2015. október 3., 18:56

Ki lesz a jobboldal vezére?

POZSONY. A jobboldal majdani zászlóshajójának posztjáért indított hatalmi harccal indokolható elsősorban bizonyos jobbközép politikai formációk erőteljes kampánytevékenysége a nyár folyamán, illetve az ősz első napjaiban – véli Pavol Marchevský politológus, aki szerint a cím megszerzésének kulcsfontosságú szerepe lehet a szavazatokért folytatott majdani választási csatározás végső fázisában.
201510031512350.HARC_2.jpg

„Éles harcok folynak a jobboldali vezéri posztért, aminek a választási célegyenesbe fordulva kulcsfontosságú szerepe lesz majd, amikor is a kisebb pártok szavazói hirtelen helyezkedésbe kezdenek majd, hogy szavazataik el ne vesszenek“ – mondta el a TASR hírügynökségnek a PRIESKUMY ügynökség elemzője, Pavol Marchevský.

Az említett mozgolódás során akár 3-4 százalékkal emelkedhet azon jobbközép politikai párt, vagy mozgalom szavazatainak száma, amelynek sikerül a jobboldal zászlóshajójának szerepében tündökölnie, lévén az a párt számít majd a választók szemében a jelenleg kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) legfőbb kihívójának. Ez volt az oka annak, hogy a nyár folyamán például masszív kampányt folytatott a Radoslav Procházka vezette Háló (Sie), amely vélhetően ennek köszönhetően is az ASA szeptemberi, a Focus ugyancsak szeptemberi, illetve a Median július/augusztusi közvélemény-kutatásában is a második legmeghatározóbb erőként jelent meg végül a Smer-SD mögött.

Marchevský szerint a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) ugyancsak stabil szavazóbázissal rendelkezik. A KDH a Mediánnál a második helyet szerezte meg. Ugyanakkor a politológus szerint a kereszténydemokraták támogatottságában már nem várható jelentős emelkedés. „Olyan pártról van szó, amelynek hagyományos, törzsválasztói vannak“ – jegyezte meg Marchevský. A KDH-nak szerinte a Váhostav-ügy alkalmával volt alkalma szelet fogni a vitorláiba, amikor is a Smer-SD jelezte, hogy kész leváltani Ján Fige¾t a parlament alelnökének tisztségéből. Azonban azt követően, hogy a Smer-SD eltekintett ettől a tervétől, a kereszténydemokraták preferenciái a jól megszokott szintre süllyedtek.

Három felmérés közül kettőben is a legerősebb pártok közé sikerült beverekednie magát a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS). „A hosszú távú felmérések arra engednek következtetni, hogy a párt megújult agendája képes volt megszólítani a választópolgárokat“ – jegyezte meg Marchevský. „Paradox módon a családvédelmi népszavazás győztese éppen az SNS lett, amikor retorikai szempontból Andrej Danko pártvezérnek is sikerült előtérbe kerülnie. A szlovák közvélemény konzervatív és érzékenyen reagál az olyan témákra, mint a család vagy a haza“ – mondta a szakember.

A Bugár Béla vezette Most–Híd ugyancsak stabil, nagyjából 7 százalékpontos preferenciáknak örvend. Noha a párt a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) környezetéből érkező olyan szerzeményekkel erősödött, mint például Lucia Žitòanská, vagy Tomáš Galbavý, támogatottságát Bugár Béla személyének köszönheti. „Tartósan ő a legközkedveltebb 5 politikus egyike“ – jegyezte meg.

Bonyolultabb a helyzet az Igor Matoviè vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO), a Daniel Lipšic fémjelezte Új Többség (NOVA), a Richard Sulík vezetése alatt álló Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az egykor volt jobboldali zászlóshajóból, gyakorlatilag jobboldali sereghajtóvá lett SDKÚ-DS háza táján. Első három nevezett párt esetében sokáig dédelgetett téma volt egy közös koalíció felállítása, ám az SaS végül egyértelműen kijelentette, egyedül kíván nekivágni a jövő évi parlamenti választásoknak. „Az SaS lépése logikus. A végeláthatatlan tárgyalások ugyanis ellentétes hatást kiváltóak” – szögezte le Marchevský. Bár az SaS a választhatósági határon táncol, szerinte önbizalma mégis megalapozott, lévén hasonlóan kockázatosan alakult a támogatottsága a 2012-es választásokat megelőzően is, amikor végül a liberálisok gond nélkül átlépték a parlament küszöbét.

Amennyiben az O¼aNO és a NOVA közös választási listán vágnának neki a parlamenti választásoknak, 5 százalék is elegendő lenne számukra ahhoz, hogy bejussanak a törvényhozásba. A bűvös határt mind a három fentebb nevezett felmérés szerint átlépnék. Ugyanakkor az utóbbi napokban kétpárti koalíciót rebesgetnek, amihez már 7 százalékra lenne szükségük, miközben ezt a ”magasságot” csak az említett közvélemény-kutatások egyike során sikerült megugorniuk. „Úgy tűnik, hogy Igor Matoviè - bár tisztában van vele, hogy pengeélen táncol - mégis a NOVA mozgalommal koalícióban mérettetné meg magát“ – állapította meg Marchevský.

Ha a pártok a koalíciós megoldás helyett az O¼aNO listáján indulnának el közösen, szerinte a NOVA azt kockáztatná, hogy Matovièék az utolsó pillanatban kitaszítanák őket a jelöltlistáról, ahogy azt már a múltban egyszer meglépték, a Vladimír Palko személye körül tömörülők csoportjával. „Úgy vélem ez a fő indok a koalícióra“ – tette hozzá Marchevský.

Az SDKÚ-DS a Mediannál 3,5, a Focusnál 2,2, az ASA felmérésében pedig 4,1 százalékot gyűjtött be. „A nyári szünet idején érezhető volt az SDKÚ-DS fokozott aktivitása, s bizonyos ügynökségek mérsékelt preferenciaemelkedést mutatnak a párt esetében. Van némi jele a javulásnak, de messzemenőbb következtetések levonása előtt, előbb meg kell várni, hogy mit hoznak a további felmérések“ – mondta a politológus. „A kérdés, hogy a párt egyedül kíván-e elindulni a választásokon, illetve, hogy hajlandó-e egyáltalán valaki a vele való koalícióra” – jegyezte meg Pavol Frešo pártjának tágabb koalícióra való esélyeit latolgatva a szakember.

Ami a Szlovák Polgári Koalíciót (SKOK!) és az Esélyt (Šanca) illeti, Marchevský szerint egyedül nekivágva a választásoknak minimálisak az esélyeik. „Számomra talány, hogy miből fakad ezen pártok lelkesedése. Talán abban bíznak, hogy végül valamiféle közös jobboldali listán jutnak szerephez. Önállóan nekivágva a választásoknak szerintem esélytelenek“ – zárta a pártok választási lehetőségeivel kapcsolatos gondolatait a politológus.

Megosztás