Kiska aláírta az első törvényt, jóváhagyta az új választási szabályokat
A jogi normák megszabják a választási kampányokra költhető anyagiak plafonját, bevezetik a valamennyi szavazásra érvényes kampánycsendet, és a politikai pártok finanszírozását a választások kapcsán ellenőrző állami bizottságot hoznak létre.
A politikai pártok és mozgalmak a parlamenti választások kampányára legfeljebb 3 millió eurót költhetnek majd. Az államfő-jelöltnek meg kell elégednie legfeljebb 500.000 euróval. A regionális és helyhatósági választások jelöltjei is ugyanennyit költhetnek majd a kampányukra. Ha a pártok vagy a jelöltek túllépik ezt a határértéket, akkor több ezer eurós pénzbírságot kaphatnak.
Több ezer eurós pénzbírságok róhatók majd ki más törvénysértésekért is. A választások menetére és a pártok finanszírozására 14 tagú állami bizottság felügyel majd, amelynek 10 tagját a parlamentbe bejutó pártok, azaz 5 tagot a koalícióhoz tartozók, 5 tagot pedig az ellenzékiek javasolhatnak. További 1-1 bizottsági tagot az SZK Alkotmánybíróságának elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a főügyész és az Állami Számvevőszék (NKÚ) elnöke jelölhet majd. A bizottság szabja majd ki a törvénysértésekért járó büntetéseket.
Újdonságnak számít, hogy a pártoknak és a jelölteknek áttekinthető számlával kell majd rendelkezniük, amelyeken ellenőrizhető a pénzmozgás és az adományozók kiléte. A törvény a szavazatvásárlásról is rendelkezik. Az efféle tett nem maradhatna büntetlenül. Az sem történhet meg, hogy az egyik párt közvetlenül a regisztráció előtt ellopja a másik párt nevét.
A jogszabály valamennyi választásra vonatkozólag 48 órás kampánycsendet vezet be. A szavazás előtt két héttel és a választások napján tilos lesz a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatások eredményeinek a közzététele. Ha a voksolás kétfordulós, akkor ez a tilalom az első kör előtt két héttel és a második forduló előtt egy héttel lesz érvényben.
További újdonságnak számít a polgármesterek műveltségi cenzusa. Érvényben lesz majd tehát az, hogy csak az a jelölt válhat polgármesterré, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A képviselők többsége úgy véli, hogy az ezt a tisztséget betöltő személyeknek nem szabadna írástudatlannak lenniük.
A törvény ezen passzusa miatt alkotmánybírósághoz akar fordulni Daniel Lipšic (NOVA) képviselő, mert úgy véli, ez a kitétel alkotmányellenes. A beadványhoz szükséges aláírásgyűjtést a parlament jövő heti ülésén kezdi meg a képviselő. Maga a belügyminiszter, Robert Kaliòák (Smer-SD) is alkotmányellenesnek minősítette a műveltségi cenzus bevezetését, a miniszter úgy véli, a megválaszthatóságot nem lenne szabad korlátozni. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a javaslat nem tőle származik, és nem ő szavazta meg. A műveltségi cenzus bevezetését Dušan Bublavý (Smer-SD) képviselő terjesztette be. Ha Daniel Lipšic kellő támogató aláírást tud összegyűjteni, akkor az alkotmánybíróság mondja majd ki, hogy sérti-e, vagy pedig megfelel az alkotmánynak a műveltségi cenzus.
