Kiska változást akar a Legfelsőbb Bíróságon
Andrej Kiska meg van győződve arról, hogy az emberek változást akarnak az igazságügyben. „Választott köztársasági elnökként jogom van a Bírói Tanács tagjaitól azt kérni, hogy értsék meg, milyen hatalmas felelősséggel bírnak. A Bírói Tanács tagjaira apellálok: úgy szavazzanak, hogy visszatérjen az igazságszolgáltatás iránti bizalom" – jelentette ki mai pozsonyi sajtótájékoztatóján.
Kiska szerint a bíráknak május 19-én, hétfőn esélyük nyílik arra, hogy döntsenek az igazságügy megváltoztatásáról, hisz az nem igazán élvezi a polgárok bizalmát. „A bíráknak meg kell változtatniuk a bíróságokon uralkodó viszonyokat. Hétfőn ezt vagy elkezdik, vagy elszalasztják az alkalmat" – hangoztatta.
A júniusban hivatalba lépő államfő emlékeztetett: a bírói hatalom a kormányéhoz, a parlamentéhez és az államfőéhez hasonlóan a polgároktól származik. Véleménye szerint az igazságszolgáltatásnak a társadalom gerincét kellene képeznie, s garantálni kellene azt, hogy a törvény mindenkire egyformán vonatkozik. „Támaszt kellene jelentenie, s biztonságot kellene adnia, hogy a társadalom megbünteti a törvénytelenséget és hogy az embereknek van hová fordulniuk" – fűzte hozzá.
Kiska szerint a bíráskodás élén okos, erkölcsileg feddhetetlen, köztiszteletben álló személyiségeknek kellene állniuk. Úgy véli, lehetőséget kellene adni arra, hogy az államfő egy ilyen személyt nevezzen ki a Legfelsőbb Bíróság élére. „Olyan embert, aki nemcsak a Bírói Tanács tagjainak, a bíráknak a bizalmát élvezi, hanem Szlovákia polgáraiét is" – fogalmazott.
A Legfelsőbb Bíróság elnökét, aki egyúttal a Bírói Tanács elnökévé is válik, május 19-én választják meg. Az indulók között van Jana Bajánková bírónő, Tomáš Borec igazságügyi miniszter jelöltje, továbbá az említett két tisztséget jelenleg betöltő Štefan Harabin, valamint Zuzana Ïurišová, a Nyitott igazságügyért (ZOJ) bírói szövetség jelöltje.
Harabin öt évre szóló megbízatási időszaka június 23-án ér véget. A jelenlegi szabályok szerint utódját a Bírói Tanács tagjai választják meg. A kormánypárt és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) által beterjesztett alkotmánymódosító indítvány a két említett elnöki tisztség szétválasztását javasolja.
