Kisebbségi nyelvhasználat - marad a status quo?
Az alaphangot Rafael Rafaj adta meg, aki szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetőség a „hivatalos elmagyarorsításra”. A tervezet másik nagy hibája, hogy hatályon kívül helyezné a táblatörvényt – fejtette ki Rafaj, s ezzel ismét polgárjogot nyernének az „elmagyarosított” településnevek.
Dušan Èaploviè volt kisebbségi miniszterelnök-helyettes szerint utódja szlovákellenes módosítást dolgozott ki. „Feladata, hogy megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy a szlovákiai magyaroknak ne kelljen megtanulniuk szlovákul. „Ez az érdekük a szlovákiai magyar politikusoknak, hogy teljes mértékben uralhassák választóikat” – hangoztatta Èaploviè majd Magyarországra mutatott: ez a /szlovákiai/ forgatókönyv a magyar irredentizmus és revizionizmus égisze alatt íródik. A Smer vezető politikusa szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvény veszélyezteti a szlovákot, és azokat, akik a vegyesen lakott területeken élnek és nem tudnak a kisebbség nyelvén.
Közben egyes kereszténydemokraták jelezték, nem fogadják el a 15 százalékos nyelvhatárt. A frakció nem egységes a kérdésben. A beterjesztő Most-Híd egész nap folytatta az egyeztetést a norma fő ellenzőivel, Igor Matoviè-csal, az Egyszerű Emberek csoport vezetőjével és a kereszténydemokratákkal. Sajtóértesülések szerint körvonalazódik a kompromisszum. A képviselők megszavaznák a nyelvhatár leszállítását 15 százalékra, de kétnyelvűvé csak akkor válhatna egy település, ha a kisebbségek aránya nemcsak a mostani, hanem a 2021-es népszámláláson is eléri a 15 százalékot. Vagyis a status quo megmaradna. Egyelőre nem lehet tudni, mikor lesz a szavazás.
