Kiska 100 napja: az államfő nem veszített a népszerűségéből

Az államfőválasztáson kudarcot valló Robert Fico kormányfő a választások előtt gyakran hangoztatta, hogy Kiska az ellenzék meghosszabbított keze és a külpolitika kalandora lesz. Ján Baránek politológus szerint Kiska száz napja alatt nem igazolódtak be Fico előrejelzései.

„Erről majd akkor beszélhetünk, ha a kormánypártnak elkezdi visszaadni a törvényeket, és figyelembe veszi az ellenzék kifogásait, most még túl korán van“ – állítja Baránek. Kiska elnök eddig csupán egyetlen törvényt vétózott meg. Elutasította, hogy a Bírói Tanácsban titkos legyen a szavazás, s így a parlamentnek visszaadta a bíráktól és ülnökökről szóló törvényt. A kormánypárti képviselők azonban megtörték a vétóját.

Kiskának a kormánypárt képviselőitől eltérő véleménye volt az alkotmánybírák kinevezéséről is. A parlament által megválasztott hat jelölt közül ugyanis csak egyetlen bírónőt nevezett ki. Ez a lépése nem nyerte el a parlament alkotmányjogi bizottsága elnökének, a kormánypárti Róbert Madejnek, továbbá Ficónak és Paška házelnöknek a a tetszését sem. Az öt elutasított jelölt pedig az Alkotmánybírósághoz fordult panaszával. Baránek szerint azonban ez jó elnöki lépés volt, amely után végre tisztázni kellene, hogy az állam az elnöki rendszert vagy a jelenlegi parlamenti demokráciát választja-e.

Kiska röviddel a posztra kerülése után megváltoztatta a Bírói Tanács összetételét is, azaz lecserélte annak 3 tagját, akiket még az elődje, Ivan Gašparoviè jelölt. Az államfő azt is bejelentette, hogy ezentúl szigorúbban ellenőrzi majd az általános bírójelöltek alkalmasságát. Emiatt augusztusban nem nevezte ki egy bírónőt, akik azon a bíróságon vált a pályázat győztesévé, ahol az anyja is dolgozik.

Kiska az eddigi külföldi szolgálati útjai során megismerkedett a magyar, cseh, lengyel és osztrák elnökkel. Szeptemberben résztvett a walesi NATO-csúcstalálkozón, ahol a szövetségeseket tájékoztatta: Szlovákia az eddiginél több pénzt fordít majd a védelemre. Egyúttal felkínálta egy poprádi (Poprad) logisztikai központ létesítését a NATO céljaira.
Megmutatkozott az, hogy a külpolitika egyáltalán nem Kiska gyenge oldala, hiszen eddig egyetlen hibát sem vétett, míg Ivan Gašparoviè többször is hibázott. „Az államfő olyan ember, aki világosan tudatosítja, hogy Szlovákia a Nyugat, az Európai Unió és a NATO részét képezi, s aszerint viselkedik és beszél“ – véli a parlament külügyi bizottságának az elnöke, František Šebej (Most-Híd).

Ján Baránek úgy véli, hogy Kiska elnöki beiktatása óta nincs összhang az államfő és a kormányfő között Szlovákia külpolitikájának az irányultságát illetően, s ez az eltérés az ukrajnai válsággal kapcsolatos álláspontok terén is megmutatkozik. Baránek szerint erre példa, hogy Fico önmagát szankcióellenesnek nevezte, és kijelentette: ellenzi a szlovákiai NATO-bázis kiépítését is.

Kiska népszerűsége a polgárok körében az ukrajnai helyzettel kapcsolatos álláspontja ellenére is töretlen – véli Baránek. A Polis Slovakia augusztusi felmérése szerint Kiska a 2. legnépszerűbb politikus volt Szlovákiában. Benne a válaszadók 20,5, míg Robert Ficóban a megkérdezettek 34 százaléka bízik. Kiska a polgárokkal rendszeresen társalog a Facebook közösségi oldalon, ahol több mint 130 ezer rajongóra tett szert. A havi keresetét pedig a szükséghelyzetben levő embereknek ajándékozza, és többször találkozott is velük.
„Eddig semi olyat nem tett, ami csökkentené a támogatottságát. Ellenkezőleg: emberséges elnöknek látszik. Hiszem, hogy sok ember számára szimpatikusnak tűnhet“ – állítja Baránek.

Ugyanakkor a politológusnak nem tetszik Kiska családvédelemről szóló referendummal kapcsolatos hozzáállása. Az a Családért Társulás műhelyéből származik, s eddig több mint 400 ezren írták alá. Az államfő azonban a népszavazás kérdéseit az Alkotmánybírósággal vizsgáltatja ki.