Kisebbségpolitika máshogy - Változik a status qou

Ma többen reagáltak a kormány emberi jogi, nemzeti kisebbségi és nemi egyenlőségi tanácsának döntésére, melynek értelmében megváltozott a kormányhivatal mellett működő kisebbségi bizottság statútuma. Ezentúl minden kisebbségnek csak egy szavazata lesz a bizottságban. Ami eddig csupán terv volt, valósággá vált.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a délután folyamán nyilvánosan elítélte a tanács döntését. „A megígért status quo megőrzése nem reális, akiknek voltak még kétségei a múltban, most már láthatják, mi a valós helyzet. Az ötszázezres magyarságot ugyanolyan szinten kezelik ezután, mint például a háromezres német közösséget. Ez azt jelenti, hogy a kormány teljesen érzéketlen az arányok iránt, illetve politikai indíttatásból kívánja előtérbe helyezni az alacsonyabb létszámú kisebbségeket, ezzel a nagyobb közösségeket, leginkább a magyarokat hátrányba szorítva. Nyilván így akarják zsarolni a nagyobb közösségeket" – vélekedik Berényi.

Petőcz Kálmán, az emberi jogi, nemzeti kisebbségi és nemi egyenlőségi tanács magyar tagja megpróbálta megakadályozni a döntést. Javasolta, hogy vegyék le a napirendről az ominózus programpontot. Csupán egy szavazat hiányzott az indítvány elfogadásához. A jelenlévők közül 14 személy megszavazta Petőcz javaslatát, 15 azonban ellene szavazott, 4 bizottsági tag pedig tartózkodott.

„Az volt a procedurális javaslatom, hogy napolják el ezt a kérdést, és jöjjön létre egy munkacsoport, amit egy független szakértő, nem pedig Jedlièková asszony vezetne. Javasoltam: ezen a munkacsoporton belül beszéljék meg, hogy a kisebbségek képviselői közül kinek mi baja, mert mindenkinek van valamilyen problémája! Aztán a tárgyalások után pár hónappal napirendre kerülhetne valamilyen módosítás. Sajnálatos módon  javaslatomat a tanácsülést vezető Tomáš Borec igazságügyi miniszter nem támogatta, pedig igazságos indítvány volt. Az emberi jogi tanács tagjainak nagy része ugyan támogatta, ám így is elbukott, mivel a szükségesnél eggyel kevesebb volt a támogató szavazat" – elevenítette fel a történteket Petőcz Kálmán.

A kisebbségügyi szakértő a további lépéséről még nem döntött. „Azt nem tudom, hogy ezek után mi fog történni, mert ez teljesen jogellenes, nincs összhangban a kisebbségi keretegyezménnyel. Itt sok dolog problémás. Kérdéses, hogy az egyes kisebbségek különféle szervezetei, köztük a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mit lép majd. Én saját jogköröm alapján annyit tudok tenni, hogy talán tiltakozó levelet küldök, vagy másként lépek. Ezt a történtek kiértékelése után döntöm majd el“ – magyarázta.

Petőcz Kálmán azt pozitívan értékeli, hogy  a többi civil szervezet képviselője a tanácsban szolidáris volt vele. „A tanács valamennyi civil szervezeti tagja megtámogatta a javaslatomat. Nem igaz az, hogy a magyarokkal senki sem vállal szolidaritást, ám a szolidaritásért meg kell dolgozni. Még a minisztériumokból is voltak olyanok, akik bizonyos témákban csaknem a mi álláspontunkat képviselték, de javaslatunk elfogadásához egy-két szavazat mindig hiányzott. A tanácsülésen 12 napirendi pont szerepelt, a többi között napirendre került még a dotációs rendszer és a keretegyezményhez készített szlovákiai országjelentés, ami afféle „Patyomkin-képet“ fest az egész helyzetről, mintha Szlovákiában minden szép és jó lenne. Csakhogy az egyes kisebbségek saját maguk helyzetéről írt jelentései, amelyek szintén napirenden voltak, teljesen más képet mutatnak a szlovákiai állapotokról. A kormány egyrészt elfogadta az ideális helyzetet mutató jelentést, másrészt tudomásul vette a kisebbségek saját helyzetértékelését, ami teljesen más képet mutat, s felvet egy csomó megoldásra váró problémát, ami a kormánykörökben sajnos süket fülekre talál“ – közölte Petőcz Kálmán, aki a tegnapi tanácskozáson „Pered-ügyet“ is felvetette. A belügy- és a kulturális minisztérium illetékesei gyakorlatilag semmilyen komoly ellenérvet nem tudtak felhozni – tette hozzá.

„Természetesen ennek ellenére nem ment át az indítvány, hogy korábbi döntése megváltoztatását javasolja a kormánynak a tanács. A peredi tábla ügye azonban nem számít teljesen veszett ügynek. Mivel formálisan itt még mindig demokrácia van, a döntést meg lehet támadni egyéb fellebbviteli fórumokon. A kérdés csak az, hogy ki, milyen szakmai színvonalon teszi ezt meg“ – szögezte le a kisebbségügyi szakértő.

Pék László a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, a kisebbségi bizottság tagja azt mondja, nem jók a kilátások, többek között azért sem, mert a magyar kisebbség támogatását alaposan lecsökkentették. A vártnál legalább 300 ezer euróval kevesebb pénz jut nekünk. Pontos összeget ma még senki nem tud mondani. „Szlovákia gazdasági helyzetének függvénye, hogy a kisebbségi támogatási keret mekkora lesz. Ettől függ az is, hogy magyar kisebbségnek mekkora összeget adnak. Mivel megszorítások vannak, csökkennek a támogatások is. Kérdés, mindez állandósul-e a Fico-kormány idején, s ezt  meddig lehet így tűrni?! Felmerül az a kérdés is, hogy meddig lehet tűrni a jogaink megcsorbítását és a kisebbségi oktatásügyünk terén bekövetkező megszorításokat. Időszerű az oktatási törvény módosítása, ami a kormány erejétől függően további megszorításokkal párosul. Kisebbségünk kénytelen szembenézni ezzel helyzettel, ami ellen azonban rövidesen lépnünk kell!“ – szögezte le az SZMPSZ elnöke.

Pék aggasztónak tartja azt is, hogy ezentúl minden nemzetiségnek csak egy szavazata lehet a kormányhivatal mellett működő kisebbségi bizottságban.

„Erről az a véleményem, hogy az állami hivatalokban és intézményekben a kisebbségek valós képviselete nincs megoldva. Ugyanez érvényes az oktatásügy területén a különféle szakmai háttérintézmények és a kormány, illetve az oktatásügyi minisztérium tekintetében is. Ez a képviselet nem felel meg a valós súlyunknak,  mindenütt rendkívüli módon alulreprezentáltak vagyunk. Úgy érzem, hogy a Fico-kormányzat alatt a status quo is sérül, ezért más megoldást kell találni! Ha az állami intézményekben nem tudjuk megfelelően képviseltetni magunkat, akkor a regionális önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok jelenthetik a megoldást. Szerintem arra kellene az energiáinkat összpontosítani, hogy a helyi vagy a megyei önkormányzatokban az eddiginél jobban tudjuk az érdekeinket érvényesíteni, mert úgy látom, hogy ez az állami vonal nekünk így nem megfelelő“ – fejtette ki portálunknak Pék László.

Berényi József úgy véli, hogy az eddiginél jóval szorosabb együttműködésre van szükség a szlovákiai magyar közösségben, mert az utóbbi időben sajnos egymástól elzárkózva folytatja tevékenységét a politika és a politikusok, illetve a civilek. „Meg kell találni a módját, hogyan lehet e két területet intézményesen összekötni, mert látjuk, olykor a politikusokat támadják, máskor a civileket. Láthatjuk, hogy ha a kormány ezt akarja csinálni, még partnereket is talál magának más kisebbségekben. Ez ellen csak akkor tudunk tenni, ha megfelelően koordináljuk lépéseinket, és egymást kiegészítve, nem pedig egymással szemben cselekszünk" – szögezte le. Hozzátette: kormányváltásra van szükség ahhoz, hogy ezek a dolgok megváltozzanak. Berényi szerint 2016-ig fel kell készülni a helyzet megváltoztatására, s mielőbb meg kell határozni a teendőket.