Kilenc éve hagyta jóvá a parlament a Beneš-dekrétumok megerősítését
2007. szeptember 20-án a parlamentben igennel szavaztak 120-an, nemmel 20-an (az akkori Magyar Koalíció Pártja valamennyi képviselője). A szlovák törvényhozás határozata óriási felháborodást váltott ki Magyarországon, politikai körökben, téma volt az Európai Parlamentben is, s újabb feszültségforrás lett az akkor amúgy sem túl jó szlovák-magyar viszonyban. A rendelkezést sokan, köztük jogászok is elítélték. Vannak olyan megállapítások, amelyek szerint a határozat egyenértékű azzal, mintha Németország kimondta volna Hitler rendelkezéseinek örökérvényűségét.
Alább közzétesszük a pozsonyi parlament határozatát magyar fordításban.
A háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről szóló határozat szövege:
„ A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
- nem feledve a II. világháború áldozatainak gyötrelmeit
- elítélve a kollektív bűnösség elvét
- elutasítva azokat a kísérleteket, amelyek a szlovák és csehszlovák szervek háború utáni törvényeit, dekrétumait, egyezményeit és egyéb határozatait akarják megkérdőjelezni vagy revideálni, amelyek által a háború utáni elrendezés anyagi vagy jogi vonatkozásainak változását idéznék elő
- tiszteletben tartva a győztes és vesztes államok közti egyezményeket
- figyelembe véve az 1946. február 27-én kötött Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcsere-egyezményt, az 1947. február 10-én Magyarországgal aláírt békeszerződést és a Csorba-tói egyezményt 1949. július 25-éről.
- a Magyar Köztársasággal folytatott jószomszédi kapcsolatok fejlesztését kívánva
- az Európai Unión belüli integrációs folyamatok folytatását szorgalmazva és annak szilárd szándékával, hogy le kell zárni a II. világháború bevégzésével és eredményeivel kapcsolatos kérdések megnyitását.
kinyilatkoztatja, hogy
- a háború utáni elrendezés alkotmányos, törvényes és politikai döntéseit ugyanúgy hozták meg, mint a többi európai országban a II. világháborúnak és a fasizmus vereségének következményeként, és a Potsdamban megtartott konferencia zárónyilatkozatának a nemzetközi jogot meghatározó elveiből indultak ki.
- A Csehszlovák Köztársaság és a Szlovák Nemzeti Tanács nyilvános szerveinek háború utáni határozatai nem okai a diszkrimináló gyakorlatnak, és ma ezek alapján nem jöhetnek létre új jogviszonyok.
- Azok az anyagi és jogviszonyok, amelyek ezen határozatok által jöttek létre, nem kérdőjelezhetők meg, érinthetetlenek és meg nem változtathatóak.”
A mai napig rendezetlen tehát ez az ügy, a kollektív bünősség kérdése, amelynek érvénytelenítése többek között a felvidéki magyarság számára is kulcsfontosságú lenne. A parlament azonban kimondta, hogy a dokumentumok érinthetetlenek. A felvidéki magyarság attól sem remélhet ez ügyben előrelépést, hogy most már a magyar szavazatokkal is parlamentbe jutott Most-Híd kormányzati erő, hiszen idén márciusban, a kormányprogram összeállításakor fel sem merült ennek az ügynek a rendezése, holott 2013-ban Bugár Béla még ellenzékiként egy vitaműsorban, Robert Fico vitapartnereként úgy fogalmazott, hogy le kell zárni a Beneš-dekrétumok ügyét. Tegyük hozzá, az ügyben az az igazságügyi minisztérium járhatna el, amelynek élén a vegyespárti Lucia Žitòanská áll, aki 2007-ben ugyancsak megszavazta a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét, s ezzel a magyarok kollektív bünösségének megerősítését.