségeinek az összessége, az életszínvonala fontos, ezért a mostohán kezelt Dél-Szlovákiában élő szlovákok is a magyarokhoz hasonlóan elszenvedik a gazdasági problémákat, a nagy munkanélküliséget. Az MKP dokumentuma lehetőséget kínál arra is, hogy a beszedett adók helyben kerüljenek felhasználásra, fejleszthető legyen az infrastruktúra, a beruházókat tájainkra vonzó utak épüljenek, azaz fellendülhessen a régió, ami valamennyi adott térségben élő embernek az érdeke“ – fejtette ki.
Kolek Zsolt hangsúlyozta: az önrendelkezés és az önigazgatás között nagy különbség van. „Véleményem szerint az önigazgatás szót nem kell kerülni, mert az arról szól, hogy egy közösség saját autonóm hatáskörében dönt a saját jövőjéről. Az önrendelkezés azonban a politikai változást célozza meg. Azt gondolom, felelősségteljesen kijelenthetjük, hogy a szlovákiai magyarság Szlovákián belül képzeli el a jövőjét, tehát nem önrendelkezésre törekszik. Nem szeretne elszakadni az országtól, hanem egy önigazgatási modellt szeretne megvalósítani, amelyben a saját sorsát kézbe vehetné, fejlődés következhetne be. Ebből a szempontból a fogalmak pontos használata nagyon fontos. Más kérdés, hogy ez a tervezet miért nem használja az autonómia szót. Azt gondolom, hogy ezt is helyesen teszi, hiszen ha a szlovák közvélemény számára szeretnénk elfogadhatóvá tenni ezt a modellt, akkor arra is figyelni kell, hogy a szlovákság mit ért az autonómia szó alatt. A szlovákok a keserű történelmi tapasztalataikból azt a szerintem logikátlan következtetést szűrik le, hogy a szlovákiai magyarság el szeretne szakadni Szlovákiától, és az autonómia ennek az elszakadásnak az előszobája lenne. Tény viszont, hogy mi a többségi társadalommal akarjuk elfogadtatni ezt a koncepciót, ezért figyelembe kell venni, hogy milyen kifejezésekkel tudjuk ezt a legnagyobb hatékonysággal elérni“ – mondta.
A javaslattervezet két önkormányzati modell egyidejű megvalósítását indítványozza. Az átlagpolgár jellemzően nem nagyon ismeri és érti a személyi elvű kisebbségi kormányzat fogalmát és előnyeit. Ezért Kolek arra is rávilágított, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. „A személyi elvű autonómia, a kulturális autonómia sok tekintetben már megvalósult Szlovákiában, hiszen például adott a lehetőség arra, hogy magyar nyelven tanulhatunk az óvodától az egyetemig. Más kérdés, hogy a gyakorlatban milyen forráshiánnyal találkozunk és mennyiben sérülnek a vonatkozó jogok. Van egy kisebbségi nyelvhasználati törvény is, tehát a hétköznapokban már jelen vannak ezek az elemek. Ez az autonómiamodell annyiban kínál újat a szórványban vagy peremvidéken élő kisebbségeknek, hogy helyben különleges jogállású nemzeti kisebbségi (regionális) önkormányzatok jönnének létre, amilyenek működnek már Magyarországon. Azok a településen működő önkormányzat mellett rendelkeznének bizonyos hatáskörökkel, s a nemzeti kisebbség oktatását, kultúráját tudnák finanszírozni, döntési lehetőségük lenne. Beleszólhatnának abba, hogy ezek a kulturális és oktatási kérdések ne az adott kisebbség kárára valósuljanak meg“ – magyarázta.
Az elemző végül azt ecsetelte, mi minden kell ahhoz, hogy ez a koncepció megvalósulhasson. „Koncepcióváltásra, paradigmaváltásra lenne szükség a szlovák politikában, a többségi társadalomban és az azt képviselő társadalmi osztály részéről. Szlovákia ugyanis jelenleg nemzetállamként definiálja magát, s igazából egyetlen releváns szlovák politikai erő sem szeretne ezzel szakítani. Az MKP bejelentését követő társadalmi vita pontosan azt szolgálhatja, hogy egy kiskaput nyit a szlovák társadalom, a többségi társadalom felé, és sikerül visszájára fordítani ezt a negatív megítélést, s egy közös érdeket sikerül megteremteni a regionalizmus jegyében a szlovákok és a magyarok között. Szlovákiának érdeke, hogy regionális elvek érvényesüljenek a jövőben a közigazgatásban. Erre azonban jelenleg nincs esély, mert a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) politikusai a regionalizmus helyett sokkal inkább a centralizációt emlegetik, a saját politikai érdekeiket inkább úgy látják garantálva-képviselve, hogy három nagy megye jöjjön létre Pozsonnyal kiegészülve, mint amilyenek voltak a rendszerváltás idején. A jelenlegi meghatározó politikai erő a regionalizmussal pontosan ellenkező programot hirdetett meg. Ha azonban a politikai támogatottság felsorakozik a regionalizmus mögé, akkor ez nem egy etnikai elvű támogatottság lesz, hanem azt a többségi társadalomnak legalább egy része is támogatni fogja. Bízunk abban, hogy lesz egy ilyen jellegű változás. Olyan helyzetet kell előidézni, amikor az MKP, illetve a magyarokat képviselő politikai erő lesz a mérleg nyelve. Akkor ugyanis nagyobb súllyal lehet majd szerepelni az új kormány megalakításával kapcsolatos tárgyalásokon. Sajnos nem tartozik a jelenlegi szlovák jobboldal prioritásai közé az autonómiakoncepció felkarolása“ – zárta tájékoztatását Kolek Zsolt.
A politikai elemző az MKP bejelentésének időzítésével kapcsolatban elmondta: bár december elseje a magyarság számára jelképes történelmi gyásznapnak, Romániában pedig nemzeti ünnepnapnak számít – Gyulafehérváron aznap mondták ki Erdély Romániához való csatolását –, inkább nem állítana erdélyi párhuzamot. „Tény, hogy az autonómia egy olyan igény, ami már évtizedek óta jelen van a felvidéki magyarság körében, illetve annak a véleményformáló részénél. Más kérdés, hogy a közösségünk nagyobb része nem érti annak lényegét, azt nem érzi a magánénak. Az illetékeseknek a következő hetekben, hónapokban kialakuló társadalmi vita során kell megismertetniük azt a szélesebb közvéleménnyel. Az időzítésről annyit: nagyon fontos, hogy ez az autonómiakoncepció ne legyen az aktuálpolitika tárgya, tehát az ne telepedjen rá. Ezért az MKP bölcsen kivárta a különféle választások végét, és mivel most nincs kampányidőszak, remélhető, hogy a témára tényleg nem telepszik rá az aktuálpolitika. Most van tehát a legalkalmasabb idő arra, hogy a társadalmi vita ilyen politikai felhangoktól mentes legyen“ – magyarázta.
Berényi József, az MKP elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a szlovákiai magyarság utóbbi két évtizedben bekövetkezett drámai fogyása és Dél-Szlovákia rossz gazdasági helyzete is szükségessé tette a reformelképzelés kidolgozását. Ezzel kapcsolatban Kolek hangsúlyozta, hogy mindkét indokot lényegesnek tartja. „Az elmúlt húsz évben 110 ezer fővel fogyott a szlovákiai magyarság. Ha pedig ez a tendencia tovább tart, az már veszélyezteti a közösségünk létét. Mindenképpen kell tehát egy olyan önigazgatási modell, ami teret kínál arra, hogy a hazai magyarság megerősödjön, s a közösség a jövőben képes legyen energiáit mozgósítani. Egyfajta jövőképet ad tehát a szlovákiai magyarságnak. A tömbmagyarság részére egy olyan önigazgatási modellt kínál, aminek komoly jogkörei lennének az általános kisebbségi jogokon túl a kultúra, az oktatásügy és a nyelvhasználat kérdéseit illetően. Komoly állami hatáskörök kerülnének át a különleges jogállású regionális egységhez. Az etnikai szempontokon túl ez nem irányulna semmiféle Szlovákiában élő, más nemzetiségű polgár ellen, hiszen a szlovákságnak is érdeke az, hogy a regionalizmus megvalósuljon Szlovákiában. Mindenkinek a megélhetése, a gazdasági lehetőségeinek az összessége, az életszínvonala fontos, ezért a mostohán kezelt Dél-Szlovákiában élő szlovákok is a magyarokhoz hasonlóan elszenvedik a gazdasági problémákat, a nagy munkanélküliséget. Az MKP dokumentuma lehetőséget kínál arra is, hogy a beszedett adók helyben kerüljenek felhasználásra, fejleszthető legyen az infrastruktúra, a beruházókat tájainkra vonzó utak épüljenek, azaz fellendülhessen a régió, ami valamennyi adott térségben élő embernek az érdeke“ – fejtette ki.
Kolek Zsolt hangsúlyozta: az önrendelkezés és az önigazgatás között nagy különbség van. „Véleményem szerint az önigazgatás szót nem kell kerülni, mert az arról szól, hogy egy közösség saját autonóm hatáskörében dönt a saját jövőjéről. Az önrendelkezés azonban a politikai változást célozza meg. Azt gondolom, felelősségteljesen kijelenthetjük, hogy a szlovákiai magyarság Szlovákián belül képzeli el a jövőjét, tehát nem önrendelkezésre törekszik. Nem szeretne elszakadni az országtól, hanem egy önigazgatási modellt szeretne megvalósítani, amelyben a saját sorsát kézbe vehetné, fejlődés következhetne be. Ebből a szempontból a fogalmak pontos használata nagyon fontos. Más kérdés, hogy ez a tervezet miért nem használja az autonómia szót. Azt gondolom, hogy ezt is helyesen teszi, hiszen ha a szlovák közvélemény számára szeretnénk elfogadhatóvá tenni ezt a modellt, akkor arra is figyelni kell, hogy a szlovákság mit ért az autonómia szó alatt. A szlovákok a keserű történelmi tapasztalataikból azt a szerintem logikátlan következtetést szűrik le, hogy a szlovákiai magyarság el szeretne szakadni Szlovákiától, és az autonómia ennek az elszakadásnak az előszobája lenne. Tény viszont, hogy mi a többségi társadalommal akarjuk elfogadtatni ezt a koncepciót, ezért figyelembe kell venni, hogy milyen kifejezésekkel tudjuk ezt a legnagyobb hatékonysággal elérni“ – mondta.
A javaslattervezet két önkormányzati modell egyidejű megvalósítását indítványozza. Az átlagpolgár jellemzően nem nagyon ismeri és érti a személyi elvű kisebbségi kormányzat fogalmát és előnyeit. Ezért Kolek arra is rávilágított, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. „A személyi elvű autonómia, a kulturális autonómia sok tekintetben már megvalósult Szlovákiában, hiszen például adott a lehetőség arra, hogy magyar nyelven tanulhatunk az óvodától az egyetemig. Más kérdés, hogy a gyakorlatban milyen forráshiánnyal találkozunk és mennyiben sérülnek a vonatkozó jogok. Van egy kisebbségi nyelvhasználati törvény is, tehát a hétköznapokban már jelen vannak ezek az elemek. Ez az autonómiamodell annyiban kínál újat a szórványban vagy peremvidéken élő kisebbségeknek, hogy helyben különleges jogállású nemzeti kisebbségi (regionális) önkormányzatok jönnének létre, amilyenek működnek már Magyarországon. Azok a településen működő önkormányzat mellett rendelkeznének bizonyos hatáskörökkel, s a nemzeti kisebbség oktatását, kultúráját tudnák finanszírozni, döntési lehetőségük lenne. Beleszólhatnának abba, hogy ezek a kulturális és oktatási kérdések ne az adott kisebbség kárára valósuljanak meg“ – magyarázta.
Az elemző végül azt ecsetelte, mi minden kell ahhoz, hogy ez a koncepció megvalósulhasson. „Koncepcióváltásra, paradigmaváltásra lenne szükség a szlovák politikában, a többségi társadalomban és az azt képviselő társadalmi osztály részéről. Szlovákia ugyanis jelenleg nemzetállamként definiálja magát, s igazából egyetlen releváns szlovák politikai erő sem szeretne ezzel szakítani. Az MKP bejelentését követő társadalmi vita pontosan azt szolgálhatja, hogy egy kiskaput nyit a szlovák társadalom, a többségi társadalom felé, és sikerül visszájára fordítani ezt a negatív megítélést, s egy közös érdeket sikerül megteremteni a regionalizmus jegyében a szlovákok és a magyarok között. Szlovákiának érdeke, hogy regionális elvek érvényesüljenek a jövőben a közigazgatásban. Erre azonban jelenleg nincs esély, mert a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) politikusai a regionalizmus helyett sokkal inkább a centralizációt emlegetik, a saját politikai érdekeiket inkább úgy látják garantálva-képviselve, hogy három nagy megye jöjjön létre Pozsonnyal kiegészülve, mint amilyenek voltak a rendszerváltás idején. A jelenlegi meghatározó politikai erő a regionalizmussal pontosan ellenkező programot hirdetett meg. Ha azonban a politikai támogatottság felsorakozik a regionalizmus mögé, akkor ez nem egy etnikai elvű támogatottság lesz, hanem azt a többségi társadalomnak legalább egy része is támogatni fogja. Bízunk abban, hogy lesz egy ilyen jellegű változás. Olyan helyzetet kell előidézni, amikor az MKP, illetve a magyarokat képviselő politikai erő lesz a mérleg nyelve. Akkor ugyanis nagyobb súllyal lehet majd szerepelni az új kormány megalakításával kapcsolatos tárgyalásokon. Sajnos nem tartozik a jelenlegi szlovák jobboldal prioritásai közé az autonómiakoncepció felkarolása“ – zárta tájékoztatását Kolek Zsolt.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
