2016. szeptember 20., 18:38

Kilenc éve hagyta jóvá a parlament a Beneš-dekrétumok megerősítését

POZSONY. Kilenc évvel ezelőtt ezen a napon, szeptember 20-án fogadta el Szlovákia parlamentje azt a határozatot, amellyel kimondta a beneši dekrétumok érinthetetlenségét.

2007. szeptember 20-án a parlamentben igennel szavaztak 120-an, nemmel 20-an (az akkori Magyar Koalíció Pártja valamennyi képviselője). A szlovák törvényhozás határozata óriási felháborodást váltott ki Magyarországon, politikai körökben, téma volt az Európai Parlamentben is, s újabb feszültségforrás lett az akkor amúgy sem túl jó szlovák-magyar viszonyban. A rendelkezést sokan, köztük jogászok is elítélték. Vannak olyan megállapítások, amelyek szerint a határozat egyenértékű azzal, mintha Németország kimondta volna Hitler rendelkezéseinek örökérvényűségét.

Alább közzétesszük a pozsonyi parlament határozatát magyar fordításban.

A háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről szóló határozat szövege:

„ A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa

- nem feledve a II. világháború áldozatainak gyötrelmeit

- elítélve a kollektív bűnösség elvét

- elutasítva azokat a kísérleteket, amelyek a szlovák és csehszlovák szervek háború utáni törvényeit, dekrétumait, egyezményeit és egyéb határozatait akarják megkérdőjelezni vagy revideálni, amelyek által a háború utáni elrendezés anyagi vagy jogi vonatkozásainak változását idéznék elő

- tiszteletben tartva a győztes és vesztes államok közti egyezményeket

- figyelembe véve az 1946. február 27-én kötött Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcsere-egyezményt, az 1947. február 10-én Magyarországgal aláírt békeszerződést és a Csorba-tói egyezményt 1949. július 25-éről.

- a Magyar Köztársasággal folytatott jószomszédi kapcsolatok fejlesztését kívánva

- az Európai Unión belüli integrációs folyamatok folytatását szorgalmazva és annak szilárd szándékával, hogy le kell zárni a II. világháború bevégzésével és eredményeivel kapcsolatos kérdések megnyitását.

kinyilatkoztatja, hogy

  1. a háború utáni elrendezés alkotmányos, törvényes és politikai döntéseit ugyanúgy hozták meg, mint a többi európai országban a II. világháborúnak és a fasizmus vereségének következményeként, és a Potsdamban megtartott konferencia zárónyilatkozatának a nemzetközi jogot meghatározó elveiből indultak ki.
  2. A Csehszlovák Köztársaság és a Szlovák Nemzeti Tanács nyilvános szerveinek háború utáni határozatai nem okai a diszkrimináló gyakorlatnak, és ma ezek alapján nem jöhetnek létre új jogviszonyok.
  3. Azok az anyagi és jogviszonyok, amelyek ezen határozatok által jöttek létre, nem kérdőjelezhetők meg, érinthetetlenek és meg nem változtathatóak.”

A mai napig rendezetlen tehát ez az ügy, a kollektív bünősség kérdése, amelynek érvénytelenítése többek között a felvidéki magyarság számára is kulcsfontosságú lenne. A parlament azonban kimondta, hogy a dokumentumok érinthetetlenek. A felvidéki magyarság attól sem remélhet ez ügyben előrelépést, hogy most már a magyar szavazatokkal is parlamentbe jutott Most-Híd kormányzati erő, hiszen idén márciusban, a kormányprogram összeállításakor fel sem merült ennek az ügynek a rendezése, holott 2013-ban Bugár Béla még ellenzékiként egy vitaműsorban, Robert Fico vitapartnereként úgy fogalmazott, hogy le kell zárni a Beneš-dekrétumok ügyét. Tegyük hozzá, az ügyben az az igazságügyi minisztérium járhatna el, amelynek élén a vegyespárti Lucia Žitòanská áll, aki 2007-ben ugyancsak megszavazta a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét, s ezzel a magyarok kollektív bünösségének megerősítését.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.