Kiska: meg kell erősítenünk az állam iránti bizalmat

 

„Azt ígértem a polgároknak, hogy válaszokat kérek majd. Be kell ismernem, hogy elnökként sem kaptam olyan válaszokat, amelyek megnyugtathatnák az embereket. A nagy botrányokban, mint amilyen például a Gorilla-ügy vagy az emissziós botrány, nagyon gyorsan el kell jönnie annak a napnak, amikor azt mondjuk: itt vannak a valódi eredmények. Vagy mondjuk azt a polgároknak, hogy bocsánat, nem tudjuk és nem is fogjuk tudni az igazságot, képtelenek vagyunk ezt kideríteni. Ez is jobb, mint jogi kiskapukkal próbára tenni az emberek türelmét” – mondta a köztársasági elnök.

A politikusoknak azt tanácsolta, végre szánják rá magukat az igazság kimondására, hogy a Gorilla-üggyel kapcsolatos információkkal miként is bántak. „Nevezzük nevén, hogy mi nem működött, mi van rosszul felállítva. Dokumentáljuk az egész folyamatot, amely 9 évvel ezelőtt kezdődött. Azt gondolom, hogy az emberek jobban fogadják azt, ha megmondjuk nekik az igazat” – hangsúlyozta.

Az elnök szerint a pénz és a befolyás játszanak szerepet ott, ahol a törvénynek kellene. „Az emberek képesek sok dolgot megérteni, képesek harcolni a kedvezőtlen körülmények ellen, de tudniuk kell, hogy a törvény előtt mindnyájan egyformák vagyunk, nem csak formálisan, hanem a való világban. Miért élvez másoknál nagyobb védelmet a Váhostav-SK vállalat? A postafiókcégek mögé búvó emberek elérhetetlennek tűnnek. Van, aki elveszti az állását, mások tovább folytatják tevékenységüket. Ebben végre miért nem tesznek rendet?” – kérdezte az államfő.

Kiska azonban elismeri, hogy – részben az igazságügy terén történt változásoknak köszönhetően – látja a fényt az alagút végén. „Ez azonban nem elég. Az Európai Unió a bíróságainkat a legrosszabbak egyikének nevezte, s további változások nélkül a polgárok nem tartják majd tiszteletben a bíróságokat. Igazságügyünkben azonban sok tisztességes és erkölcsös bíró van, akik megérdemlik, hogy ne feledkezzünk meg róluk” – tette hozzá.

Az alkotmánybírák kinevezésének elutasítása kapcsán bírálta, hogy nem a parlament fordult az Alkotmánybírósághoz, hanem az általa ki nem nevezett jelöltek. Az államfő ezt tartaná legitimnek. Eközben azt kívánja, hogy az Alkotmánybíróság a ki nem nevezett jelöltek ügyében mielőbb döntsön, s az ügyet egy érthető és végrehajtható döntéssel zárja le.

 

Szlovákiának erkölcsi kötelessége segíteni a menekülteknek – jelentette ki Andrej Kiska. „Szlovákia nem a belépőország és nem is célország. Szinte semmilyen tapasztalatunk sincs ezzel kapcsolatban, és minden évben minimális számban adunk menedékjogot. Viszont erős szavakkal és kategorikus ítéletekkel állunk a problémához. Érdemes lenne az ilyen jellegű vita során egy pillanatra elhalkulni, és aztán megkülönböztetni az emberi lényeket – gyermekeket, nőket, férfiakat, akik nem a jobb élet reményében menekülnek, hanem azért, mert célzott gyilkosságok miatt közvetlen életveszélyben vannak” – mondta az államfő.

Kiska hangsúlyozta, a menekültekről szóló vita rólunk is szól. „Döntésünk gesztus értékű lesz. Mondjuk csak meg, hány embernek tudunk segíteni és hogyan tudunk alapvető emberi szolidaritást mutatni” – fogalmazott a köztársasági elnök. A másik oldalon elismeri, hogy a kvóták, amelyek alapján szétosztják a menekülteket az uniós tagállamok között, nem a perspektivikus és helyes megoldást jelentik.

Az államfő beszédében az egészségügyről is szót ejtett. Mint mondta, a rend és az átláthatóság az egészségügyben nem ideológia tárgyát képezik, hiszen nélkülük semmilyen rendszer sem fog jobban működni. Kiskának meggyőződése, hogy az államnak lehetősége van rendet és igazságot teremteni az ágazatban, és emiatt felelősséggel tartozik a polgárok felé. „Ez csak azon emberek akaratának és hajlandóságának a kérdése, akik az egészségügyi tárcát irányítják” – véli.

Az elnök kritizálta az egészségügyi berendezések beszerzését. „Miért úgy teszik közzé az Általános Egészségbiztosító szerződéseit, hogy azok csak formálisan tesznek eleget az átláthatóság kritériumának? Ha a kompetens személyek úgy akarnák, képesek lennénk mindezt megtenni, mivel másutt is képesek voltak erre. A rend és az átláthatóság az egészségügyben nem politikai meggyőződés kérdése, hanem az emberek, az egészség és az élet iránti tiszteleté” – hangsúlyozta.

Kiska nem kerülte ki az oktatásügy témáját sem, különösen az alapiskolák témáját, amely szerinte háttérbe szorult. „Kimutatható, ha a gyermekek szociális szempontból gyengébb környezetből származnak, az iskolában rosszabb eredményeket fognak elérni. Szerintem ez figyelmeztető adat” – mondta a köztársaság elnök, aki nem elégedett az oktatásügy irányával. „Amit az alapiskolában elrontunk, azt nem menti meg a középiskola sem. Úgy tűnik, éppen az alapiskola az, amelynek rövid időn belül erős impulzusra lesz szüksége” – véli az elnök.

Andrej Kiska beszédében csak egy rövid megálló erejéig foglalkozott a szlovákiai kisebbségekkel, a téma kapcsán a roma gyerekek integrációjának szükségességét hangsúlyozta, a magyar kisebbség helyzetére nem tért ki. Az ország a visegrádi csoporton belüli együttműködéséről beszélve ugyanakkor említést tett Magyarországról is, úgy fogalmazott: Szlovákia nagyon jó kapcsolatokat ápol Magyarországgal, amely már egy ideje „nem idézi fel a múlt szellemeit”.

 

 

Az elnök beszédében a második nyugdíjpillér megnyitására is reagált, mint mondta, a politikusok nagy szolgálatot tennének Szlovákia lakosainak, ha biztonságot és előreláthatóságot alakítanának ki a nyugdíjrendszerben.

A másik oldalon a köztársasági elnök megdicsérte a 2010-től hatalmon levő mindkét kormányt. „2010 óta mindkét kabinetnek köszönhetően ellenőrizés alatt vannak a közpénzek, és elmondhatjuk, hogy a honatyáknak, a parlamentnek és a kormánynak a következő választási időszakban lehetőségük lesz áttörő módon hozzájárulni Szlovákia jövőjéhez” – hangsúlyozta Kiska. Megemlítette az ország azon kötelezettségvállalását is, hogy 2017-re kiegyensúlyozott állami költségvetést kell elérni. „Azon döntések oldalára állok, amelyek a stabilitáshoz vezetnek bennünket. Nehezebb időkben szükség van a felelősségteljes gazdálkodásra, hogy jobban felkészültek legyünk, ha jönne a következő válság” – mondta a kormányfő.

Kiska rámutatott, hogy ma a társadalomban az az érzés uralkodik, hogy a legrosszabb helyzeten már túljutottunk. „A gazdaság olyan tempóval fejlődik, amely egyike a leggyorsabbaknak az eurozónában. Megegyezés van a társadalmi problémákkal kapcsolatban is. Szlovákia megtett bizonyos utat, de mintha fáradság vagy lemondás lenne úrrá rajtunk. Az emberek eljárnak szavazni, de kicsi a reményük, hogy valami változás történik nálunk” – mondta a köztársasági elnök.

Andrej Kiska leszögezte, a választások előtt nem ad majd javaslatokat azzal kapcsolatban, kit válasszanak az emberek, viszont arra fogja biztatni őket, hogy járuljanak az urnák elé. „Arra fogom buzdítani a polgárokat, hogy minél nagyobb igényeik legyenek a politikai pártok programjával és kötelezettségeikkel szemben. Meg kell újítanunk a polgároknak saját államukba vetett bizalmát. Ez csak akkor sikerülhet, ha igényesek leszünk és minőségi változást érünk el” – véli az elnök.

Az államfő jelezte: a jövőben minden év júniusában meg kívánja tartani országértékelő beszédét. A múltban az elnökök csak kivételes esetekben éltek alkotmány adta jogukkal és tartottak beszédet a parlamentben.